Meddig maradhatnak fertőzőképesek a koronavírus-fertőzöttek?

Vajon mennyi ideig marad(hat)nak fertőzőképesek a koronavírusos emberek? A tudományos módszerekkel erre vonatkozóan összegyűjtött adatokat vesszük sorra az itt következőkben.

A COVID-19 ragályosságának tartósságát az Egyesült Királyság egészségügyi szakemberei a különféle izolációs periódusok hatásának szempontjából vizsgálták. Az adatokból arra következtettek, hogy a tünetek megjelenése, illetve a pozitív teszt után 5 nappal, a COVID-19 érintettjeinek már csak 31%-a volt fertőző. Az 5. vagy 6. napon készült negatív teszt pedig arra utalt, hogy a fertőzőképesség mértéke ilyen esetben 7%-ra esik vissza. A koronavírussal megfertőzöttekben ilyenkor felmerülő kritikus kérdés rendszerint az, hogy ha újra találkozni akarnak barátaikkal, rokonaikkal, vajon mennyi ideig kell karanténban maradniuk ahhoz, hogy egészen biztosan ne adják tovább a fertőzést. Általánosan érvényes, mindenütt egységesen elfogadott választ erre azonban még nem találtak.

Az Egyesült Államokban a kormányzati szabályozás jóváhagyásának megfelelően a legtöbb ember 5 nap után felfüggesztheti az izolációját, ráadásul ehhez nem is kell tesztelnie magát.

Ezzel szemben, az Egyesült Királyságban a koronavírusos britek, bár a hatodik napon elhagyhatják a karantént, de ennek feltétele a láztalanság és egy negatív COVID-19-teszt, amit ráadásul az izolációjuk utolsó két napján kell produkálniuk. Ha nem készül teszt, akkor a 10 teljes napot ki kell várniuk.

A döntéshozóknak a helyes középúton maradva, meg kell találniuk az egyensúlyt abban, hogy sikerüljön a lehető legkisebbre visszaszorítani a pandémia terjedésének sebességét, eközben pedig azt is meg kell akadályozniuk, hogy leálljon a gazdaság. Ezzel kapcsolatban az év végén (december 28-án) az amerikai elnök egészségügyi főtanácsadója, dr. Anthony Fauci azt mondta, hogy a COVID-19 karanténszabályainak összeállításánál tekintettel voltak arra, hogy „az emberek visszatérhessenek a munkahelyekre”.

Néhány brit, illetve amerikai egészségügyi szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy a karanténszabályok nem követik a tudományos megfigyelések logikáját, és a kormányzati javaslatok olykor azt kockáztatják, hogy az emberek akaratlanul is terjesztik a vírust a munkahelyeken, az iskolákban. Főleg olyan esetekben, ha nem végeznek tesztet. Tanulságos lehet az amerikai dr. Robert Wachter (University of California, San Francisco) erre utaló magánpéldája: kontaktszemély vagy primeren fertőzött (erről ő nem szólt) fiának a karantén 10. napján lett pozitív a gyorstesztje. „Ha nem ellenőriztük volna, ekkor már harmadik napja szórta volna a vírust a munkahelyén.” – mondta Wachter.

A brit közegészségügyi hatóság (UK Health and Security Agency) úgy becsüli, hogy a COVID-19-cel élők csaknem harmada még 5 nappal a tünetek megjelenése vagy a pozitív teszt után is fertőző. Úgy modellezték, hogy a negatív gyorstesztet produkálók az izoláció 5. és 6. napján 7%-ban fertőznek. Összehasonlításképpen utalnak a 10 nap utáni helyzetre vonatkozó adatokra – ezek szerint az emberek 5%-a marad fertőző 10 nap után. Gary McLean immunológus (London Metropolitan University) meggyőződése szerint általánosságban kijelenthető, hogy a COVID-osok a tünetek megjelenését megelőző két napban, és mintegy 10 nappal a tünetek megjelenését követően még mindig „potenciálisan fertőzhetnek”. Dr. McLean szerint akkor esélyes, hogy a ragályosságuk megszűnik, ha követik a brit eljárásrendet – bár mérget venni ennek biztonságára sem lehet minden esetben. Ugyanis az illető alapimmunitása, illetve a vírusrészecskék száma, amelyek a megfertőződött személyben elszaporodtak, meghatározhatja azt, hogy az egyén mennyi ideig lehet fertőzőképes. „Hiszen, jól tudjuk, mindenki egy kicsit más.”

A becslések nem vonatkoznak kifejezetten az omikron-infekcióra.

Lawrence Young virológus, molekuláris onkológus (Warwick University) azt közölte a nyilvánossággal, hogy a többi variánssal való összehasonlításban egyelőre nem áll rendelkezésre túl sok adat az omikron-fertőzés dinamikájára vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk megbízhatóan előre megjósolni, hogy egy omikron által megfertőzött személy pontosan mennyire lehet fertőző.

Mind Young, mind McLean egyetért abban, hogy a közegészségért felelős brit hatóság (UK Health Security Agency (UKHSA)) adatai adják a lehető legjobb iránymutatást annak eldöntésében, hogy mi a teendő, ha az ember nem tudja biztosan, fertőz-e vagy sem. Bár, hozzáteszik, nem minden esetben érhető el a teljes pontosság. Ennek ellenére némiképp eligazító lehet a UKHSA adatai alapján az alábbiakban bemutatott megoszlás, hogy az izoláció adott időpontjában általánosságban milyen %-ban lehet jelen a fertőzőképesség:

• A tünetek megjelenése, illetve a pozitív teszt utáni 5. napon 31%-ban. Akik még két egymást követő napon negatív (gyors)tesztet is produkáltak, ott a fertőzési arány már csak 7%.
• A tünetek megjelenése, illetve a pozitív teszt után 7 nappal 16%. Aki viszont emellett pluszban produkált egy negatív gyorstesztet is, annál visszaesik 9%-ra. Akiknél 2 egymást követő napon született 1-1 negatív gyorsteszt, azok 6%-a fertőző.
• A tünetek, illetve az elkészült pozitív teszt után 10 nappal a vírusszórás kockázata 5%.
• A fertőzőképesség a tünetek megjelenése, illetve az elkészült pozitív teszt után 14 nappal esik a legalacsonyabbra: 1%-ra.

Másutt, másféle adatok összesítése alapján ilyen a helyzet:

Japánban, egy 21 vakcinált ember bevonásával készül vizsgálatban úgy találták a kutatók, hogy az omikron miatt kórházba kerülteknél a fertőző vírusszám 3-6 nappal a diagnózis felállítása vagy a tünetek megjelenése után ért el a csúcsra, a legmagasabb szintre. 10 nap után nem detektáltak fertőző vírusrészecskéket az illető személyekben – mondták a tanulmány szerzői.

Az Egyesült Királyságban az Exeteri Egyetemen készült vizsgálat eredményeit egy szaklap, a fertőző betegségek nemzetközi újsága (International Journal of Infecious Diseases) közölte: a 176 résztvevő 13%-a hordozta a potenciálisan fertőző vírusrészecskéket a megfertőződés 10. napján. A résztvevők némelyikénél azonban 68 napig is magasan maradt a vírusszint, vagyis ők még ekkor is fertőzőképesek voltak. Tegyük hozzá, hogy a vizsgálat még azelőtt készült, hogy az omikron vált volna a legelterjedtebb variánssá.

A londoni közegészségügyi és trópusi betegségek intézetének (London School of Hygiene and Tropical Medicine) tudósai azt állítják, hogy azon napoknak a számát, amíg egy közösség tagjai fertőzőek, csaknem nullára lehet csökkenteni azáltal, ha legalább azt megkövetelik, hogy két egymást követő napon produkáljanak negatív tesztet. Attól függetlenül, hogy erre hány nappal azután kerül sor, hogy az eredeti első teszt pozitív volt. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a külső szakmai ellenőrzés alá még nem vont számításaikat az omikron-variáns megjelenése előtti időszakban modellezték.

Annyi már most összegezhető a kutatás kezdeti eredményei szerint, hogy mind az omikron-, mind a delta-fertőzés mintegy 10 napig tart, és az omikronnal fertőzötteknél alacsonyabban tetőzik a vírusrészecskék szintje. Az ennek kiszámításához használt módszer azonban nem képes előre jelezni a fertőzőképességet, mondja James Hay, utalva arra a tanulmányra, amelyet egy harvardi intézetben (Harvard T.H. Chan School of Public Health, USA) végeztek, s ezzel valójában azok reményét kívánja hűteni, akik egyértelmű magyarázatot és eligazítást várnak a tudományos vizsgálatoktól. Minden esetben tehát a leginkább célravezető és eredményes a fertőzés továbbadásának kivédésére, ha szigorúan követjük az adott, helyi közegészségügyi hatóság aktuális ajánlásait, és betartjuk az érvényben lévő korlátozó szabályokat.

Ezek is érdekelhetik

• Amit a koronavírus-újrafertőződésről tudni lehet
• Megtévesztő eredményt produkálhatnak a gyorstesztek
• Vajon koronavírus-fertőzött lett? Ne bizonytalankodjon, hordjon védőmaszkot!

WEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró; Forrás: Here's how long people with COVID-19 might remain contagious, according to the best available data (Insider)
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos