Miként lehetséges, hogy COVID-osnak érzi magát, de gyorsteszt ezt nem támasztja alá?

Bizonyára sok olvasó élte már át azt, hogy torokgyulladást sejtető erős fájdalma miatt "vadul" tesztelni kezdte magát, és miközben a vele együtt élő családtagja is pozitív COVID-tesztet kapott, ő maga nem. Hol "csúszhat félre" a teszt eredménye?

Miközben a mindmáig az arany standardot jelentő PCR tesztek több nap alatt készülnek el a laborokban, a gyors eredményt adó rapid tesztek gyakran hoznak téves eredményt. Szakértők arra figyelmeztetnek, ha aktuálisan nem, vagy egyáltalán nem lesz pozitív a gyorsteszt, ettől függetlenül jelen lehet a vírus a szervezetben, és egyáltalán nem szükségszerű, hogy a tesztet kiáltsuk ki rossznak.

A jelenségnek több oka lehet. Például az alany oltottsága. Vagy az, hogy a pozitivitás kimutatását lehetővé tevő időszakon kívül (túl korán, vagy túl későn) történt a tesztelés. Rossz volt a mintavétel, ami igen gyakori, azaz a nem megfelelően vett minta ad tévesen negatív eredményt – érdemes ilyenkor néhány (két) napra rá megismételni. És végső soron az is lehet, hogy esetleg másféle fertőzés okozta a tüneteket – összegzi a lehetőségeket dr. Emily Landon (University of Chicago Medicine). Az infektológus röviden összefoglalja a főként a fertőződés korai szakaszában esetleg ál-negatív eredményt adó gyorstesztekre vonatkozó legfőbb tudnivalókat.

A működési mechanizmus

Az antigén gyorstesztek a koronavírus felszínén lévő fehérjét érzékelik, s amennyiben adott mennyiségű vírus van jelen, akkor nagyon megbízhatóan mutatják ki a COVID-pozitívitást. Az egyik legfőbb tudnivaló az, hogy a megfertőzöttség korai szakaszában a tünetek jelenléte mellett is negatív lehet a gyorsteszt, ha a vírusterhelés küszöbérték alatti – hangsúlyozza dr. Landon. A relatíve magas küszöb a fertőzőképességgel függ össze.

Jó tudni, hogy álpozitivitást viszont szinte sose mutat. A pozitív antigén teszt eredményét így nem kell PCR-rel megerősíteni, vélik az FDA (az USA Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelete) és a CDC (amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ) szakemberei is.

A pozitív eredmény igazolására igen kicsi időablak nyílik

„A vírusterhelés görbéjét hegyként képzeljük magunk elé – az egyik oldalon a vírusszám meredeken a csúcsra jut, majd a másikon lezuhan”, mondja dr. Martin Blaser patológus és laborszakorvos (Rutgers Robert Wood Johnson Medical School). Az időablak pici résre van nyitva – olykor 3, máskor 6 napra, vagy egy hétre. Mivel a fertőzöttek szervezete nem egyforma tempóban, és nem is azonos intenzitással üríti a vírust, így egyes tesztkészítők teljesen lemaradnak róla, hogy a csúcson gyűjtsék be a mintát, jegyzi meg dr. Landon.

Az infektológus szerint kevés szó esik a tesztlap csíkjairól. Érdemes tudni, hogy a második vonal ereje (intenzitása) a fertőzőképesség jelzője lehet. Minél sötétebb (és a 15 perces várakozáson belül minél előbb jelenik meg) annál nagyobb a vírusterhelés, a vírus terjesztésének kockázata, s ennek fordítottja is igaz.

Ki tesztelje magát egymás után többször is?

Akinek koronavírus fertőzésre utaló tünetei vannak, és antigén tesztje negatív, biztonságból csináljon PCR-t, vagy 2 napon belül még egy gyorstesztet, javasolja az infektológus. Az antigén gyorstesztek nem szoktak álpozitív eredményt mutatni, mert nem olyan érzékenyek, amivel viszont az jár együtt, hogy egyéb tesztekhez képest könnyebben adnak álnegatív választ.

A PCR tesztek sokkal érzékenyebbek, hiszen a koronavírus genetikai anyagának legapróbb fragmentumára is reagálva akár milliószorosan is sokszorozni tudják adott részecskét, míg kimutathatóvá nem válik a vírus. Ez azt jelenti, hogy a PCR teszt még a legcsekélyebb vírusterhelés esetén is, akkor is pozitív lehet, ha az egyén már nem fertőz. Mégpedig azért, mert az elpusztult vírus apró részecske-maradványai, amik már nem tudnak megbetegíteni, jelen vannak.

Bővebben MTA: A koronavírus-fertőzés kimutatásának útvesztői

Ez adhat magyarázatot arra, hogy a kezdeti fertőzés után akár hetekig, hónapokig lehet még pozitív a PCR teszt, s ez sokaknál elő is fordul. Ezért hangzik úgy a CDC ajánlata, hogy öt nap után fel lehet függeszteni a karantént, ha az előző 24 órában – lázcsillapítók szedése nélkül – nem fordult elő láz, és az egyéb tünetek is elmúltak. Aztán a következő 5 napra óvatosságot javasolnak – legyen maszkviselés, kerüljék az utazásokat, de főként maradjanak távol a nagykockázatú emberektől. Az amerikaihoz hasonló a magyarországi hivatalos eljárásrend is, azaz a karantén feloldásához nem feltétlenül kell negatív teszteredmény, amennyiben a beteg legalább 3 napja tünetmentes, és az első tünetek jelentkezése óta eltelt minimum 7 nap. Amennyiben ez teljesül, a beteg nem fertőző.

A gyorsteszt eredménye és a tünetek között nincs szoros kapcsolat

Az egyik legfőbb dolog, amit a COVID gyorsteszt kapcsán érdemes észben tartani, hogy nem befolyásolják a tünetek. Csak akkor lesz pozitív, ha kellő mennyiségben került vírus az orrból a mintavételi pálcikára. Itt nem érvényes, hogy a több vírus erőteljesebb, határozottabb tünetekért felel. Az orrfolyás, izomfájdalom csak a szervezet reakciója, hogy leküzdje a vírust, és a reakció azon múlik, hogy találkozott-e már előzőleg a kórokozóval, akár fertőzés, akár vakcináció révén. Napokba telhet a tünetessé válás után, míg a szervezet olyan vírusterhelést mutat, hogy megfelelően működhessen a teszt. A tünet annyiban előnyös, hogy esetleg épp a megfelelő időszakban veszi rá az embert a tesztelésre, hogy az eredményes lehessen.

A járvány korai szakaszában már megtanultuk, hogy akkor is szórhatjuk a vírust, ha nincs tünetünk. Ezért a gyorstesztek hasznos eszközök lehetnek a tünetmentes fertőzöttek számára. Igaz, nehezebb megmondani azt, hogy mikor célszerű tesztelni, ha az embert nem vezetik rá a tünetek. Az antigén (rapid) tesztek eredménye igen gyorsan változhat, annak megfelelően, hogy a vírusterhelés nő vagy esik, gyakran akár órákon belül is. Így, ha az egyénnek nincsenek COVID-szimptómái, „a tesztet célszerű közvetlenül egy tervezett esemény előtt elvégezni, semmint előző nap, vagy reggel, mert 12 órán belül a teszt pozitív lehet.”

A vakcináltsági státusz is befolyásolhatja a teszteredményeket

A COVID-pandémia kezdeti időszakára az volt a jellemző, hogy az embereknél jóval később alakultak ki a tünetek, mint ma, mivel az egész lakosság immunologiailag "naív", azaz érintetlen volt. Így az immunrendszernek időre volt szüksége ahhoz, hogy észlelje a helyzetet, majd tünetekkel reagáljon, ha a vírus gyorsan kezdett szaporodni – magyarázza dr. Landon. Ez a késleltetett reakció még mindig előfordulhat olyanoknál, akiknek sikerült megúszni a koronavírus infekciót, vagy akik oltatlanok. A vakcináltak körében viszont a fertőződés korábbi szakaszában alakulnak ki a tünetek, és sokkal alacsonyabb vírusterhelés mellett, mert a szervezet már tudja, hogyan küzdjön meg a vírussal. És éppen erre van szükségünk, magyarázza Landon.

Más szavakkal, meglehetősen általános a beoltottaknál, hogy tüneteik ellenére, a gyorsteszt késleltetve hoz pozitív eredményt. A vakcináltak általában 1-3 nappal a tüneteik megjelenése után számíthatnak a pozitív eredmény megmutatkozására. Azonban az antigén tesztek egyes oltatlanoknál előbb hozhatnak pozitív eredményt.

Bővebben Mit mutat a koronavírus teszt az oltást követően?

Nem csak a teszt, az egyén is lehet hibás

A jó vagy rossz időzítés mellett, a gyorsteszt pontossága azon is múlik, hogy mennyiben követte a beteg az utasításokat, illetve hogy honnan származik a minta. Ha a mintagyűjtő pálcát rosszul dugják az orrba, vagy túl sok oldatot cseppentenek rá, álnegatív eredmény születik.

Dr. Michael Mina epidemiológus szerint a vírus az orr falának nyálkahártyáján él, onnan kell ledörzsölni, ez adja a legjobb mintát. A kaliforniai egyetem (University of California, San Francisco) kutatói által vezetett, január közepén megjelent, szakmai ellenőrzésen még nem átesett tanulmány eredménye szerint, az egyik gyártó gyorstesztje az orrban gyűjtött mintán 98%-os érzékenységet mutatott, szemben a torokból gyűjtött 49%-os szenzitivitással. Ez azt jelenti, hogy az álnegatív esetek gyakoribbak voltak a garatból származó mintáknál.

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró; Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes belgyógyász
Forrás: If You Think You Have COVID But Your Rapid Test Is Negative (BuzzFeedNews)