Tünetek, amelyek arra utalnak, hogy áteshettünk a COVID-19 megbetegedésen

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2019 vége óta több mint 190 millió ember esett át a COVID-19 megbetegedésen. Ezenkívül mások is áteshettek a betegségen, akiknél azonban a fertőzés teszteredménnyel soha nem igazolódott.

Előfordulhat, hogy már átestünk a COVID-19 megbetegedésen, anélkül, hogy tudomásunk lenne róla, habár ezt nem lehet biztosan tudni, hacsak nem végeztetünk ellenanyag-vizsgálatot. Emellett a koronavírus kimutatására alkalmas diagnosztikus tesztek kis százaléka is adhat fals pozitív eredményt, de ez jellemzően inkább az otthon végezhető gyorstesztekre igaz.

A legvalószínűbb módja, hogy megtudjuk, hogy átestünk-e a COVID-19 megbetegedésen, az az, ha a COVID-19 tipikus tünetei jelentkeztek nálunk és a COVID-19 diagnosztikus teszt pozitív lett, amikor megbetegedtünk. Még az „arany sztenderdként” alkalmazott PCR-teszteknél is előfordulhat azonban fals negatív eredmény, ami azt jelenti, hogy COVID-osok voltunk, de a teszteredmény mégis azt jelzi, hogy nem kaptuk el a betegséget. Gyakran ennek az oka mintavételi hiba, vagy a megbetegedés kialakulásához képest túl későn végeztetett PCR-teszt.

Amennyiben a COVID-19 tesztünk eredménye nem lett pozitív, amikor betegek voltunk, akkor nehezebb megállapítani, hogy átestünk-e a betegségen.

Nincsenek biztos jelei annak, hogy már átestünk a COVID-19 megbetegedésen. Van azonban néhány általános tünet, amelyet tapasztalhattunk; mint például:

• kötőhártya-gyulladás;
• az ízérzékelés vagy a szaglás elvesztése;
• és a kimerültség.

Ezeket a tüneteket az alábbiakban részletesebben is megvizsgáljuk.

Tünetek, amelyek arra utalnak, hogy áteshettünk a COVID-19 megbetegedésen

A COVID-19 megbetegedés a szervezetünk számos különböző részét érintheti, és olyan általános tünetek jelentkezhetnek, amelyeket sok minden más is okozhat. A COVID-19 megbetegedésben szenvedő emberek egy részénél semmilyen tünet nem jelentkezik.

Pozitív COVID-19 teszteredmény hiányában nem lehet biztosra venni, hogy elkaptuk-e a fertőzést, de íme néhány lehetséges jele.

Tipikus, COVID-19 megbetegedésre jellemző tünetek jelentkeztek nálunk

A COVID-19 megbetegedést mindenki eltérő módon tapasztalja, és a tünetek más légúti fertőzések tüneteihez hasonlíthatnak. Ha a COVID-19 megbetegedés legjellegzetesebb tünetei közül bármelyiket tapasztaltuk, különösképp azt követően, hogy közeli kapcsolatban álltunk valakivel, aki COVID-19 megbetegedésben szenvedett, az azt jelezheti, hogy mi is elkaptuk a koronavírust.

Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) szerint a következő tünetekről számoltak be a legtöbb alkalommal:

• egész testre kiterjedő fájdalom;
• orrdugulás vagy orrfolyás;
• köhögés;
• hasmenés;
• kimerültség;
• láz vagy hidegrázás;
• fejfájás;
• hányinger;
• újonnan megjelent ízérzésvesztés vagy szaglásvesztés;
• légszomj vagy légzési nehézség;
• torokfájás;
• hányás.

A COVID-19, a közönséges megfázás és az influenza laikusként nehezen különböztethető meg egymástól. A tüsszögés nem tartozik a COVID-19 megbetegedés tünetei közé, és azt jelezheti, hogy megfáztunk vagy allergiások vagyunk. A légszomj nem tipikus influenzatünet, de a COVID-19 megbetegedés egyik leggyakoribb tünete.

Kötőhártya-gyulladásunk volt, vagy egyéb szemtüneteket tapasztaltunk

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 vírus feltehetőleg az úgynevezett angiotenzinkonvertáló enzim-2 (ACE2) receptorain keresztül jut be sejtjeinkbe. A vírus azáltal jut be ezekbe a receptorokba, hogy elhiteti a szervezetünkkel, hogy ő maga az ACE2 enzim.

