Szinte észrevétlenül kerülhetnek életveszélybe a COVID-betegek - A csendes hipoxia
frissítve:
A tudósok még mindig keresik a válaszokat arra, hogy az új típusú koronavírus hogyan károsítja pontosan a tüdőt és a test más részeit. Az egyik legveszélyesebb rejtély az, hogy a vírus hogyan okoz "csendes hipoxiát", egy olyan állapotot, amikor a szervezet oxigénszintje abnormálisan alacsony, anélkül, hogy a betegek légszomjat vagy légzési nehézséget tapasztalnának.
Mi az a hipoxia?
A hipoxia olyan állapot, amelyben a szövetek szintjén nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű oxigén a megfelelő homeosztázis – vagyis a szervezet belső állapota állandóságának – fenntartásához. Oka lehet a szövetek nem megfelelő oxigénellátása, az alacsony vérellátás, vagy a vér alacsony oxigéntartalma (hipoxémia). Ez az állapot helyrehozhatatlanul károsíthatja a létfontosságú szerveket, ha nem észlelik időben.
Mi az a csendes hipoxia?
Csendes hipoxiának nevezzük azt az állapotot, amikor az egyén oxigénszaturációs szintje riasztóan alacsonyabb a vártnál (~50-80% telítettség, míg a várt telítési szint 95% vagy magasabb), azonban a veszélyesen alacsony oxigénszint ellenére az egyén nem tapasztal légzési nehézséget és légszomjat. A hipoxia így szinte észrevétlenül képes károsodást okozni, ezért nevezik "csendesnek".
"Normál" (egyéb, nem-COVID okból kialakult) hipoxiás betegeknél megnövekedett légzésszám (tachypnoe) figyelhető meg, de ez sem mindig jellemző a csendes hipoxiában szenvedő betegeknél. Számos kutatás igazolta, hogy a csendes hipoxia előfordulási gyakorisága a COVID-19-betegeknél 20 és 40 százalék között mozog.
A koronavírusos betegeknél a kutatók azt feltételezik, hogy a fertőzés először a tüdőt károsítja, ami miatt annak egyes részei nem képesek megfelelően működni. Ezek a szövetek oxigént veszítenek és leállnak, és többé nem töltik fel a véráramot oxigénnel, ami csendes hipoxiát okoz.
A csendes hipoxia okai |
| A pontos pathomechanizmus jelenleg még nem teljesen tisztázott. A Bostoni Egyetem orvosbiológiai mérnökei és a Vermonti Egyetem munkatársai: Jacob Herrmann, Vitor Mori, Jason H. T. Bates és Béla Suki számítógépes tüdőmodell segítségével kezdték meg az okok feltárását. Eredényeik szerint a csendes hipoxia kialakulásához három fő ok vezet. Az egyik a tüdőszövet abnormális véráramlása: a beteg tüdeje elveszíti azt a képességét, hogy korlátozza a véráramlást a már sérült szövetekben, sőt ezzel ellentétben potenciálisan még jobban megnyitja a sérült szövetek ereit, mely végül hozzájárul az egész szervezet oxigénszintjének csökkenéséhez. Egy másik ok lehet a koronavírus-fertőzés következtében kialakuló érfalgyulladás, mely miatt apró vérrögök képződhetnek a tüdőben, amelyek azonban túl kicsik ahhoz, hogy az orvosi felvételeken láthatóak legyenek. A tüdő számítógépes modellezésével azt találták, hogy ez is csendes hipoxiát válthat ki, de önmagában valószínűleg nem elegendő ahhoz, hogy az oxigénszint olyan alacsonyra csökkenjen, mint amit a betegeknél mérhetünk. Az eltérés kialakulásához modelljük szerint a képalkotó felvételeken még épnek tűnő tüdőszövet nem megfelelő gázcseréje is valószínűleg hozzájárul. Egy másik molekuláris biológiai kutatás ezt az elméletet látszik kiegészíteni. Eredményeik szerint a hipoxiás válasz kiváltásáért egy úgynevezett HIF (Hypoxia Indukáló Factor 1α) transzkripciós faktor felelős, mely az ACE-2 receptorok túlzott expresszióját okozhatja, ami a vírus bejutásának közege. A vírus a kombinált veleszületett és adaptív immunitás révén növelheti a lokalizált gyulladást, és a HIF túlzott expresszióját idézheti elő, ami tovább indukálja a tüdő hipoxiás állapotát. Mindezek a válaszok súlyos károsodást okozhatnak számos testi szövetben, és végső soron életveszélyes helyzetekhez vezethetnek a COVID-19-betegeknél. |
A csendes hipoxia veszélye
A csendes hipoxia közvetett károsodást okozhat a szervezetben, különösen az agyban, az oxigénhiány és a gyulladás következtében. Az elhalálozott COVID-19-betegek gyakran súlyos agykárosodást mutattak, beleértve a stroke-ot, az agyvérzést, valamint az akut agyvelőgyulladást is.
