A vakcináltaknál ritkábban alakul ki a hosszú COVID

A COVID-19 elleni védőoltás csökkenti annak kockázatát, hogy a betegségen átesett személynél long-COVID szindróma (hosszan fennálló, elhúzódó COVID-19-tünetek) alakuljon ki - erre a következtetésre jutottak brit kutatók egy vizsgálat eredményei alapján.

A teljes vakcináltság nemcsak a beoltott egyén megfertőződésének rizikóját, hanem annak az esélyét is csökkentheti, hogy a nála esetlegesen kialakuló betegség a (látszólagos) felépülés után úgynevezett hosszú COVID szindrómába forduljon át – derül ki a londoni King's College tudósai által végzett tanulmány adataiból. A vizsgálat arra utal, hogy azon keveseknél, akik a két oltás ellenére megfertőződnek, majd megbetegszenek, 50%-kal kisebb annak az esélye, hogy a kialakult tüneteik 4 hétnél tovább maradjanak fenn, a be nem oltottakkal összevetve. Máig, a 16 év feletti briteknek csaknem 80 százaléka (78,9%-a) felvette a COVID-19 elleni vakcina mindkét adagját.

A koronavírus-fertőzésen átesettek közül sokan általában 4 héten belül felépülnek. Néhány érintettnél azonban tovább is fennállnak a panaszok, vagy újabb tünetek mutatkoznak és maradnak is meg az eredeti fertőzés után még hetekig, esetleg hónapokig – ez a jelenség a ma már önálló szindrómaként is számon tartott hosszú, elnyúló (úgynevezett long) COVID. Még akkor is kialakulhat, ha a betegnek csak enyhe COVID-19-tünetei voltak. A kutatók a fertőző betegségekkel foglalkozó rangos kiadványban (The Lancet Infectious Diseases) megjelent dolgozatukban arra hívják fel a figyelmet, hogy a vakcinálás hatása világos és egyértelmű: életeket ment és megelőzi a súlyos megbetegedést. Azonban a védőoltás hatása a hosszú-COVID vonatkozásában ma még nem kellően igazolt.

Az Egyesült Királyságban adatbázist hoztak létre azokból a listákból, amelyeket az érintett betegek – a szakemberek kérésére – oltásaikat, tesztjeiket, illetve tüneteiket feltüntetve állítottak össze. A kutatók a 2020 decemberétől idén júliusig összegyűlt adatállomány (Zoe Covid Study) elemzésekor több mint 1,2 millió olyan felnőtt egészségi állapotát követték nyomon, akik a koronavírus elleni oltásnak csak egy dózisát kapták meg, és csaknem 1 millió (971.504) volt azon megfigyelt személyek száma, akik az adott időszakban mindkét oltást megkapták. Az eredmény összesítése szerint: a teljesen beoltottaknak csak 0,2%-a mondta, hogy a vakcinálás után megfertőződött (2.370 eset). Az olyan teljesen beoltott, aki elkapta az infekciót, 592 volt – ők még további egy hónapon keresztül szolgáltattak adatokat: – közülük 31 (5%) esetében alakult ki hosszú-COVID (amit ebben a vizsgálatban úgy határoztak meg, hogy a tünetek fennállta 28 napig vagy annál is tovább tartott a pozitív teszt után). A nem beoltottak csoportjában ez az arány mintegy 11% volt.

A kutatók úgy találták, hogy egyeseket az átlagosnál nagyobb kockázattal fenyegetett az, hogy náluk a vakcinálás után COVID-19 megbetegedés alakulhat ki – közéjük tartoztak a legyengült állapotban lévő és az idősebb felnőttek, vagy a rossz szociális helyzetben élők. Az említettek mellett nagy számban élnek nagyobb rizikóval azok, akik csak egy oltást vettek fel.

Claire Steves, vezető kutató meglátása szerint – minderre tekintettel – a nagyobb kockázattal élőket kell előnyben részesíteni a booster oltások beadásakor. „Ha a long-COVID okozta terhekre gondolunk, jó hír, hogy a kutatásban úgy találtuk, hogy a kétszeri oltás jelentősen csökkenti mind a vírus elkapásának esélyét, mind azt, hogy ha mégis megtörténne az infekció, akkor hosszan fennálló tünetek alakuljanak ki” – tette hozzá a kutató.

Az egészségügyi és szociális ügyekért felelős brit miniszter, Sajid Javid elmondása szerint a vakcinák egyedül Angliában több mint 105 ezer életet mentettek meg, és 24 milliónál is több megfertőződést előztek meg. „Egyértelmű, hogy a vakcinák védőfalat húznak fel a vírus elé, ezért az oltások alkalmazása a legjobb módja annak, hogy meg tudjuk védeni az embereket a súlyos betegségtől. Arra biztatok tehát mindenkit, aki jogosult a vakcinálásra, hogy jelentkezzen mielőbb, és olyan gyorsan, ahogyan csak tudja, adassa be magának a második oltást is” – biztatta a briteket egészségügyi miniszterük. Szavait pedig érdemes globálisan érvényes általános tanácsként megfogadni.

Ezek is érdekelhetik

• Csaknem minden COVID-áldozat a nem beoltottak közül kerül ki az Egyesült Államokban
• Neurológiai tünetek a COVID-19 hosszú távú szövődményeitől szenvedőknél
• A COVID-19 megbetegedésből felépülők egyharmada hosszan fennmaradó tünetekkel szembesül
• A hosszú COVID tünete fülzúgás is lehet
• A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása
• Milyen ütemben alakul ki a COVID-19 elleni vakcinák hatása?

WEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Coronavirus vaccines cut risk of long Covid, study finds (BBC)