Régi gyógyító módszerek az immunrendszer támogatására

Mint ismeretes, a járványos fertőző betegségek mintegy 60 százalékát vírusok okozzák, és a vírusfertőzések mindig is világméretű problémák voltak, melyek veszélyeztetik az emberi egészséget.

A hatékony vírusellenes gyógyszerek kis száma, a meglévő készítményekkel szemben kialakuló gyógyszerrezisztencia, a gyakran előforduló mellékhatások, valamint az új vírusok megjelenése miatt is megnőtt a kereslet az utóbbi években az új, természetes összetevőket tartalmazó készítmények iránt.

A hagyományos kínai orvoslás módszereit már hosszú ideje használják a vírusos fertőzések megelőzésében, kezelésében és a betegek rehabilitációjában. A mostani világjárvány kitörése is rávilágított arra, hogy a szervezet hatékony immunválaszának nagyon fontos szerepe lehet a legtöbb vírusos betegség gyógyításában és megelőzésében egyaránt (1).

Az immunrendszert molekulák és sejtek milliói alkotják, melyek szoros összhangban munkálkodnak azon, hogy szervezetünket megvédjék az idegen betolakodóktól. Immunrendszerünk minden nap szorgos munkával védelmez minket a kórokozók ezreitől, melyek megbetegíthetnek bennünket. Az immunrendszer mindezt oly hatékonyan végzi, hogy áldásos működését közben észre sem vesszük.

A védőoltások is úgy fejtik ki védő hatásukat, hogy aktiválják az immunrendszerünket, ezáltal felvértezik a szervezetet olyan kórokozókkal szemben, amelyekkel csak ezután fognak találkozni. A védőoltások a beadásukkal járó apró kellemetlenségért cserébe megvédenek bennünket a súlyos vagy akár halálos kimenetelű betegségektől. Ha valaki immunrendszer nélkül születik (mert sajnos ilyen is van) vagy immunrendszerének működése valamilyen betegségből vagy gyógyszeres kezelésből (például kemoterápia) kifolyólag leáll, és a fehérvérsejtjeinek száma lecsökken, akkor ki van szolgáltatva a kórokozóknak, melyektől az immunrendszer normális esetben meg tudja védeni.

Mi történik a szervezetünkkel, ha kórokozók kerülnek bele?

Normális körülmények között a fehérvérsejtekhez tartozó B-sejtek és a természetes ölő T-sejtek (NK-sejtek = natural killer sejtek) ellenőrző körútjaik során bejárják a testet. Amikor kórokozóval találkoznak, a megfelelő antigénreceptorral rendelkező T-sejtek gyorsan szaporodni kezdenek, és felkészülnek a feladatra, hogy a megtalált kórokozókat kiiktassák a keringésből. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az immunrendszerünk tökéletesen működjön, hogy a külső betolakodó vírusoknak, baktériumoknak esélye se legyen a szervezetünkben történő elszaporodásra.

Ez is érdekelheti Mire képes az erős immunrendszer a SARS-CoV-2 koronavírus ellen, és mire nem?

Mely természetes anyagok képesek az immunrendszer működését igazoltan munkára serkenteni?

A hagyományos fitoterápia számos gyógymódot kínál a szervezet betegségekkel szembeni ellenálló képességének erősítésére az immunrendszer összetevőire gyakorolt ​​hatás révén. Közülük jó néhány klinikailag is igazolt hatékonyságú.

Az Echinacea (kasvirág) kipréselt leve megelőzheti vagy csökkentheti a megfázás tüneteit a betegség kezdetekor az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency) egy 2015-ös monográfiája szerint (2). A glikoproteinekben, poliszacharidokban gazdag Echinacea purpurea (bíbor kasvirág) kivonatok immunaktivitása már régóta ismert, ezért is alkalmazzák sokan a téli időszakban a vírusos fertőzések megelőzésére, tünetek enyhítésére.

A ginseng gyökeréből készült kivonat képes fokozni az immunrendszer védekező mechanizmusát a vírusokkal szemben, ezáltal képes jelentősen csökkenteni az influenza és a megfázás tüneteit. Számos tanulmány számolt be arról, hogy a ginsengkivonat vagy összetevői külön-külön vagy kombinálva vírusellenes és/vagy antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkeznek, ezáltal a gyógyszerfejlesztők is aktívan foglalkoznak vele (3).

Az Astragalus az eddigi vizsgálatok alapján stimulálja az immunrendszer működését. Egészséges önkénteseken végzett vizsgálat igazolta, hogy az Astragalus-gyökérkivonat növeli a monociták, neutrofilok, limfociták és vérlemezkék szintjét, valamint a keringő citokinek szintjét az emberi szervezetben (4).

A fokhagyma (Allium sativum) kivonatok régóta ismert baktériumellenes hatása mellett vírusellenes aktivitása és immunrendszer-támogtó hatása is kiemelkedő. Többek között az influenza B, a rhinovírus, a humán citomegalovírus (HCMV), a 3. típusú parainfluenzavírus, az 1-es és 2-es típusú herpes simplex ellen is igazoltan hatékony, mely a benne lévő allicinnek köszönhető (5).

A fekete köménymag (Nigella sativa) immunmoduláló hatása is több mint húsz éve ismert. A legfrissebb, 2020 októberében megjelent tudományos összefoglaló cikk alapján a N. sativa magolaj komoly szerepet kaphat a különböző vírusos fertőzések megelőzésében és terápiájában. Az N. sativa mag bioaktív vegyületei (különösen a timiquinon, az α-hederin és a nigellidin) ígéretesek lehetnek a koronavírusok elleni küzdelemben is (6).

A Shiitake gomba (Lentinula edodes) immunrendszer működésére kifejtett hatása is igazolt. Floridai kutatók olyan klinikai vizsgálatot szerveztek (7), melynek során egészséges fiatalokban vizsgálták a shiitake gomba immunrendszerre kifejtett hatását. Ezen gomba egyik fő hatóanyaga a lentinán, mely képes aktivizálni a fertőzések elleni védelemben legfontosabb szerepet betöltő T-sejteket. Ötvenkettő egészséges önkéntes bevonásával történt 4 hetes vizsgálat során napi 5-10 g shiitake gomba fogyasztásának hatására többek között az első védelmi vonalat képviselő gamma-delta T-sejtek száma, és az NKT-sejtek száma akár 100%-os növekedést is mutatott, míg a gyulladás során keletkező CRP (C-reaktív protein) mennyisége csökkent.

Számos tanulmány kimutatta, hogy gyógygombákból származó egyes poliszacharidok közvetlen vagy közvetett vírusellenes tulajdonságokkal rendelkeznek. Kutatók 15 olyan gyógygomba-poliszacharidot is találtak az utóbbi években, melyek közvetlenül vírusellenes hatást is mutatnak az immunrendszer-erősítő hatásuk mellett.

Ezen polyszacharidok az alábbi gyógygombákban találhatók: Cordyceps militaris (vörös rovarrontógomba), Ganoderma lucidum (pecsétviaszgomba), Hericium erinaceus (süngomba), Fomitiporia punctata (domború fekvőtapló), Grifola frondosa (bokrosgomba vagy más nevén maitake), Inonotus obliquus (chaga gomba), Auricularia (júdásfülegomba), Tremella (rezgőgomba), Agaricus blazei (mandulagomba), Lentinus edodes (shiitake), Flammulina velutipes (téli fülőke) és a laskagombák négy faja, a Pleurotus ostreatus (késői laskagomba), a Pleurotus pulmonarius (nyári laskagomba), és a hazánkban kevésbé ismert Pleurotus abalonus és Pleurotus tuber regium.

A Kínai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (CFDA) 2021 májusáig több, gyógygombákból készült, poliszacharidtartalmú gyógyszert is jóváhagyott, így például a Coriolus versicolor (lepketapló gomba) poliszacharid kapszulát, a Poria cocos (kókuszgomba) poliszacharid folyadékot, a Polyporus umbellatus (tüskegomba) poliszacharid kapszulát, a Lentinula edodes (shiitake) poliszacharid injekciót, tablettát és kapszulát is.

A gyógygomba-poliszacharidból készült készítményeket többféle indikációban is használják Kínában, így például krónikus májgyulladás kezelésére, adjuváns gyógyszerekként az immunrendszer erősítésére, valamint a kemoterápiás szerek hatékonyságának erősítésére, mellékhatásaik enyhítésére is (8).

A jelenleg is zajló pandémia kitörése óta felismerték a kutatók, hogy a jobb immunitás nélkülözhetetlen szerepet játszik a legtöbb vírusfertőzés megelőzésében és gyógyításában egyaránt. Éppen ezért javasolható az immunerősítő élelmiszerek napi étrendünkbe történő beiktatása bármilyen formában.

Tovább COVID-19 - Milyen vény nélküli szereket szedjünk immunerősítésre?

Szerző: Dr. Dóda Ildikó, háziorvos, fitoterapeuta

Hivatkozások:

1. Epidemiological and clinical characteristics of 99 cases of 2019 novel coronavirus pneumonia in Wuhan, China: a descriptive study (NCBI)
2. European Union herbal monograph on Echinacea purpurea (L.) Moench, herba recens (European Medicines Agency)
3. Pharmacological potential of ginseng and its major component ginsenosides (NCBI)
4. Astragalus (Memorial Sloan Kettering Cancer Center)
5. Chemical Constituents and Pharmacological Activities of Garlic (Allium sativum L.): A Review (NCBI)
6. Revisiting pharmacological potentials of Nigella sativa seed: A promising option for COVID-19 prevention and cure (PubMed)
7. Consuming Lentinula edodes (Shiitake) Mushrooms Daily Improves Human Immunity: A Randomized Dietary Intervention in Healthy Young Adults (PubMed)
8. Classification, structure and mechanism of antiviral polysaccharides derived from edible and medicinal fungus (NCBI)