Emellett a hipoxiás állapot súlyos endoteliális (érfali) károsodást okozhat, és hozzájárulhat a „citokinviharhoz”, a COVID-19 fertőzés jellegzetes vonásához, tovább növelve a sejtek károsodását.
A csendes hipoxia nem teszi lehetővé a betegek számára, hogy felismerjék a tüdőkárosodást jelző tüneteket, amelyek valójában a COVID-19 súlyosságának egyik fő mutatói, így a kialakult állapot a panaszok alapján tapasztaltnál súlyosabb is lehet, hiszen mindez észrevétlenül történik.
A jelenség otthoni felismerését tovább nehezíti, hogy betegen az ember egyébként is kevesebbet mozog - nem sétál, vagy lépcsőzik -, így még kevesebb esélye van az oxigénhiány felismerésére.
Hogyan vehetjük észre?
A csendes hipoxia jelenlétét többféleképpen is kideríthetjük.
1. Pulzoximéterrel
A pulzoximéter ("véroxigénszint-mérő", "szaturációmérő") egy elterjedt és szabványos orvosi eszköz, amellyel otthoni körülmények között is mérhető az artériás oxigéntelítettség szintje és ezáltal a légzésfunkció a betegeknél. Bár hozzáférhető eszköz - patikákban, vagy az internetről megvásárolható a lakosság számára is -, fontos annak biztosítása, hogy a használt pulzoximéter nagy pontosságú legyen, különösen olyan esetekben, amikor a páciens SpO2-értéke 90%-nál alacsonyabb. Az artériás oxigénellátás pulzoximéterrel történő folyamatos monitorozása nagyon jó lehetőség a csendes hipoxia kimutatására.
Ez az eszköz hasznos lehet azoknál a COVID-19-betegeknél, akiknél aktuálisan nem jelentkeznek a vér csökkent oxigénszaturációjának súlyos tünetei, mint például légzési nehézség, légszomj. Folyamatos monitorozással csökkenthető a csendes hypoxia következtében hirtelen fellépő szövődmények kockázata, mivel időben megkezdhető orvosilag kontrollált oxigénpótló terápia. Ezen túlmenően a pulzoximéter telítettségi szintje mellett a légzésszámot, a pulzusszámot és a NEWS 2-t (National Early Warning Score) is figyelembe kell venni, hogy felállítható legyen a néma hipoxia diagnózisa.
Bővebben A pulzoximéter - Hogyan működik, mire használható?
2. Számoljunk légzésszámot!
A légzésszám azt jelenti, hogy 1 perc alatt nyugalomban hányszor veszünk levegőt. Ha csecsemőről van szó, akkor úgy tudjuk könnyen megszámolni, hogy hányszor emelkedik a mellkasa fekvő állapotban, ezt oldalról érdemes figyelni.
A normál légzésszám értékek:
- csecsemő esetén - 30/perc,
- 1-5 éves kor közt - 20-25/perc,
- 6-14 évesknél - 15-20/perc,
- felnőtteknél - 12/perc.
Ha ezeknél az értékeknél magasabb légzésszámot számol, és emellett a pulzoximéterrel mért szaturáció is alacsonyabb, feltétlenül értesítse háziorvosát, kezelőorvosát, súlyos esetben hívja a mentőszolgálatot!