Az ACE2-receptorok a szemünk különböző részein is előfordulnak, például a retinánkban és a szemfehérjét, illetve a szemhéjakat borító hámsejtekben.

Néhány COVID-19 megbetegedésben szenvedő embernél olyan szemtünetek alakulnak ki, mint a:

• szemszárazság;
• kötőhártya-gyulladás;
• duzzanat;
• túlzott könnyezés;
• fokozott váladékozás.

A szemtünetekhez általában a COVID-19 megbetegedésre jellemző tipikusabb tünetek társulnak, azonban néhány személy esetében a szemtünetek önmagukban is jelentkezhetnek.

Átmenetileg elvesztettük az ízérzékelésünket vagy a szaglásunkat

A COVID-19 megbetegedésben szenvedő betegek esetében gyakran számoltak be ízérzésvesztésről vagy szaglásvesztésről. Egy vizsgálatokat áttekintő dokumentum megállapította, hogy az emberek 47%-a esetében számoltak be az ízérzékelés vagy a szaglás elvesztéséről, és ez az enyhe vagy a közepesen súlyos lefolyású megbetegedésben szenvedők esetében volt a leggyakoribb.

A COVID-19 megbetegedésben szenvedő személyek közül néhányan ezen érzékek torzulását is tapasztalják. Úgy tűnik, hogy az ízérzékelést vagy a szaglást érintő tünetek gyakran a többi tünet megjelenése előtt jelentkeznek.

Egy 2020 augusztusában készített vizsgálat megállapította, hogy egy 11 054 fő COVID-19 megbetegedésben szenvedő személyből álló csoportban a szaglást és az ízérzékelést érintő tünetek az esetek 64,5 és 54%-ában rendre az általános tünetek megjelenése előtt jelentkeztek.

Elsőként a láz jelentkezett

A COVID-19 megbetegedés tünetei gyakran egy bizonyos sorrendben jelentkeznek. Egy, a Dél-kaliforniai Egyetem által publikált 2020-ban készített vizsgálatban a kutatók 55 000 fő COVID-19 megbetegedésben szenvedő személy esetében elemezték a tünetek kialakulását, és összehasonlították azokat 2 000 influenzás megbetegedésben szenvedő személy tüneteivel.

A kutatók megállapították, hogy az influenza leggyakrabban köhögéssel kezdődött, míg a COVID-19 megbetegedés kezdeti tünete legtöbb esetben a láz volt.

A COVID-19 megbetegedés első tüneteinek széles spektrumáról számoltak be a tudományos szakirodalomban. Az, hogy az esetünkben nem a láz jelentkezett először, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem COVID-19 megbetegedésben szenvedtünk.

Hosszan fennálló tüneteket tapasztaltunk

Néhány COVID-19-ben megbetegedett személy esetében a tünetek folyamatosan, akár még hetekig vagy hónapokig fennállhatnak a megfertőződést követően. Ezt a tünetegyüttest long-COVID szindrómának nevezik.

Fiatal felnőtteknél, gyermekeknél és még az enyhe lefolyású megbetegedésben szenvedő személyeknél is kialakulhatnak ezek a hosszú távon fennálló tünetek. Nem egyértelmű, hogy egyeseknél miért jelentkeznek hosszú távon fennmaradó tünetek, azonban azt feltételezik, hogy a hosszú ideig fennálló szöveti károsodás és a gyulladás szerepet játszhat ebben. Íme a legtöbbet jelentett tünetek közül néhány:

• krónikus kimerültség;
• légzési nehézség;
• tompult tudatállapot (ködös agy („brain fog”)) vagy kognitív hanyatlás;
• mellkasi vagy ízületi fájdalom;
• tartós fejfájás;
• elhúzódó köhögés;
• heves szívdobogásérzés (palpitáció);
• izomfájdalom;
• szag- vagy ízérzékelési zavarok;
• gyomor-bélrendszeri problémák;
• egyéb szívproblémák.

Felmerül a kérdés: Meg lehet-e állapítani, hogy a COVID-19 egyik variánsa okozta a COVID-19 megbetegedésünket?

