Természetes immunitás: a betegségen átesettek többsége sokáig védett marad
lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus megjelent:
A SARS-CoV-2 fertőzéstől származó, a megbetegedés folyamán kialakuló immunitás hasonló védettséget biztosít, mint a vakcináció útján nyert, igaz, idővel ez is gyengül – ez a szakértői vélemény körvonalazódik a pandémia alatt született sokféle kutatás elemzése alapján.
Több tanulmány alapján elmondható, hogy azoknál, akik felgyógyultak a COVID-19-ből, és a SARS-CoV-2 ellenében kialakult antitestek meglétét ellenőrző tesztjük szeropozitív lett, alacsonyabb annak valószínűsége, hogy ismét megfertőződjenek a koronavírussal, vagy súlyos megbetegedésük legyen – derül ki a Lancet c. szaklapban közölt eredményekből. Még mindig fennállnak ugyanakkor nyugtalanító kérdések is – mint például az, hogy az ilyen védettség mennyire tartós, és eltér-e a beoltottság révén szerzett immunitás időtartamától.
Mit mondanak az eddigi kutatások?
A pandémia kezdetétől 2021. szeptember 28-ig megjelent tanulmányokat átnézve elemzők világosan kiderül: a vírussal való megfertőződés után egyértelműen jelentkezik az immunitás. Arra is felfigyeltek a kiterjedt epidemiológiai és klinikai tanulmányokban, hogy a Covidon átesetteknél a koronavírussal való ismételt megfertőződés kockázata 80,5-100%-kal csökkent. Ez a legutóbbi periódusra is igaz, amikor főként a delta (B.1.617.2) variáns terjedt világszerte. (Az említett vizsgálat a világ különböző pontjain megfigyelt esetekre vonatkozott.)
Több más kutatás eredménye is összhangban van a fentiekkel.
- Egy - laboratóriumi adatokra alapozott - másik elemzés a COVID-19-ből (2019 decembere és 2020. november 13. között) felépült 9119 személy tesztadatait nézte át. Ennek eredménye azt mutatta, hogy csupán 0,7%-uk fertőződött meg újra.
- A Cleveland Clinic következtetései szerint, akiknél korábban nem történt COVID-19 fertőzés, a megfertőződés előfordulási gyakorisága 100 emberenként 4,3 volt, miközben, akik már átestek a koronavírus fertőzésen, az az arányszám 0 volt.
- Hasonló eredményekre jutott egy osztrák tanulmányt. Abból az derült ki, hogy az ismételt megfertőződésnek tulajdonítható kórházba kerülés 14.840 ember közül 5 főt érintett (0,03%), míg a halálozás egyetlen embert (0,01%).
Meddig tarthat a védettség?
Habár az említett tanulmányok azt mutatják, hogy az újrafertőződéstől való védettség az érintettek többségénél - a nyomon követett esetek szerint - több mint 10 hónapig kitart, ám azt nem lehet biztosan tudni, hogy ténylegesen mennyi ideig marad meg a védelmező immunitás. Sok szisztémás vírusfertőzés, mint például a kanyaró, ha nem is élethosszon át tartó, de hosszú távú immunitást ad, miközben mások (például az influenza) pedig nem. Nem tudhatjuk kellő bizonyossággal, hogy egy előző fertőzés várhatóan meddig ad védelmet a koronavírussal szemben, mégpedig azért, mert az utánkövetés ideje még nem elég hosszú, a hozzáférhető tanulmányokban az erre vonatkozó adatok nem kellő mennyiségűek.
A tanulmány szerzői vizsgálatot végeztek olyan felgyógyult egyének körében, akiknél enyhe lefolyású volt SARS-CoV-2 fertőzés. A jelentések azt mutatják, hogy még a gyenge fertőzés is erőteljes antigénspecifikus, hosszan megmaradó humorális immunmemóriát képes létrehozni.
A T-sejtes és B-sejtes immunválasz
Fontos megjegyezni, hogy az immunitásnak sokféle mechanizmusa létezik az emberi szervezetben, nemcsak az ellenanyagok, de a sejtszintű (celluláris) immunitás terén is, és nem csak az antitestek védettség-előrejelző szerepére kellene alapozni.
Köztudott, hogy a SARS-CoV-2-fertőzés specifikus és tartós T-sejtes immunitást hoz létre a vírus tüskefehérjéje ellenében, valamint egyéb SARS-CoV-2-fehérjecélpontokkal szemben. A T-sejtek változatos, sokféle vírust felismerő képessége azt szolgálja, hogy variánsoktól függetlenül növeli a megbetegedéssel szembeni védelmet.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy mindazok, akik a 2002-2003-as járvány során a koronavírus (SARS-CoV) fertőzésből felépültek, még ma is rendelkeznek emlékező T-sejtekkel, amelyek ismét aktívan reagálnak a SARS-CoV-fehérjére, 17 évvel az akkori járvány után. Emellett, a SARS-CoV-2-re adott emlékező B-sejtes válasz 1,3-6,2 hónappal a fertőzést követően fejlődik ki, ami megmagyarázza a hosszabb távú védelem lehetőségét.
Lásd még CoVac-1: tartósabb, T-sejtes védelmet nyújthat az új német vakcinajelölt
| Az erősebb oltási reakció utalhat a korábbi fertőzésre |
| A hosszabb távú immunmemória miatt lehetséges az, hogy a COVID-19-ből felgyógyultak közül egyeseknél a vakcina nem hoz járulékos hasznot immunizáltságukat illetően, illetve – amint az egyik tanulmányból kiderül – a korábban lezajlott COVID-19 fertőzés kifejezetten ok-okozati összefüggésben állhatott azzal, hogy a Pfizer-BioNTech mRNS vakcinájával való immunizálás után, egyeseknél, megnövekedett a vakcináláshoz kötődő nem várt mellékhatások kockázata, azaz a korábban fertőzöttek részben erősebb oltási reakciókkal szembesültek. Bővebben A COVID-19 elleni első oltás utáni erős reakció a korábbi fertőzöttségre utalhat |
A természetes immunitás is hozzájárulhat a társadalmi szintű védettség kialakulásához
Bár szükséges a hosszabb időn át való nyomon követés, jelen ismereteik alapján a klinikusok továbbra is számolhatnak azzal, hogy egy előző fertőzésből való felépülés védőhatást jelent az emberek többsége számára. A szakemberek persze leszögezik, hogy egyértelműen biztonságosabb és kívánatosabb a beoltás révén szerzett immunitás (a teljes oltási sornak ma már általában a három fölvett adag tekinthető), továbbá az ajánlások szerint a fertőzésen átesettek oltása is kívánatos, mivel nem lehet biztosan tudni, meddig tart a védettség. A korábbi SARS-CoV-2-fertőzés hatására kialakult védettség azonban bizonyítottan létezik.
Korábban a témában Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!
Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes belgyógyász, hematológus
Forrás: Protective immunity after recovery from SARS-CoV-2 infection (The Lancet)
