Virológus: a koronavírus mutálódásában már nincs tovább
A koronavírus esetében, képletesen szólva, nincs már több hely, mód rá, hogy hol és mivé mutálódjon a vírus ahhoz, hogy halálosabb variánssá váljon - állítja a COVID-19 ellen Oxfordban kifejlesztett vakcina egyik "tervezője".
Sarah Gilbert nagyon valószínűtlennek tartja, hogy a jelenleginél jóval halálosabb variánssá tudna változni, mert "nincs pozíció, amit elfoglalhatna a vírus" – fogalmaz a vezető tudós. Kiegészítésképpen azt is hozzátette, hogy a vírusok idővel veszítettek virulenciájukból, párhuzamosan azzal, hogy az egyre immunisabbá váló lakosságban terjedtek tovább.
Bár a neves kutató bevallja, tudóstársaival arra számítottak, lesz majd genetikai „sodródás” (drift), de ma úgy látja, a COVID-19 minden bizonnyal ugyanolyan lesz, mint a többi – a megfázást vagy légzőszervi fertőzéseket előidéző – más szezonális koronavírusok.
Ezért nem mutálódhat korlátok nélkül a vírus
Nemrégiben, a vírusvariánsok témájában rendezett tudományos előadáson (Royal Society of Medicine) arról beszélt dr. Gilbert, hogy a vírus nem tud tökéletesen, azaz maradéktalanul mutálódni, mert a humán sejt belsejébe való bejutáshoz, tüskefehérjéjének kölcsönhatásba kell lépnie az emberi sejt felszínén lévő ACE2-receptorral. „Ha viszont annyira megváltoztatja a tüskefehérjéjét, hogy végül már nem tud interakcióba lépni adott receptorral, nem lesz képes bejutni a sejtbe. Így a vírusnak nem sok megoldási lehetősége marad ahhoz, hogy szert tegyen valami olyasmire, aminek segítségével egérutat tud nyerni az immunitásunk elől. De azért persze még mindig valóban fertőző vírus marad.”
Fenti megállapításához azt is hozzátette, hogy normál körülmények között azt látni, hogy idővel a vírusok kevésbé virulensek, amint könnyebben cirkulálnak a lakosság egyedei között. Nincs ok ezért azt feltételezni, hogy a SARS-CoV-2 ártalmasabb verziója fog kialakulni.
Egyre inkább tapasztalni a vírus genetikai változását és egyre jellemzőbb, hogy a lakosságban fokozatosan kialakul az immunitás. Ezért a helyzet egyre jobban hasonlít majd a többi szezonális koronavírus által előidézetthez. Évtizedek óta forognak körünkben és szinte már tudomást se veszünk róluk. „Már négy különféle humán koronavírus létezik, amelyekkel szinte nem is foglalkozunk, s a SARS-CoV-2 ezek közül minden bizonnyal idővel csak az egyik lesz… Kérdés, mennyi idő, míg előáll ez a helyzet, illetve az is jelentős kérdés, addig mi a dolgunk. Milyen intézkedésekre van szükség, mi a sürgős teendő és hogyan kezeljük napjaink kihívásait.”
Azokat a vírusvariánsokat, amelyekről a szakemberek korábban azt feltételezték, hogy veszélyesebbek lehetnek, mivel képesek megkerülni az immunitás adta védvonalat, ezeket pozíciójukból kiütötte a fertőzőképesebbnek bizonyult delta-variáns.
Vigyázó szemek figyeljék a béta és a lambda-variánst!
A szakértők még napjainkban is aggódnak a béta- és a lambda-variánsok miatt, miközben – némi képzavarral élve – ezek egyike se vetette meg szilárdan a lábát.
A vakcinagyártásban dolgozó másik szakember, Sharon Peacock, a brit kormányzat számára a koronavírus variánsait monitorozó genomikai intézet (a Covid-19 UK Genomics Consortium) igazgatója egy szakmai rendezvényen azt mondta a napokban, jelenlegi álláspontjuk szerint figyelni és várni kell. Figyelmük középpontjában egyelőre a delta áll, mert e pillanatban a többi variáns nem okoz különösebb gondot. Meglehetősen ’csendben’ voltak, amióta a delta felbukkant.
Persze, szép is volna azt hinni, hogy már nem jönnek elő újabb, aggodalomra okot adó (VoC, variants of concern) variánsok. „Ha mindenáron előre kellene jelezni, azt mondanám, idővel bizonyára lesznek új variánsok. És még hosszú az út előttünk, amit együtt teszünk meg ezzel a koronavírussal.”
Koronavírus-variánsok |
Az eredetileg dél-afrikainak nevezett béta-variáns az eddigi adatok szerint több kórházi ápolásért és halálesetért felel, az eredeti vírushoz képest halálosabb. Az elsősorban Dél-Amerikában terjedő lambda-variánst szintén a veszélyes változatok között tartják számon a tudósok, ugyanis nagyon fertőzőképes és a vakcinákkal szemben ellenállóbb, mint a vírus eredeti verziója. Az aggodalomra okot adó variánsok közé sorolják az elsősorban fertőzőképességével kiemelkedő delta plusz variánst is. A jelentősebb variánsok Béta-variáns | Delta-variáns | Lambda-variáns | Mű-variáns |
Az oltás a legbiztosabb módszer a mutálódás csökkentésére
Sharon Peacock mikrobiológus, a közegészségügy professzora (University of Cambridge, a genom szekvenálás szakértője), úgy véli, minden olyan személynél, aki egy-egy utazás során betegedhetett meg, nagyon fontos lefuttatni a talált vírustörzs genetikai szekvenálását. E módszerrel kell kideríteni, hogy esetében nem új variánsról van-e szó, amit esetleg így behurcolhatott. A szekvenált variáns egy küszöbön álló veszély korai jelzése lehet.
A veszély, a több gondot jelentő mutáció kialakulásának megelőzésére az a legjobb megoldás, ha világszerte annyi embert oltunk be, amennyit csak lehet. „Ha nem vakcináljuk őket, akkor kontroll nélkül zajlik az átvitel és az infekció, ez pedig a vírus számára a legalkalmasabb gyakorlóterepet jelenti a mutálódáshoz. Az ilyen szituációban jön létre a valódi aggodalomra okot adó variáns” – fogalmaz a mikrobiológus. „Ha nincs túl sok fertőzés, akkor a vírusnak nincs nagy esélye mutálódni. Így a világ lakosságának vakcinálása nem csak a morálisan helyes lépés, hanem a stratégiailag is okos megoldás, a tényleges globális védelem kialakítására.”
Bővebben A fertőzések nagy száma miatt jönnek az új koronavírus-variánsok
Hogy látják most a SARS-CoV 2 esetleges laboratóriumi eredetét?
A szakmai rendezvényen azt is megemlítette Sharon Peacock, nem tudja teljességgel kizárni, hogy a vírust laboratóriumban állították elő, és/vagy onnan szabadult ki, azonban a jelenlegi ismeretek inkább a zoonózis eredetre utalnak. „Jó okunk van rá, hogy azt feltételezzük, a vírus egy állati gazdaszervezetből bukkant elő. Nem láttam egyértelmű, határozott bizonyítékot arra, hogy ezzel szemben mesterségesen előállított vagy kiszabadult vírus volna.”
Ugyanakkor a vírus arra tanította meg a kutatót, hogy beismerje, ha melléfog. „Már többször előfordult, hogy tévedtem, olyankor pedig gyorsan megváltoztatom a nézetemet. Ha tehát arra nézve merülne fel evidencia, hogy mesterségesen összerakott vírusról van szó, hajlandó leszek elgondolkodni ezen. De pillanatnyilag az a megalapozott tudományos nézet, hogy állatból szabadult ki” – összegzi álláspontját a Cambridge-i egyetem mikrobiológus professzora.
Ezek a cikkek is érdekelhetik
- A COVID-19 egyszer majd szezonális fertőzéssé válhat
- Tünetek, amelyek arra utalnak, hogy áteshettünk a COVID-19 megbetegedésen
Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: Nowhere left for Covid to go to mutate into a deadly variant (The Telegraph, Yahooo News)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus