A COVID-19 és a poszt-COVID szindróma emésztőrendszeri tünetei

Koronavírus-fertőzés kapcsán kialakuló emésztőrendszeri tünetek a koronavírus-fertőzöttek felénél alakulnak ki. Összefoglalóan elmondható, hogy különböző súlyosságúak, és az egyes megjelenési formák kimenetele is más és más.

Miért fontos az emésztőrendszeri megjelenésről beszélni? Viszonylag kevés szó esik róla, de rendkívül gyakran fordul elő, és az érintettek életminőségét, életkedvét a kialakult állapotok jelentősen rontják, legyen szó átmeneti vagy tartós állapotról. A legtöbb esetben szerencsére a kialakult állapot átmeneti, de sajnos egy-egy kórállapot tartós – vagy akár halálos kimenetelű is lehet. Mivel az emésztőrendszeri tünetek a legritkábban múlnak el azonnal, ahogy a koronavírus-fertőzés lezajlott, illetve sokszor a kezdeti tünetekhez képest is később kezdődnek – akár a COVID lezajlása után – ezért kimerítik a poszt-COVID szindróma definícióját.

Mik ezek a tünetek?

Emésztőszervrendszeri tünetek kialakulhatnak a koronavírus-fertőzöttség alatt, de a fertőzés lezajlását követően is. A tünetek lehetnek átmenetiek, de egyes esetekben sajnos tartós vagy akár végleges állapotok is kialakulhatnak. A leggyakoribb tünetek a hasmenés, hányinger-hányás, a hasi fájdalom és a puffadás. Az étvágytalanság és a súlyos mértékű fogyás is gyakori és elég jellemző. Bár ennek az okai összetettek lehetnek, hisz az utóbbiakban az émelygés, általános gyengeség, a különféle lázcsillapító és analgetikus gyógyszerek mellékhatása is szerepet játszhat. Azoknál ugyanakkor, akik tartósan gépi lélegeztetést kaptak, mindig igen jelentős testsúlycsökkenést figyeltek meg. Az ízérzés és a szagérzés zavarai is okozhatnak megváltozott étkezési kedvet, melyek elhúzódóan, akár hónapokig is fennállhatnak.

A szervezetet érintő gyulladás miatti fokozott katabolizmus (lebontó anyagcsere-folyamatok), fehérjebontás és a hasmenés miatti tápanyagvesztés szintén komoly következményekkel jár. 65 év felettiekben a koronavírus-fertőzés következtében az alultápláltság kockázata 27,5-52,6%!

A kórházba kerülők 39 százalékánál észleltek malnutriciót (alultápláltságot, hiányos tápláltságot). Ha ezt a vérben alacsony szérum albumin (speciális fehérje) szint is kíséri, azt minden esetben rossz prognosztikus jelként kell értelmezni.

Mindezek mellett gyakori a máj- és epeutak érintettsége is, akár gyors lefolyású hepatitisz formájában is. Az irodalomban leírtak szerint több esetben májátültetést is kellett végezni a súlyos lefolyású esetekben.

Bővebben A COVID-19 és a máj-, valamint hasnyálmirigy-betegségek kapcsolata

Ám nem minden gasztrointesztinális tünet elsődlegesen a koronavírus-fertőzés következménye. A tünetek körülbelül 40 százalékáért a COVID-19 kezelése során használt gyógyszerek okozta mellékhatások felelősek. Ezek leggyakrabban hasmenést okoznak, és máj-epeúti mellékhatásokat, kisebb százalékban hányingert, hányást. Ezek a gyógyszer elhagyását követően néhány hét alatt rendeződnek, a koronavírus okozta elhúzódó panaszokkal ellentétben.

Megjelenhet a koronavírus-fertőzés kizárólag emésztőszervrendszeri tünetekkel?

A válasz igen. Egy kínai tanulmányban a betegek közel 20 százalékában a hasmenés volt az első tünet, ami akár 2 hétig is elhúzódott, napi átlagosan ötszöri székürítéssel. Láz a betegek kétharmadában kísérte csak a hasmenést. Érdekesség, hogy ezek a betegek néhány nappal később jelentkeztek az orvosuknál, és a vírusmentesség elérése is tovább tartott náluk, mint akiknél légzőszervi volt az eltérés. Székletükben 70% fölött sikerült kimutatni a vírust PCR segítségével.

