Két új tabletta is elérhetővé válhat a COVID ellen - A tesztelésen múlhat a sikerük

A koronavírus okozta betegség kezelésére - az Egyesült Államokban akár még a 2021-es év zárulta előtt - hatásos szerhez juthatnak a SARS-CoV-2-infekció érintettjei, mindössze annyi erőfeszítés árán, hogy elsétálnak a legközelebbi gyógyszertárba. Azonban az idilli állapot eléréséhez sok esetben nehezen teljesíthetők a feltételek...

Két olyan új vírusellenes tabletta engedélyeztetése is zajlott, zajlik, amelyek ígéretesnek mutatkoztak abban, hogy megelőzik, kivédik a kórházba kerülés szükségességét, az elhalálozás veszélyét azon személyeknél, akiknél nagy eséllyel alakulhat ki a COVID-19 súlyos formája. Az egyik szert a Merck gyógyszercég fejlesztette ki, a másikat a Pfizer.

A Merck készítményének (molnupiravir) alkalmazására már megigényelték az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyását, a Pfizer gyógyszere pedig a napokban közel jutott az USA Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelete (Food and Drug Administration, FDA) sürgősségi, vészhelyzeti jóváhagyásának megszerzéséhez. Bár ezek a tabletták semmiképpen nem helyettesíthetik a vakcinálást, de jó eséllyel jelenthetnek hatásos kezelést.

A vírus sokszorozódását hátráltató (egyszóval a vírus számára jelentős hátrányt okozó) szer jellemzője azonban az, hogy a lehető leghamarabb be kell venni azt követően, hogy a vírusinfekció tünetei megjelentek, mivel előrehaladott állapotú, esetleg már lélegeztetőgépen lévő betegek esetén nem kellően hatásos.

Több tényező akadályozhatja az alkalmazásukat

A gyógyszer adta előny legteljesebb hasznosulása minden valószínűség szerint több tényezőn is múlik.

Először is kell hozzá az időben és pontosan elvégzett hiteles COVID-teszt – valami olyasmi tehát, aminek teljesítése a pandémia kezdete óta gondot jelent. Egyes időszakokban, főleg 2020 nyarán és ősszel a vírusfertőzés tesztelés útján való ellenőrzése több órás várakozást jelentett, majd ezt egyhetes várakozás követte, hogy megérkezzen az eredmény. A helyzet azóta e téren sokat javult.

Maradt viszont a másik gond: szűkös az említett gyógyszerekhez való hozzájutás lehetősége. Már most látszik, hogy a kínálat elmarad az igénytől, a készlet egy jó ideig minden bizonnyal rendkívül korlátos lehet. A Merck a maga részéről azzal számol, hogy az általa gyártott gyógyszer februárig mindössze alig több mint 3 millió amerikai kezeléséhez lesz elegendő.

Az új vírusellenes szer tehát – szakértők véleménye szerint – nagy próba elé állítja a tesztelési infrastruktúrát. Meglátásuk szerint nagy kihívás, hogy az egészségügyi hatóságok biztosítani tudják-e, hogy kellő mennyiségben álljanak rendelkezésre a gyors eredményt mutató, kellően pontos, és megengedhető árú vírustesztek.

Jelentős előrelépés lenne a tablettás kezelés

A COVID-19 kezelésében elérhető leghatékonyabb módszernek ma a monoklonális antitest terápiát tartják, ami a vírushoz kötődve képes megállítani, hogy az megfertőzze a humán szervezet sejtjeit. Ám ebben az eljárásban az egészségügyi dolgozók intravénásan juttatják a gyógyszert a betegbe, aminek kivitelezése nagy logisztikai kihívást jelent mind a többnyire igen túlterhelt és humán kapacitás hiánnyal küszködő kórházak, mind a beteg számára. Sok beteg nem is fér hozzá az infúziót biztosító kórházi ellátáshoz.

A tablettás antivirális kezelés teljesen másféle, kényelmes szolgáltatás lehetne. „A beteg felkapja a vényt és hazamegy” – mondja dr. Michelle Barron, egy fertőzésmegelőzést szolgáló intézet (UCHealth, Colorado) orvosigazgatója. A Merck és a Pfizer terápiája annyiból áll, hogy – 3, illetve 5 napon belül megkezdve – az előbbinél 30, a másik esetben 40 tablettát kell bevenni, a lehető leghamarabb, még a megfertőződés kezdeti szakaszában, amikor a vírus igen nagy sebességgel szaporodik.