3. 6 perces sétateszttel (6MWT – 6 minute walking test)
A COVID-19 betegek néma hipoxiája kimutatható 6MWT-vel, amelyben 6 perces séták után mérik az oxigénszaturációs szintet. Beszámoltak arról, hogy a COVID-19-es betegek oxigénszaturációs szintje jelentősen csökkent a kontrollcsoporthoz képest. A 6MWT eljárás újonnan javasolt módosítása szerint, amely az enyhe COVID-19-es betegek vírusterhelésének prognózisát célozza a súlyos esetekhez képest, a definíció szerint a megtett távolság 6 perc alatt kevesebb mint kb 400 méter, vagy 90% alá esik az oxigénszaturáció értéke. Súlyos esetnek tekinthetők azok a betegek is, akiknél a szaturációs szint a séta során több mint 4%-kal csökken. Azoknál, akik nehézlégzést és fáradtságot tapasztalnak szaturációs szint csökkenés nélkül, más klinikai társbetegségeket is keresni kell. Egy 6MWT-t diagnosztikára használó kutatásban például a sürgősségiről hazaküldés előtt álló betegek 50 százalékánál alakult ki terhelés okozta hypoxia nehézlégzés nélkül, ami igazolta a csendes hipoxia meglétét.
4. Vérgázanalízissel
Az artériás vérgáz analízise egy olyan folyamat, amelyben vérmintát vesznek az artériából, hogy ellenőrizzék a különböző gázok koncentrációját a vérben. Ezt kizárólag kórházi körülmények között lehet elvégezni, és a koronavírusos betegek sürgősségi ellátása során hazánkban is rutinszerűen végzik. A vérminta helyes kiértékelése számos egyéb értéket is biztosít. A legújabb tanulmányok arról számolnak be, hogy a vérgázszint mellett a pH-szint, a bikarbonát- és az elektrolitszint is felhasználható a COVID-19-betegek csendes hipoxiájának alapvető diagnosztikai tényezőjeként. Beszámoltak arról, hogy a pH, a kalcium, a nátrium és a kálium viszonylag alacsonyabb szintje összefüggésbe hozható a betegség súlyosságával és a COVID-19-es betegek alacsonyabb túlélési arányával. A vérgázelemzés és a pulzoximéter használata értékes eszköz lehet a csendes hipoxia korai felismerésében COVID-19-ben szenvedő betegeknél.
Hasonló panasz - más betegség |
Mit tehetünk?
A koronavírussal fertőzött betegeknél a csendes hipoxia korai felismerése kulcsfontosságú a COVID okozta hosszú távú hatások és a halálozási arány minimalizálása érdekében. A korai felismerés megkönnyítheti annak eldöntését, hogy mikor kell elkezdeni az oxigénkezelést, illetve segít eldönteni azt is, hogy milyen oxigenizációs módszert kell-e alkalmazni, ha intenzív ellátásra kerül sor.
Emiatt, ha ön koronavírus fertőzésben szenved, még ha enyhe tünetei is vannak, és ha nem is érez nehézlégzést, akkor is javasolt az oxigénszaturációjának ellenőrzése otthonában is. Ne csak nyugalomban mérje az értéket, hanem a lakáson belüli mozgása közben is. Figyelje meg, és jegyezze le az értékeket, csökkent-e a szaturáció, változik-e a mért érték terhelésre! Számolja a légzésszámát, ezt is jegyezze le, és ha rendellenes értékeket tapasztal, feltétlenül értesítse kezelőorvosát, vagy súlyos esetben a mentőszolgálatot!
Mivel a csendes hipoxiában szenvedő betegek alacsony oxigénszaturáció mellett sem éreznek kellemetlenséget, szigorú kezelési eljárás szükséges. Folyamatos monitorozás nélkül a légzőszerveiken kívül számos más szöveteik is tartósan károsodhatnak. A megfelelő kezelés érdekében a csendes hipoxiával diagnosztizált koronavírus fertőzött betegeket intenzív terápiában kell részesíteni a vitális paraméterek szigorú monitorozása mellett.
Lásd még A COVID-19 első tünetei
Tippünk Koronavírus tünetellenőrző teszt (14 kérdés)
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
Felhasznált irodalom: Silent hypoxia in COVID-19 (National Institutes of Health); Three reasons why COVID-19 can cause silent hypoxia (ScienceDaily)
