A COVID-19 elleni vakcinák csökkentik a delta-variáns transzmisszióját - ám rövid ideig

Azok a beoltottak, akik két COVID-19 elleni oltásuk után mégis elkapják a delta-vírusvariáns okozta fertőzést, a velük közeli kapcsolatban állókat (szoros kontaktjaikat) jóval kisebb eséllyel fertőzhetik meg, mint a nem beoltottak.

Az első olyan tanulmány, amely kifejezetten azt vizsgálta, hogy a vakcinák mennyire képesek megelőzni a SARS-CoV-2 delta-variánsának terjedését, egyaránt szolgál jó és rossz hírrel. Ugyanis azt mutatja, mint említettük, hogy a beoltása ellenére megfertőződött személy kevésbé tudja szórni a vírust. Ám a tanulmányból az is kiderül, hogy ez a protektív hatás viszonylag kicsi, csak ideiglenes, mintegy 3 hónappal a második vakcina felvétele után már riasztó mértékben gyengül.

A delta-variáns terjedését tehát vakcinációval meg lehet fékezni, ami önmagában „többé-kevésbé biztató”, és csak azért kevésbé, mert olykor úgy tűnik, gyakran nem a szerencsés esély jön be, mondja Marm Kilpatrick, a fertőző kórok kutatója (University of California, Santa Cruz). A korábbi tanulmányokból az derült ki, hogy a delta-variánssal fertőzöttek orrnyálkahártyájáról vett mintákban a vírus genetikai anyagát nagyjából ugyanakkora mennyiségben lehetett kimutatni, teljesen függetlenül attól, hogy az illető korábban fölvette-e az oltást. Márpedig ez arra utal, hogy legyen oltott vagy oltatlan, minden fertőzött egyformán fertőzőképes. A próbák azonban arra is utaltak, hogy a vakcináltaknál kisebb annak valószínűsége, hogy amennyiben az oltást követően mégis elkapják a delta-variáns okozta infekciót, továbbadják azt másnak. Az ő esetükben, az orrból vett mintában a vírus mennyisége gyorsabban csökken, mint a nem beoltott fertőzötteknél, továbbá a vakcinált csoport mintáinál a vizsgálati pálcikán kisebb mennyiségben tudták megtalálni a kórokozót.

A legújabb próba során a szakemberek közvetlenebbül vizsgálták az átvitelre gyakorolt hatást. 2021 januárja és augusztusa között SARS-CoV-2-vel megfertőződött 95.716 brit személynek 139.164 szoros kontaktját tesztelve jutottak elemezhető adatokhoz – abban az időszakban az alfa- és a delta-variáns között még zajlott a dominanciaharc, még a delta-variáns nem került látványosan felismerhetően fölénybe. Az elemzés szerzői úgy találták, hogy bár a vakcinák nyújtanak némi védelmet a fertőzés és ennek továbbadása (transzmissziója) ellen, ámde a delta-variáns, ha nem is kioltja, de meglehetősen elnyomja ezt a hatást. Az is kiderült, hogy ha a teljesen beoltott személynél ennek ellenére később delta-variáns okozta infekció alakult ki, nála csaknem kétszeres volt annak az esélye, hogy tovább fogja adni másnak a fertőzést – szemben az olyan személlyel, akit az alfa-variáns fertőzött meg. Ráadásul ezt tetézi az, hogy a delta-variáns magasabb kockázattal okoz védőoltás ellenére bekövetkező fertőzést, mint az alfa.

Sajnos, az a helyzet, hogy a vakcina jótékony hatása – amit a delta-variáns fertőzőképességével, transzmissziójával szemben jelenthetne – szinte elhanyagolható, annyira alacsony szintre csökken az idő múlásával. Azok az emberek, akik két héttel azután fertőződtek meg, hogy az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által az Egyesült Királyságban közösen kifejlesztett vakcinát kapták, az oltatlan szoros kontaktjaikat 57%-os valószínűséggel fertőzhetik meg. 3 hónap elteltével ez a kockázat már 67%-ra nőtt. Az utóbbi adat pedig teljesen arányos annak valószínűségével, ahogyan egy beoltatlan terjeszti a vírust. A transzmisszió kockázatának növekedését olyanoknál is megfigyelték, akiket Pfizer-vakcinával oltottak be. Annak kockázata, hogy nem sokkal a Pfizer-BioNTech-védőoltás felvételét követően a vakcinált terjesztheti a delta-variánst, 42% volt. Ez az arány idővel, mintegy negyed évvel később, már 58%-ra emelkedett.

A delta-variáns előretör

„Lépésváltás történt, az alfától, a delta irányában. A trend az idő múlásával arányosan is változik” – magyarázza az epidemiológus, David Eyre (University of Oxford), az említett tanulmány társszerzője. Az eredmények „esetleg magyarázatot adhatnak arra, hogy a széles(ebb) körű vakcináció ellenére miért látunk mégis oly sok delta-variáns okozta továbbfertőzést. Az eredmények nyomán az is nyilvánvaló, hogy a lakosság védelmére bevezetett booster kampány nyomán adott lehet a hatás, hogy csökken a transzmisszió, de a ráerősítő oltásokkal kapcsolatban is felmerülhet az a kérdés, hogy „vajon a fertőzéssel szembeni védelemnek a korábban elemzett csökkenése a harmadik dózis esetén is előfordul-e” – veti fel a még nem megválaszolt kérdést az infektológus kutató, Stephen Riley (Imperial College London). A kutató kérdésére egyelőre nincs meg a válasz, a tanulmány pedig még nem esett át a szakmai ellenőrzésen.

Ezek is érdekelhetik

• Csaknem minden COVID-áldozat a nem beoltottak közül kerül ki az Egyesült Államokban
• A delta-variáns okozta betegség megjelenése, tünetei gyermekeknél
• Még mindig van mit megtudnunk a delta-variánsról
• A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása
• Milyen ütemben alakul ki a COVID-19 elleni vakcinák hatása?

WEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: COVID vaccines cut the risk of transmitting Delta — but not for long (Nature)