Ennek gyakorlati vonatkozása is van, hiszen a koronavírust a betegek üríthetik is, a szennyvízben pedig a koronavírus örökítőanyagának emelkedése prognosztikus értékű, ezek az adatok rendszeresen szerepelnek a hazai híradásokban is. A COVID- 19-betegek jelentős részében a székletben a koronavírus jelenléte kimutatható. Mindez azt is bizonyítja, hogy a gyomorsav nem képes a vírus eliminálására, főként ha a gyomor pH>3.

A székletben a víruspozitivitás pedig még a légúti tünetek elmúltával is megmaradhat! A fertőzöttek székletmintájából és a végbélnyálkahártya felszínéről (swab test segítségével) a SARS-CoV-2 RNS-e akár 20 nap után is kimutatható. Újabb adatok szerint a széklet neopterinszintje is megemelkedik a fertőzés kapcsán, ami pedig az emésztőszervrendszerben zajló gyulladásos immunreakciót jelzi.

Hogyan alakul ki az emésztőrendszer károsodása koronavírus-fertőzésben?

A tápcsatornában a koronavírus-fertőzés mechanizmusa a légzőszervrendszeréhez hasonlóan, de nem ugyanúgy játszódik le. A koronavírus-fertőzésben szerepet játszó ACE2 és transzmembrán-szerinproteáz-2 (TMPRSS2) receptorokat és a vírus nukleokapszid-fehérje jelenlétét a nyelőcsőben, a gyomorban, a nyombélben és a vastagbél nyálkahártyájában egyaránt kimutatták.

Az emésztőszervrendszeri kórképek kialakulásának kórokában azonban a SARS-CoV-2 vírus direkt szerepe ennek ellenére sem bizonyított még. Valószínű az is, hogy a légúti fertőzés során a fertőzés következtében termelődő gyulladáskeltő mediátorok (citokinek) plusz közvetlenül a bél fertőzése során keletkező citokinek együttesen felelősek a tünetekért. Ezek a citokinek fellazíthatják a bél nyálkahártyáját, amely áteresztőbbé, gyulladtabbá válik. Ez hajlamosíthat arra is, hogy az áteresztőbbé vált bélnyálkahártyán keresztül további toxikus anyagok, kórokozók is átjuthatnak, úgynevezett áteresztő bél szindrómát és diszbiózist, vagyis a bélflóra egyensúlyának zavarát okozva. Ezt igazolja az is, hogy a fertőzés során is és utána – a poszt-COVID szindrómában szenvedőknél is – nagyon gyakran találtak diszbiózist.

További tartós károsodáshoz vezet még az egész szervezetet – így az emésztőrendszert is – érintő mikroembolizáció és a következményes isémia, pangás, egyéb immunmechanizmusok, és a kiserek gyulladása (vasculitis) is.

A koronavírus-fertőzéshez vagy annak lezajlásához közvetlenül kacsolódó károsodások

A béltükrözésen (endoszkópián) áteső koronavírus-fertőzötteknél gyakran (több mint 50%-ban) látható jelentős bélnyálkahártya-károsodás (ischaemiás colitisre jellemző).

A főbb, koronavírus-fertőzéshez köthető gasztroenterológiai kórképek lehetnek újonnan, a fertőzés kapcsán kialakuló betegségek. Ilyenek: az immunmechanizmusú enterocolitis (bélgyulladás); „funkcionális” (vagyis nem meghatározható eredetű) hasmenés, irritábilis bél szindróma; és immunmechanizmusú máj-epeúti betegségek.

A meglévő emésztőszervrendszeri betegségek lefolyása megváltozhat, jellemzően súlyosbodhat.

A COVID-19 jelentős hatást gyakorol a krónikus gasztrointesztinális betegségek lefolyására, így rosszabbodhatnak a gyulladásos bélbetegségekben vagy a krónikus májbetegségekben szenvedők tünetei egy esetleges koronavírus-fertőzés során.

Potenciálisan halálos kimenetelű, COVID-19-hez köthető kórképek is kialakulhatnak. Ilyen a gyomorvérzés, bélelhalás, sejtelhalással járó hasnyálmirigy-gyulladás (necrotisalo pancreatitis); rapid lefolyású májgyulladás (fulmináns hepatitisz), gyors lefolyású májelégtelenség, krónikus, progresszív epeúti gyulladás (fulmináns secunder sclerotisalo cholangitis); Clostridium difficile okozta bélgyulladás; vagy akár a kortikoszteroidkezelés mellett kialakuló sejtelhalással járó parazitás bélgyulladás (necrotisalo amoebás colitis).

Máj- és epeúti károsodás koronavírus-fertőzötteknél

Az egyik leggyakoribb probléma a májkárosodás. SARS-CoV-2-fertőzötteknél a májenzimértékek emelkedésének gyakorisága körülbelül 50%! Azért nagyon fontos vérvizsgálattal monitorozni a májenzimek értékét, mert a COVID-19 halálozásának kockázata 3,5-szeresére nő emelkedett májenzimek esetén, amelyek egyébként a májkárosodás mértékét is érzékenyen jelzik. 2-3 vagy 5-szörös emelkedés a normál értékekhez képest idővel megszűnő enyhébb lefolyást sugall, de 10-szeres emelkedés esetén gyors lefolyású súlyos májgyulladásra is lehet akár számítani.

A betegség lefolyása lehet enyhe, átmeneti májkárosodás epeúti pangással vagy anélkül, legrosszabb esetben gyors lefolyású májelégtelenség, korai – egy éven belül kialakuló – májcirrhosis. Ebben az esetben csak a májátültetés segít, ilyenkor a halálozás is magasabb.

Eleve krónikus alkoholos májbetegségben vagy hepatocelluláris karcinómában szenvedők esetén a koronavírus-fertőzés prognózisa sokkal rosszabb, mint egyébként.

Elhúzódó súlyos epepangással járó májbetegség, vagy kritikus állapottal járó, lélegeztetést igénylő COVID-19 betegséget követően poszt-COVID epeúti betegségek (cholangiopathia; secunder sclerotisalo cholangitis) is kialakulhatnak.

A máj- és epeúti károsodások jellemzően mikroembolizáció, ischaemia, pangás, immunmechanizmusok és kisérgyulladás okozta károsodás következtében alakulnak ki.

Összefoglalóan

Koronavírus-fertőzésben nagyon gyakori az emésztőrendszer érintettsége. Maga a fertőzés, de az ellátás, és akár a vakcináció is egyaránt járhat akut, szubakut vagy krónikus emésztőrendszeri károsodással. A SARS-CoV-2 vírus közvetlen sejtkárosító hatása kérdéses, elsősorban immunmechanizmusok (de nem a klasszikus autoimmun folyamatok), thromboemboliás, gyulladásos vagy ischaemiás kórokok valószínűsíthetőek.

Dekompenzált májbetegeknél, alkoholos eredetű cirrózisban és hepatocelluláris karcinóma esetén a koronavírus-fertőzés kimenetele kedvezőtlenebb, mint májbetegség nélkül. Májbetegségben szenvedőknél a jelenleg forgalomban lévő vakcinák adása lehetséges, és biztonságos, de az átlagpopulációhoz képest gyakoribb újraoltásra lenne szükség. Különösen igaz ez a májátültetettekre, mert esetükben a vakcinák által kiváltott immunválasz bizonyítottan gyengébb, hasonlóan más szervátültetett betegekhez.

Mivel az emésztőszervrendszeri érintettség tekintetében még egységes szűrési, diagnosztikai és terápiás algoritmusokat nem vezettek be, ezért jelenleg ezeket a poszt-COVID emésztőrendszeri betegségeket a hasonló megjelenésű nem-COVID okozta emésztőrendszeri betegségekben szokásos terápiás módon kezelik.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

• A poszt-COVID-szindróma gasztroenterológiai manifesztációi: Prof. Dr. Hunyady Béla kiváló előadása (PTE I. Sz. Belgyógyászati Klinika), Magyar Tudomány Ünnepe; Magyar Tudományos Akadémia, 2021. november 16.

• A COVID, poszt-COVID gasztroenterológiai diagnosztikai nehézségei: Prof. Dr. Altorjay István kiváló előadása (DE Belgyógyászati Intézet Gasztroenterológiai Tanszék), Magyar Tudomány Ünnepe; Magyar Tudományos Akadémia, 2021. november 16.