Kiválóan eredményes az eltérő vakcinák kombinációja a COVID-19 megelőzésében

Két különböző COVID-19 elleni oltás egy-egy dózisának egymást követő (mix and match) felvétele az mRNS-vakcinákkal összehasonlítva is megállja a helyét. Azokkal egyenértékű védelmet nyújt - még a delta-vírusvariáns ellen is.

Tanulmányok sora mutatta eddig is, hogy mindazon beoltottakban, akik két gyártó eltérő termékét kapták, hatásos (erős, potens) immunválasz alakult ki, és a mellékhatások náluk sem voltak kellemetlenebbek, súlyosabbak, mint amilyenek az úgynevezett standard vakcinák felvétele esetén szoktak előfordulni. Most pedig, első ízben igazolták a kutatók az ilyen vegyesen adott oltási sor magas hatékonyságát a COVID-19 megelőzésében. Azonos mértékben képes kivédeni a fertőzést, mint az mRNS-vakcinák, sőt, bizonyos esetekben a teljesítménye még azokét is felülmúlja.

A kevert oltások által kialakított magas antitestszint és az erős immunválasz arra utalnak, hogy a betegséggel szemben jó védelmet nyújtanak. „Lelkesen tapasztaltam, hogy olyan hatásos, ahogyan csak remélni lehetett” – mondja a németországi Saarland University (Hamburg) immunológusa, Martina Sester. „Ez az igazán jó hír bizonyára a klinikai gyakorlatra is hatással lesz.” A brit Matthew Snape vakcinológus (Oxfordi Egyetem) a következőket teszi hozzá: „A hatékonyságra utaló ezen legfrissebb adatok azt támasztják alá, hogy bármelyik jóváhagyott COVID-19 elleni vakcinát nem csak a hagyományos (standard) módon, de egymással keverve is érdemes alkalmazni.”

A vizsgálatokat nem tudatosan tervezték meg így, egy véletlenszerűen előállt helyzetből nőtt ki ez a kísérlet. A „természetes” körülményeket hozzá a véletlen idézte elő. Márciusban ugyanis számos országban részben vagy teljes egészében leállították (felfüggesztették) az Oxfordi Egyetem (University of Oxford) által kifejlesztett és az AstraZeneca (Cambridge, UK) gyógyszercég által gyártott terméket, mivel e vakcina felvétele után néhány esetben rendkívül ritka, ámde súlyos mellékhatás fordult elő. Ezután történt az a fejlemény, hogy néhányan azok közül, akik már fölvették az AstraZeneca-vakcina első dózisát, „kényszerűségből” eltérő vakcinából kapták második oltásukat. Dr. Sester munkacsoportja, de más kutatók is ezt követően egybehangzóan igazolták, hogy ezek az oltáskombinációk amellett, hogy biztonságosak, erős immunválaszt váltanak ki. Majd a tényleges hatékonyságot három kutatócsoport is megmérte. Különböző időpontokban – így például a hiperfertőző delta-variáns egyre erőteljesebb elterjedésének szakaszában – beoltott különböző lakossági csoportokat vizsgálva valamennyien arra a következtetésre jutottak, hogy mind a kevert, mind az azonos termékű dózisok felvétele esetén a vakcináció nagyon védelmező erejűnek (protektívnek) bizonyult.

Az egyik vizsgálati helyszín Svédország volt, ahol az egészségügyi hatóságok jelentősen visszafogták a csimpánzok gyengített influenzavírusára épülő Oxford–AstraZeneca-vakcina (AZ) alkalmazását. Ennek következtében 100 ezernél is több svéd kapott az AZ első dózisa után mRNS-oltást – ami vagy az amerikai Moderna gyártmánya (Cambridge, Massachusetts), vagy a New York City székhelyű Pfizer és a németországi biotechnológiai cég, a BioNTech (Mainz) által közösen fejlesztett vakcina volt.

Az előnyös párosítás

Peter Nordström svéd epidemiológus (Umeå University) munkacsoportja nagyszabású vizsgálatba kezdett. Kielemezték az ország nemzeti egészségregiszterének mindazon adatát, amely tartalmazta a teljes lakosság vakcinálására, COVID-19-tesztelésére és a kezelésekre vonatkozó információkat. A vakcináltak és a nem beoltottak összehasonlításakor arra az eredményre jutottak, hogy azon személyeknél, akik vegyesen kapták az oltásokat, 68%-kal kisebb annak valószínűsége, hogy náluk tünetekkel járó fertőzés alakuljon ki. Ezzel szemben annak a 430 ezer embernek, akik az AstraZeneca két dózisát kapták, 50%-os volt az infekciós kockázata. Tehát minden második személynél fennállt a megfertőződés esélye, míg a vegyesen beoltott 100 ember közül csak 32-nél. Ezek és egyéb számadatok nyilvánvalóvá teszik, hogy a vakcinakombináció hatásosabb, mint az AstraZeneca két dózisa – összegezte az eredményeket Peter Nordström epidemiológus.

