Kézhigiéné: a bőr normálflórája és a kézfertőtlenítés szabályai

A COVID-19 járvány okozta fokozott, időszakosan változó fertőződésveszély miatt a helyes kézmosás és kézfertőtlenítés korábban talán soha nem látott gyakorisággal kerül említésre. Jól lehet, egy rendkívül hétköznapi gyakorlatról van szó, mégis biztosak lehetünk abban, hogy a kézfertőtlenítéssel sokat tehetünk saját egészségünk és környezetünk védelme érdekében.

A kézmosás, kézfertőtlenítés és a kéz bőrének normálflórája közti egyensúly fenntartása már a járvány előtt is sokaknak kihívást jelentett. Életkortól, foglalkozástól és egyéni adottságoktól függően a hatékony kézápolás igénye számos okból megjelenhet. Van, akinek rendre kiszárad, viszket a bőre, s van, akinek izzad a tenyere. A helyzetet a COVID-19 járvánnyal hétköznapokba berobbanó kézfertőtlenítők sem tették egyszerűbbé. Mire érdemes figyelni, amíg a járványos terjedés veszélye fennáll?

A bőr normálflórája és a kézápolás

A kézmosás két fő módszere az alkoholos és a szappanos kézmosás. Míg az alkoholos kézfertőtlenítés a kéz felszínén található csíraszám – így a kórokozók – ártalmatlanításának leghatékonyabb módja, addig a szappanos kézmosás tulajdonképpen mechanikai úton, kisebb hatásfokkal csökkenti a csíraszámot. Fokozott fertőzésveszély mellett mindenképpen az alkoholos kézfertőtlenítés alkalmazandó. Ez viszont a bőr normálflórájának alakulására nézve nagyobb kihívást jelenthet, növelheti a bőrirritáció, a bőrkiszáradás vagy akár az ekcéma kockázatát.

Egy tanulmány 783 fő követésével vizsgálta a kézfertőtlenítés hatását, mely során a résztvevők átlagosan napi 10-20 alkalommal végeztek el fertőtlenítő kézmosást. A vizsgálat igazolta, hogy a kéz bőrén jelentkező ekcémás tünetek szoros összefüggésben állnak a napi több, mint 5 alkalommal történő kézmosással. Az esetek 13%-ában először fordult elő valamilyen bőrkárosodás, melynek gyakoribb tünetei a szárazság (30%), hámlás (23%) és viszketés (20%) voltak. A résztvevők 31,3%-ánál pedig a kórelőzményben már szereplő ekcéma tünetei súlyosbodtak a járvány alatt. A szappanos és az alkoholos kézfertőtlenítés között a tünetek súlyosbodására vonatkozóan viszont nem mutatkozott jelentős eltérés, amiből arra következtethetünk, hogy a túlérzékenységre hajlamosak esetében mindegy, milyen hatás károsítja a bőr normálflóráját.

A szappanok általában magasabb pH-val rendelkeznek, ezért is hajlamosak szárítani a bőrt. A szappanos kézmosás után alkalmazott alkoholos fertőtlenítő ezt a hatást értelemszerűen tovább fokozza. Ezt a kézfertőtlenítő láncot ezért érdemes akár rögtön megtoldani egy hidratáló krémmel, ami tartalmazza azokat a lipideket (pl. ceramidok), amelyek a bőr védőrétegének jelentős részét képezik. Ha nem is minden fertőtlenítő kézmosás után, de napjában többször érdemes így hidratálni a kéz bőrét, ezzel fenntartva a bőr normálflórájának is kedvező, szárazságtól és irritációtól védő réteget.

Tényleg ennyire fontos a kézfertőtlenítés?

Munkahelyi környezetben átlagosan 16-23 alkalommal érünk az arcunkhoz óránként, jó eséllyel úgy, hogy észre sem vesszük. Ez az egyszerű mozdulatsor már önmagában fokozza egyes kórokozók terjedésének a kockázatát, sőt, bizonyos fertőzések terjedésének az egyik leggyakoribb oka a direkt kontaktus. Nem könnyíti meg a helyzetünket az sem, hogy számos kórokozó meglepően hosszú ideig fertőzőképes marad az élettelen felületeken, amelyekhez nap mint nap hozzáérünk.

Mindezek fényében érdekes volna arról számadatokat megismernünk, hogy egy napon átlagosan hányszor érintünk meg valamit, bármit. Kiindulási pontnak vegyük például az okostelefonokat. Néhány évtized leforgása alatt olyan eszközzé váltak, amelyek óráról órára, de akár percről percre is részét képezik a napi tevékenységeinknek. A legtöbb készülék – a tudatos használat előmozdítása érdekében – ma már vezet adatokat arról, hogy egy nap mennyi időt töltünk a készülékkel, ahogy arról is, hogy egy nap hány értesítést kaptunk vagy hányszor vettük kézbe a telefont. Egyes vizsgálatok szerint, míg a visszafogottabb felhasználók párszáz alkalommal, addig az átlag felhasználó átlagosan 2600 alkalommal veszi kézbe a telefonját – és ez csak egyetlen használati eszköz.

Az élettelen felületek tehát könnyedén a kórokozók tárolására, szállítására, valamint az önfertőzésre alkalmas eszközökké válhatnak, úgy hogy az eszünkbe sem jut.

A megfelelő kézfertőtlenítés egész egyszerűen az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy a kórokozók eszközökön, valamint az eszközérintés – arcérintés útvonalán terjedjenek. Az alapos kézfertőtlenítéstől mégis sokan eltántorodnak, amikor bőrpanaszok jelentkeznek és a kézkrémek első nekifutásra nem oldják meg a problémát. A hidratálást, normálflóra regenerálódást elősegítő krémet vagy egyéb bőrápolót nem mindig olyan egyszerű megtalálni, a kézfertőtlenítés mellett viszont a jelenlegi járványhelyzetben továbbra is ki kell tartanunk.

Jelenleg a fertőtlenítő kézmosás alkalmazásával járó előnyök messze meghaladják azt a kockázatot, amit a különböző módszerek jelentenek a bőr normálflórájára. Kis türelemmel megtalálható az a kézápolási módszer, ami a kézmosáshoz csatoltan segítheti a bőrünkön velünk jótékonyan együttélő baktériumok és gombák életét.

Felhasznált források:

• CDC (2021). Hand Hygiene in Healthcare Settings. [online] www.cdc.gov
• Citroner, G. (2020). You Probably Touch Your Face 16 Times an Hour: Here’s How to Stop. Healthline [online] www.healthline.com
• Umeh, J. (2020). COVID-19: Phones covered in 25,127 bacteria psi; user touches mobile 2,600 times per day. Vanguard [online] www.vanguardngr.com
• ZahrAllayali, A. et al. (2021). The Prevalence and Clinical Features of Skin Irritation Caused by Infection Prevention Measures During COVID-19 in the Mecca Region, Saudi Arabia. Clin Cosmet Investig Dermatol. 2021;14:889-899, https://doi.org