Lásd még A COVID-19 kezelési lehetőségei

Minden az időzítésen és a tesztelésen múlik

A klinikai vizsgálatokban – amelyekbe csak olyan, magas kockázatú oltatlanokat válogattak be, akiknél a betegség súlyos formájának kialakulása várható – a Merck gyógyszere mintegy 30%-kal csökkentette a kórházba kerülés vagy elhalálozás kockázatát. Tegyük hozzá újra, abban az esetben, ha a tünetek megjelenését követő első 5 napon belül alkalmazták. A Pfizer gyógyszere ezt a kockázatot 89%-kal vitte lejjebb, feltéve, ha a megfertőződött személy az első 3 napban szedte be, közvetlenül azt követően, hogy tünetei lettek. Ahhoz, hogy az említett jó eredmények a való világban is megtörténhessenek, arra van szükség, hogy nagyon gyorsan lépjen az érintett!

„Az egész terápiának valójában edukálással kell indulnia. Meg kell értetni az emberekkel, hogy már az egészen enyhe tüneteik jelentkezésekor, a betegség legelején gondoljanak az esetleges COVID-19-fertőzésre, és csináltassanak tesztet” – mondja Alyssa Bilinski, közegészségügyi szakértő (Brown University). „És persze az is kell, hogy egyrészt hozzájussanak, másrészt megengedhessék maguknak a tesztelést. Majd ezt követően mielőbb meg kell kapniuk az eredményt, hogy adott esetben azonnal meg lehessen kezdeni a tablettaszedést.” Mint láttuk, minderre az időablak: 3 vagy 5 nap!

Még az sem világos azonban pillanatnyilag, hogy milyen COVID-teszt (PCR teszt, vagy a nagyon érzékeny laboratóriumi alapú diagnózis, vagy akár az általában nem túl érzékeny, de könnyen beszerezhető és otthon is elvégezhető antigén gyorsteszt) elvégzése az elvárás ahhoz, hogy az orvosok felírhassák a tablettát. Nagy Britanniában, ahol már engedélyezték a Merck tabletta forgalmazását, az egészségügyi hatóságok annyit jegyeztek csak meg, hogy pozitív SARS-Co-V-2 diagnosztikus tesztre van szükség.

Legyenek bármely típusúak a tesztek, bizonytalanságot keltő helyzetek miatt, mindegyik használatában van kihívás. A PCR teszteket illetően a legnagyobb gond az átfutási idő – bár egyes laboratóriumokban akár 1 napon belül kész az eredmény, másutt viszont olyan is előfordult már, hogy 5 napot kellett rá várni. Márpedig ilyen esetben a páciens lemarad arról az esélyről, hogy hatásos lehessen nála a szer, hiába teszteltette magát a tünetek jelentkezése pillanatában.

A hosszadalmas labor-átfutás miatt, a tablettához való jutásra az antigén gyorstesztek nyújthatnak jó esélyt, mivel ezek akár 15 percen belül eredményt mutatnak. Igen ám, de az antigén gyorsteszt gyakran hozhat hamis negatív eredményt, különösen olyanok esetében, akiknél épp csak megtörtént a fertőződés, és a vírusterhelés még igen alacsony. Az efféle tévedés kevésbé fordulhat elő a már tüneteket mutatóknál.

Aki 1-2 nap különbséggel két tesztet készít, csökkentheti annak kockázatát, hogy nála nem tud megtörténni az aktív fertőzés kimutatása. Ha arra kérik a pácienst, hogy vállalja egy második, megerősítő teszt elvégzését is, különösen úgy, hogy ezt már egy hivatásos egészségügyi dolgozó végzi, vagy legalább felügyeli, akkor jelentősen csökkenthető, esetleg kiküszöbölhető mind a teszt miatti, mind a tesztelést végzők által elkövetett hiba.

Háttér MTA: A koronavírus-fertőzés kimutatásának útvesztői

Mindenkinek legyen elérhető

Miközben a COVID-tablettákhoz valószínűleg többen fognak könnyebben hozzáférni, mint a monoklonális antitest terápiához, sok amerikai számára azok is elérhetetlenek maradnak. Sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy tesztre költsenek, illetve se idejük, se pénzük nem lesz arra, hogy tesztelő állomásra utazzanak el. Sőt, a gondot tetézi, hogy sokaknak egész biztosan eszébe se fog jutni, hogy enyhe tünetek esetén tesztelje/teszteltesse magát.

Minden szakértő egyetért abban, hogy az új gyógyszerek piacra kerülésével egyidejűleg hatalmas tájékoztató kampányt kell indítani. Egyfelől tudatni kell az emberekkel, hogy elérhető a terápia, de mellé kell tenni azt a magyarázatot is, ennek sikere azon múlik, a mielőbbi tesztelés révén sikerül-e igen gyorsan diagnózist felállítani.

Tovább Védőoltás, antitest kezelés, antivirális gyógyszer - Mi a különbség?

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró
Forrás: As Antiviral Pills Arrive, Can Testing Keep Up? (New York Times)