Mit tudunk eddig biztosan az omikron-variánsról?

A WHO az aggodalomra okot adó variánsok közé sorolta a koronavírus B.1.1.529 jelű, omikron elnevezésű variánsát. Az új variánsban több olyan mutáció található, amelyek hatással lehetnek viselkedésére, ám eddig még nem sikerült igazolni azt, hogy valóban fertőzőbb lenne vagy súlyosabb lefolyású megbetegedést okozna, mint a többi variáns.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a koronavírus legújabb – omikron elnevezésű – variánsát (B.1.1.529) november 26-án aggodalomra okot adónak (variant of concern, VoC) minősítette – a vírusok értékelését, besorolását végző tanácsadó testületének (Technical Advisory Group on Virus Evaluation, TAG-VE) javaslatára. A döntést a TAG-VE tudomására jutott bizonyítékokra alapozták, miszerint az új variánsban több olyan mutáció található, amelyek hatással lehetnek viselkedésére, például arra, hogy mennyire könnyen terjed, vagy milyen súlyosságú betegséget okoz.

Ennyi tudható ma az omikronról

Dél-Afrikában és szerte a világ laboratóriumaiban sok kutató dolgozik már azon, hogy jobban meg lehessen ismerni, érteni az omikron különféle tulajdonságait, jellegzetességét. Megfigyeléseik eredményét késlekedés nélkül teszik közzé a szakemberek.

Átvihetőség (fertőzőképesség): egyelőre nem világos, hogy a többi variánsnál, például a deltánál könnyebben jut-e át egyik emberről a másikra. Az új változattal fertőzöttek közül pozitív tesztet produkálók száma Dél-Afrika térségében növekszik. Epidemiológiai vizsgálatok zajlanak annak kiderítésére, hogy mindez az omikron, vagy esetleg más tényezők hatása miatt történik-e.

A kialakult betegség súlyossága: még tisztázatlan, hogy a megfertőződés súlyosabb betegséget idéz-e elő, mint a korábbi koronavírus variánsok, a delta variánst is beleértve. Az előzetes adatok arra utalnak, hogy növekszik a kórházba kerültek száma Dél-Afrikában. Erre azonban magyarázat lehet az is, hogy általában véve szaporodik a megfertőződöttek száma, így egyelőre nem igazolható, hogy ez kifejezetten az omikron-fertőzés következménye. E pillanatban nincs olyan információ, ami azt jelezné, hogy az omikron okozta tünetek eltérnének a többi variáns által kiváltott panaszoktól. Az eddig jelentett fertőzések esetében főként egyetemisták, fiatal személyek az érintettek, akiknél a betegség többnyire enyhe lefolyású szokott lenni. De napokba, sőt akár több hétbe is beletelhet, míg kiderül, milyen szintű, súlyosságú az omikron előidézte megbetegedés.

A COVID-19 összes variánsa, így a jelenleg világszerte domináns delta is, súlyos betegséget, akár halált okozhat, különösen a leginkább sérülékeny csoportok tagjainál. Így, értelemszerűen most is kulcsfontosságú a megelőzés.

A korábbi SARS-CoV-2 infekció védelmi előnyt jelent-e?

A korai vizsgálatokban nyert bizonyítékok arra utalnak, hogy fokozott az omikronnal való újra fertőződés kockázata – tehát mindazok, akik korábban már átestek a COVID-19 fertőzésen/betegségen, könnyebben elkaphatják azt ismét az omikron vírustól, mint a többi gondot okozó (VoC) variánstól. Ám egyelőre, ezzel kapcsolatban is, igen csekély a rendelkezésre álló információ. Az előttünk álló napokban, hetekben tudhatunk majd többet.

A rendelkezésre álló vakcinák hatékonysága: szakértőkkel együttműködve keresi a WHO a választ arra, hogy ezen új variánsnak lehet-e bármilyen hatása a ma létező ellenintézkedések, így például a védőoltások érvényességére. A vakcinák szerepe ugyanis továbbra is kritikus a súlyos betegség és az elhalálozás csökkentésében. A jelenleg dominánsan terjedő delta variáns esetében is fennáll, hogy a ma elérhető vakcinák hatásosak, eredményesek a súlyos betegség és a halál kivédésében.

A mostani tesztek megbízhatósága: a széles körben alkalmazott PCR tesztek továbbra is kimutatják az infekciót, akár a korábbi variánsok, úgy az omikron variánssal való megfertőződés esetében is. Folynak a vizsgálatok annak meghatározására, vajon bármelyik másik tesztre, például a gyors antigén meghatározó tesztre hatással van-e ez a változat.

A ma alkalmazott kezelés hatékonysága: a kortikoszteroidok és az IL6 receptor blokkolók hatékonyak maradnak a súlyos állapotú COVID-19 betegek terápiájában. A többi eljárás esetén ellenőrizni kell, mennyiben van ez így, hiszen az omikron variánsban a vírus egyes részeiben változások történtek.

Mit tesz a WHO?

A WHO igen sok kutatóval működik együtt világszerte az új koronavírus-variáns jobb megértése, megismerése érdekében. A most zajló, vagy hamarosan induló vizsgálatok a terjedésre, a súlyos fertőzőképességre, illetve a tünetképzésre, a vakcinákkal és a diagnosztikus tesztekkel szembeni viselkedésre, illetve a kezelések hatékonyságára vonatkoznak. Az Egészségügyi Világszervezet arra kéri az országokat, hogy gyűjtsék a kórházba kerülő betegek adatait és osszák meg a tudományos nyilvánossággal az erre szolgáló platformon (WHO COVID-19 Clinical Data Platform), hogy mielőbb leírhassák a tudósok a betegekre vonatkozó klinikai jellemzőket valamint az esetek lezajlását. Napokon, heteken belül, várhatóan több információ áll majd rendelkezésre. A WHO testülete, a TAG-VE folyamatosan monitorozza, értékeli a befutó adatokat, és nyomon követi, hogy az omikronban található mutációk miként változtatják meg a vírus viselkedését.

Mit tegyenek az egyes országok?

Mivel aggodalomra okot adó besorolást kapott az omikron variáns, a WHO többféle teendőt javasol: erősítsék az ellenőrzést; minden esetben szigorúbban hajtsák végre a szekvenálást, osszák meg a nyilvánosan elérhető adatbázisokban a genom szekvenálások kapott eredményeit; mind az egyes, mind a csoportos eset-előfordulásokat jelentsék a WHO-nak; végezzenek terepmunkát (kontaktkutatást) és laboratóriumi értékelést. A cél, hogy kiderüljön, vajon az omikron esetében eltérnek-e a továbbadás, vagy a betegség jellemzői, a vakcina, a terápia, a diagnosztika hatékonysága más-e; illetve szükség van-e újabb (másféle) járványügyi eljárások bevezetésére.

Ajánlott, hogy mindenki így járjon el

Amit az egyének tehetnek: akkor a leghatékonyabb, legeredményesebb az eljárásuk, ha az alábbi lépéseket teszik meg a koronavírus terjedésének csökkentésére: tartsanak legalább 1 méteres távolságot másoktól. Hordjanak megfelelő, jól arcra simuló maszkot. Gyakori ablaknyitással gondoskodjanak a jobb légcseréről, és kerüljék a zsúfolt, zárt tereket, ahol nem kielégítő a szellőzés. Tartsák tisztán a kezüket, könyökhajlatba vagy zsebkendőbe köhögjenek, tüsszentsenek. És elsősorban is, vegyék fel a COVID-19 elleni vakcina megfelelő dózisát.

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: WHO - Update on omicron