A svéd tudósok következtetése egybevág egy dán elemzés megállapításaival. Dániában a svédországihoz hasonló jellegű a nemzeti egészségügyi és vakcinációs regiszter. Az országban áprilisban függesztették fel az AstraZeneca-vakcina használatát. Mie Agermose Gram, a dán állami szérum intézet (State Serum Institute, Koppenhága) epidemiológusa és munkatársai vizsgálataik során úgy találták, hogy ha az AstraZeneca első adagját a Pfizer-BioNTech egy dózisa követi, akkor ez a megoldás 88%-os hatékonysággal képes kivédeni a SARS-CoV-2-infekciót – ez az eredményesség hasonló a Pfizer két dózisának hatásosságához. (A tanulmány tudományos szakmai ellenőrzésen még nem esett át.)

Nem nyerő itt a márkalojalitás

Az említetteknél is meggyőzőbb adatokat sorolt egy következő tanulmány. Ennek szerzői arra az eredményre jutottak, hogy egy-egy kevert oltási sor hatásosabb lehet, mint egy mRNS-vakcina két dózisa. Thierry Walzer, a francia nemzeti egészségügyi, orvosi kutatási intézet (Inserm), és a Lyoni Egyetem immunológusa munkatársaival 2.512 olyan egészségügyi dolgozó adatait elemezte, akik az AstraZeneca- és a Pfizer-vakcinák kombinációját kapták. A náluk tapasztaltakat több mint 10 ezer olyan egyén adataival vetették össze, akiket a Pfizer 2 dózisával oltottak be. Azt vették észre a kutatók, hogy a vegyes oltottságú csoportban a SARS-CoV-2 megfertőzöttjeinek aránya fele akkora volt, mint a csak Pfizer-vakcinadózisokat fölvett alanyok csoportjában. Következtetésük tehát az lehet, hogy e területen, a vakcinákkal kapcsolatosan nincs értelme a márkához való hűséges ragaszkodásnak, mert nincs egészségügyi haszna.

A fentiek tehát megbízhatóan igazolják, hogy a vegyesen alkalmazott COVID-19 elleni vakcinák átmentek a hatékonysági teszten. Kérdések azért mégis maradnak ezzel kapcsolatban is. Az például, hogy mennyi ideig van meg a vegyes vakcinák hatékonysága, meddig tart védőhatásuk. További kérdés, hogy vajon egyáltalán lesz-e és mikor lesz utánuk szükség a ráerősítő (booster) (extra)oltásra – elmélkedik Peter Nordström epidemiológus. A még nem publikált adataik szerint munkacsoportja úgy találta, hogy a vegyes oltások által előidézett védelem tartóssága összemérhető az mRNS-vakcinák hatékonyságával. És az adatokból az is kiolvasható, hogy még a magas(abb) kockázatú személyek számára is előny származik a harmadik dózisból.

Remény a szervátültetetteknek és a gyenge immunrendszerűeknek

Annak megismerése, a bizonyosság, hogy a vegyesen alkalmazott vakcinák ilyen hatásosak, globális jelentőséggel bír, mondja dr. Martina Sester. Úgy véli, arra is mutatkozik bizonyos evidencia, hogy még az immunszuprimált egyéneknél is erős választ hoz létre a mixed változat. Lehetséges tehát, hogy a dózisok váltott alkalmazása a standard oltási sornál is jobban megóvhatja a szervátültetett recipienseket és mindazokat, akiknek gyenge az immunrendszere. Az adatok alátámasztják azt a döntést is, hogy a gazdaságilag elmaradottabb térségekben, a szegény országokban célszerű a vegyes immunizációs programot követni, és mindazon helyszíneken érdemes alkalmazni, ahol bizonyos vakcinákból készlethiány léphet fel. „Ezek az adatok valójában a politika, a politikusok számára hordoznak nagyon fontos üzeneteket” – jegyzi meg Martina Sester immunológus.

Ezek is érdekelhetik

• Mire képes az erős immunrendszer a SARS-CoV-2 koronavírus ellen, és mire nem?
• Csaknem minden COVID-áldozat a nem beoltottak közül kerül ki az Egyesült Államokban
• A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása
• Milyen ütemben alakul ki a COVID-19 elleni vakcinák hatása?

WEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Mix-and-match COVID vaccines ace the effectiveness test (Nature)