Öt ismert COVID-19 variáns létezik világszerte, amelyeket a görög ábécé betűiről neveztek el, és ezek az alábbiak:

• alfa,
• béta,
• gamma,
• delta,
• lambda.

Úgy tűnik, hogy ezek a variánsok gyorsabban terjednek, mint a SARS-CoV-2 eredeti vírustörzse, azonban az általuk okozott tünetek hasonlónak tűnnek. Például egy 2021 májusi vizsgálat megállapította, hogy az alfa-variáns esetében nem változtak a betegek által észlelt tünetek az Egyesült Királyságban.

Egyes variánsok gyakrabban okozhatnak bizonyos tüneteket, mint más variánsok. Egy, az Edinburgh-i Egyetem által publikált korai kutatás megállapította, hogy a delta-variáns összefüggésben áll a kórházi kezelés megnövekedett kockázatával.

Az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) szerint a SARS-CoV-2-variánsok jelenléte a mintavételben esetlegesen befolyásolhatja az egyes COVID-19 tesztek eredményeit. A legtöbb tesztről úgy gondolják, hogy továbbra is megbízható, ugyanakkor az FDA továbbra is ellenőrzi azokat a teszteket, amelyeket érinthet ez a probléma.

Jelenleg a kereskedelmi forgalomban kapható COVID-19 tesztek csak azt mutatják ki, hogy COVID-19 megbetegedésben szenvedünk-e, arra azonban nem adnak választ, hogy azt egy bizonyos variáns okozza-e. A COVID-19 mintának egy –laboratóriumi körülmények között elvégezhető – genomszekvenálásnak nevezett folyamaton kell keresztülmennie ahhoz, hogy az egészségügyi szakemberek azonosítani tudják a variánsokat.

A COVID-antigéntesztek megbízhatóak?

Egyes COVID-19 antigén gyorstesztek percek alatt eredménnyel szolgálhatnak. Ezek azonban relatíve nagy eséllyel adnak pontatlan eredményeket.

Egy, a Cochrane adatbázisban közzétett, vizsgálatokat áttekintő tanulmányban a kutatók 64 vizsgálat eredményét és 24 087 orr- vagy torokváladék-minta eredményeit elemezték. A kutatók megállapították, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható antigéntesztek pontosan beazonosították az igazolt koronavírus-fertőzést a tünetekkel rendelkező betegek 72%-a, valamint a tünetmentes személyek 58%-a esetében.

A tesztek a fertőzés első hetében voltak a legpontosabbak.

Azon személyek 99,5%-a esetében, akik nem szenvedtek COVID-19 megbetegedésben, a tesztek pontosan állapították meg a negatív eredményt.

Tanulságok

Kizárólag az általános felső légúti tüneteink alapján (beleértve az allergiás jellegű panaszokat is, mely akár a delta-variáns tüneti jele is lehet) lehetetlen megállapítani, hogy COVID-19 megbetegedésben szenvedtünk-e, mivel a legtöbb tünet más légúti fertőzés jele is lehet.

A legvalószínűbb módja annak, hogy megtudjuk, hogy átestünk-e a COVID-19 megbetegedésen, az az, ha a COVID-19 tipikus tünetei jelentkeztek nálunk és a COVID-19 diagnosztikus teszt is pozitív lett, amikor lebetegedtünk. A pozitív antitestteszt-eredmény is jelezheti, hogy korábban már átestünk a COVID-19 megbetegedésen.

Egyetlen COVID-19 teszt megbízhatósága sem 100%-os. Még ha a COVID-19 diagnosztikus vagy antitesttesztünk eredménye negatív is lett, akkor is van némi esélye annak, hogy fals negatív eredményt kaptunk; ami azt jelenti, hogy a teszt pontatlan volt.

Tovább

• A koronavírus-fertőzés kimutatásának útvesztői
• Mit mutat a koronavírus teszt az oltást követően?
• Poszt-COVID szindróma - Mik lehetnek a tünetek, és mi a teendő?
• A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása
• Milyen ütemben alakul ki a COVID-19 elleni vakcinák hatása?

WEBBeteg
Forrás: Füzesi Zsuzsa, fordító; Signs That You May Have Had COVID-19: What Research Shows (healthline)
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta