Az omikron elhozhatja a pandémia végét - állítja egy újabb szakmai vélemény

A koronavírus omikron-variánsa "kibillentheti" a COVID-19-et a pandémiafázisból, ezt követően pedig a világjárvány megszelídülhet, és helyi jellegű, kisebb térségekre szorítkozó endémiává alakulhat át - ezt a feltételezését osztotta meg az Európai Gyógyszerügynökség egyik felelős szakembere.

Lehetséges, hogy a nagyon gyorsan terjedő, sokakat megfertőző omikron vírustörzs által megszerezhető természetes immunitás fogja megteremteni az említett lehetőséget, azt tehát hogy a pandémia helyett „hagyományos” népbetegséggel állunk majd szemben. „Az omikron okozta infekció, illetve a vakcináció miatt a teljes lakosságon belül igen sokaknál alakul ki természetes immunitás, és ennek segítségével, hamaros egészen közel kerülhetünk a helyi jellegű, endémiás állapothoz” – fejtegette újságíróknak január 11-én Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) védőoltásokkal kapcsolatos stratégiai vezetője.

Amikor egy bizonyos vírus endémiás lesz (adott területen előfordulva), a lakosság körében remélhetőleg idővel elég széles körben alakul ki a megfelelő védettség – akár a fertőzés, akár a beoltások nyomán –, így egyre inkább csökkenés mutatkozik majd az átvitelben, a kórházban ápoltak és az elhunytak számában.

Az omikron koronavírus-variáns első felbukkanásának helyszínéről, Dél-Afrikából érkező jelentések arra utalnak, hogy bár rendkívüli mértékben fertőzőképes ez a vírustörzs, ám nem idéz elő ezzel arányos nagy kiugrást a kórházba kerülésben és az elhalálozásban.

Keresztimmunitás alakulhat ki más variánsokkal szemben

Egy múlt hónapban közreadott dél-afrikai tanulmány összeállítói úgy találták, hogy az omikron azáltal csökkentheti a delta variáns által okozott fertőzést, hogy keresztimmunitást hoz létre a különféle törzsekkel szemben. Márpedig ez olyan hatás, amit a SARS-CoV-2 vírus sok más mutációjában mindezidáig nem észleltek.

Az említett keddi tájékoztatón, a Reuters szerint, Cavaleri azt is megemlítette, hogy kételkedik a COVID-19 elleni vakcina negyedik dózisának pillanatnyi szükségességében. Úgy fogalmazott, nem tartható fenn az a megközelítés, hogy az újabb és újabb hullámok idején mindegyre újabb oltást kell beadni. „Miközben egy kiegészítő booster alkalmazása egy előre nem látható helyzetre írt forgatókönyvnek része lehet, de a rövid időközönként való ismételt vakcináció nem képviselhet fenntartható, hosszú távú stratégiát.”

A hosszú távú megoldást keresik a tudósok

Ehhez még kifejtette, fontosnak tartja, hogy olyan vakcina kidolgozásáról folyik tudományos diskurzus, amelyben az a szakmai nézet érvényesül, hogy ne csak követő (reaktív) legyen, hanem proaktívan lehessen fellépni vele egy következő variáns kialakulásának, illetve hatásának megelőzésére.

Cavaleri megjegyzése egybevág a brit infektológus szakértő Sir Andrew Pollard véleményével, aki január elején nyilatkozta azt, hogy nem az oltások néhány havonta való megismétlésében látja a megoldást. Pollard, aki részt vett az AstraZeneca COVID-19 vakcinájának kifejlesztésében, úgy véli, nem megengedhető, nincs is rá mód, de valószínűleg nincs is rá szükség, hogy a világ valamennyi lakosát 4-6 havonta végigoltsák. „Még odáig se jutottunk el, hogy az első dózissal mindenkit vakcináljunk Afrikában, így egészen biztosan sosem fogunk ott tartani, hogy megoldott legyen a negyedik oltás biztosítása mindenki számára” – foglalta össze a brit infektológus a több más szakértő által is újabban egyre gyakrabban hangoztatott szakmai véleményt. Megjegyzése nem a negyedik oltás hatástalanságára utalt, hanem arra hívta fel afigyelmet, hogy önmagában az oltási programoktól nem reális azt várni, hogy véget fog vetni a világjárványnak.

Ez is érdekelheti Koronavírus emlékeztető oltások: amit tudunk a 4. vakcinaadagról

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: EU agency says omicron pushing COVID-19 out of pandemic phase (Yahoo News)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász