Hol lehet a legnagyobb a koronavírussal való megfertőződés kockázata?

Hol a legnagyobb a megfertőződés kockázata, milyen helyeket kerüljünk el? Mi az esélye a COVID-19 "begyűjtésének", ha pár órát moziban töltünk, maszk nélkül látogatunk el az edzőterembe, esetleg kora reggel a közeli parkba kocogni? Mérlegelés, latolgatás - kockázatok százalékos megjelölésével...

Bizonyos helyszínek, tevékenységek, programok változó mértékben járnak a koronavírussal való megfertőződés kockázatával – ezt régóta tudjuk. Egy új tanulmány viszont több új elemre is fényt derített, majd világos rizikóbecslést kínál több ponton. A dolgozat szerzői a járványhullám egyes kitöréseinek, a szuperterjesztő eseményeknek a vizsgálatakor a háttérben álló tényezőket is elemezték. Azokat a feltételeket vizsgálták, amelyek hátráltatják, illetve segítik a vírus terjedését, szóródását. Ezt követően megtervezték azt a matematikai modellt, amely sokféle tényezőt figyelembe véve képes százalékosan is megjelölni a koronavírussal való megfertőződés, illetve fertőzés kockázatát.

Igaz, a százalékos érték alapján se lehet tökéletes becslést adni, mégis, segítségével könnyebb választ találni több összetett kérdésre: például arra, hogy milyen szituációban fenyeget leginkább a koronavírussal való megfertőződés veszélye? Vagy éppen mikor a legkevésbé? És mennyire tekinthető valószínűnek a valószínűnek mondott kockázat?

Ha olyan zsúfolásig teli moziteremben ülünk, ahol rossz a szellőzés, azaz nem biztosított a kellő légcsere, és a közönség nagyobb része nem visel maszkot, de végig csöndben van (vagyis a szervezetükben esetlegesen jelen lévő vírusok csak az orrukon át tudnak a kilélegzett levegővel a légtérbe kerülni, és nem a szájukon és orrukon együtt), a vizsgálat adatai szerint 14%-os a fertőződés valószínűsége. De, ha ugyanabban a szellőzetlen teremben a maszkot nem viselő nézők beszélgetnek, s így a bennük (egyesekben) potenciálisan meglévő vírusrészecskék az orrukon és a szájukon át is a légtérbe jutnak, az infekciós kockázat már 54%-ra ugrik fel. Ha a nézők sokasága visel maszkot, és mindenki csendben ül, a kockázat sokkal alacsonyabb (5,3%), ám ha beszélgetnek, már megint magasra szökik az érték: 24%.

(Hazánkban a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint kötelező a maszkviselés a mozikban!)

Mint látjuk, a beszéd nagyon fontos tényező a vírus terjedésében, ezért ilyen alkalmakkor – bárhol is tartózkodunk közben – különösen fontos a maszkviselés.

Tudjuk, hogy a koronavírus elsődlegesen a levegőben lebegve a fertőzött egyének orrából vagy szájából származó apró cseppeken keresztül terjed, így a maszkok, a szellőzés és a teremben vagy az épületben lévő emberek száma, az adott térben eltöltött időtartam mind a végeredményt nagyban befolyásoló faktor az egyenletben.

Sok minden lehet kritikus elem az egyén környezetében és tevékenységében. A veszélyességi sorban igen nagy kockázattal elöl áll a kemény testedzés, ezt követi a kiabálás, éneklés, majd jön a normális beszéd, s értelemszerűen a legkevésbé aggodalomra okot adó kategória a "csendes" jelenlét (olyan helyzet, amelyben zárt ajkakkal, lehetőleg maszkban van jelen a résztvevő). Egyáltalán nem meglepő a kutatók azon véleménye, hogy a koronavírus elkerülésének legjobb módja, ha szabad téren, maszkot viselve, – ha nem is feltétlenül csak magában, de – semmiképpen nem nagy társaságban van az ember. Ennek ellentéte az, ha erős testmozgást végez egy rosszul vagy nem szellőztetett teremben, ha maszkot nem viselőkkel zsúfolásig tömött térben tartózkodik együtt – mert ezek csaknem biztos, 99%-nyi kockázatú módjai a koronavírus-fertőzés elkapásának.

A két véglet között van olyan megfigyelés, ami meglepő lehet. Ha valaki egy jól szellőző tornateremben edz, még ha csak rövid ideig is, ahol senki nem visel maszkot, 17%-os lehet a megfertőződési kockázata. Ha ugyanitt nem biztosított a megfelelő ventilláció, ez a rizikó már 67%-ra kúszik fel. – Sok szituációban, csak egyetlen tényező megváltoztatásával, a két határérték között elmozdulás történik, és a helyzet a relatív biztonságosról valószínűleg fertőzővé válik.

Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention (CDC)) szakértőinek meglátása szerint a maszkviselés mellett az oltások felvétele, a legalább 2 méteres távolság tartása, a jobb hatékonyságú szellőzés (ideértve a nyitott ablakokat vagy gyakori ablaknyitást, s közben a mennyezetre szerelt légkeverő lapátok működtetését, valamint a hordozható légtisztítókat) a vírus szóródásának fékezésével segíthetnek csökkenteni a koronavírus terjedését. „A jó szellőzés nyomán, a megfelelő légcsere segítségével a vírusrészecskék koncentrációja alacsonyabb lesz a levegőben, illetve gyorsabban ürülhetnek a légtérből, mint a rossz minőségű ventilláció esetén” – fogalmaznak a CDC szakértői.

A kutatók megfigyelése szerint azonban a legtöbb zárt terű (nem elhúzható tetőzetű) közösségi tér, helyiség, üzlet, iskola, színház, egyházi, egyéb társasági összejövetelek céljaira szolgáló terem, sőt az épületek zöme, ahol a mindennapokban hosszú időt töltünk el, nincsenek jól tervezve és felszerelve ahhoz, hogy pandémiás körülmények között megfelelően működjenek. Sürgős javulásra van szükség a megfelelő levegőminőség elérésében, gondoskodni kell arról, hogy biztonságosan jó összetételű legyen a belélegzett levegő életünk mindenféle színterén, üzeni a CDC állásfoglalása. „A COVID-19-kitörésekről gyűjtött adatok következetesen azt mutatják, hogy az épületek zömében világszerte rossz a légcsere, annak ellenére, hogy az épületekkel kapcsolatosan sokfelé létezik a nemzeti minőségi standardot megfogalmazó követelményrendszer” – írták le az említett tanulmány szerzői.

Ezek is érdekelhetik

• Amit a koronavírus-újrafertőződésről tudni lehet
• Vajon koronavírus-fertőzött lett? Ne bizonytalankodjon, hordjon speciális védőmaszkot!

WEBBeteg
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Where are you most likely to catch COVID? New study highlights high risk locations (Yahoo News)