COVID és szédülékenység - mi a kapcsolat?

A koronavírus-fertőzésen átesett személyeknél igen gyakori, tartós, nagyon kellemetlen panasz a szédülés, szédülékenység. A „szinte a semmiből” előtörő tünet váratlansága akár tartósan fennálló szorongáshoz, szociális izolációhoz is vezethet.

A szédülés minden fajtája komoly aggodalomra ad okot, mivel eséseket és egyéb baleseteket (pl. combnyaktörés) okozhat. Ez idősebb korban az egyéb panaszokkal szövődve még kifejezettebb lehet. A jelentős biztonsági kockázat mellett a szédülést depressziós tünetekkel, romló egészségi állapottal és az általános közérzet romlásával is összefüggésbe hozták. Azok az emberek pedig, akik vezetés közben hirtelen megszédülnek, elveszíthetik uralmukat járművük felett, és gépjárműbalesetet okozhatnak.

A szédülés számos okra – akár poszt-COVID-ra – vezethető vissza. Ebben a cikkben az okokról és a lehetséges kezelésekről olvashat.

Mitől szédülnek meg az emberek?

Amikor az emberek szédülésről számolnak be, az többféle dolgot is jelenthet. A „szédülés” egy olyan kifejezés, amely többféle tünettípust is leír. Ezek ismerete hozzásegítheti a panaszai megfelelő leírásához, ha orvoshoz fordul. Az alábbi szédüléses panaszokat tapasztalhatjuk leggyakrabban:

Vertigo, vagyis forgó jellegű szédülés esetén hamis mozgásérzés, különösen örvénylés, forgás vagy egyensúlyhiány tapasztalható.

Az ájulásérzést orvosilag „preszinkópénak” is nevezik, ez az az állapot, melyet az elájulás előtti pillanatokban lehet megtapasztalni, bár nem mindig követi ájulás. Lehetséges, hogy önnek is ismerős az érzés: „Furcsán érzem magam, le kell ülnöm, különben elájulok!”

Bizonytalanságérzés, egyensúlyzavar: ez az az állapot, amikor az érintett egyensúlyhiányt tapasztal. Leggyakrabban látási illúziók vagy a szem és az agy látórendszerének egyéb diszfunkciói okozzák.

Pszichogén szédülés esetén szorongás vagy más pszichés zavarok által kiváltott különféle tünetekről beszélünk, amelyeket gyakran úgy írnak le, mint a lebegés, előre-hátra ringató vagy a testből való eltávolítás érzését.

Okozhat-e a koronavírus-fertőzés szédülést?

A szédülés első két típusát – a vertigót és az ájulásérzést – hozták összefüggésbe az új típusú koronavírus okozta fertőzéssel. A COVID-19-et okozó koronavírus számos módon okozhat szédülést, amelyek közül néhány még nem teljesen ismert.

Azok az emberek, akiknél gyakoribbak az elesések – például az idősek –, különösen hajlamosak lehetnek a szédülés okozta sérülésekre. Sajnos ez ugyanaz a populáció, akik a koronavírus-fertőzöttség esetén a leginkább érzékenyek a közepesen súlyos vagy súlyos tünetekre.

Nézzük meg a szédülés e két típusát, hogy milyen módon kapcsolódnak a COVID-19-hez.

Vertigo és COVID-19

A vertigót a közelmúltban a COVID-19 tüneteként azonosították. Valójában a SARS-CoV-2-vel fertőzött emberek körülbelül 2%-a első tüneteként szédülést tapasztalt.

A vertigo zavaró, sőt veszélyes tünet. Maga a szédülés, a forgás, imbolygás és az egyensúlyvesztés érzése általában hányingerrel és hányással, látászavarokkal és izzadással is jár. Ezek a kísérő tünetek súlyosak lehetnek. A szédülés, hányinger, hányás és izzadás általában hirtelen jelentkezik, mintha csak a semmiből jönnének ezek az érzések.

A szédülési rohamok jönnek és mennek, másodpercektől órákig tarthatnak, de lehetnek állandóak, napokig vagy hetekig tartóak is akár. A vertigo legyengítő érzés. Az érintettek gyakran annyira kimerülnek, hogy még állni és járni sem tudnak. Még az ágyban fekvés is kényelmetlen szédüléssel, mert úgy tűnik, forog a világ. Gyakran nem tudnak olvasni, sőt sok esetben tévét sem tudnak nézni a pörgős érzés és a látászavarok miatt. Ezen kívül az émelygés és hányás súlyos lehet, tovább rontva a panaszok megélését.

A szédülést bármi okozhatja, ami befolyásolja a szervezet egyensúlyérzéke megőrzésének mechanizmusait. A COVID-19 szédülést okozhat azáltal, hogy megzavarja az agy és a belső fül egyensúlyért felelős idegi hálózatait.

Az egyensúly-érzékelésben szerepet játszó idegi hálózatok elsősorban az agytörzsben és a kisagyban találhatók. Ezeknek a neuronális hálózatoknak a megzavarása által okozott szédülést „centrális (központi) szédülésnek” nevezik.

A SARS-CoV-2, sok más vírushoz hasonlóan, köztudottan „neuroinvazív”, ami azt jelenti, hogy képes bejutni az agyba és betegségeket okozni. A kutatási irodalom dokumentálta, hogy a COVID-19-ben szenvedők körülbelül 36%-ánál neurológiai tünetek jelentkeznek a SARS-CoV-2 vírus agyra gyakorolt ​​hatása miatt.

A COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírusról megállapították, hogy akár agyödémát, és agyvelőgyulladást (encephalitist) is okozhat. A koronavírus-fertőzésben szenvedők körülbelül másfélszer nagyobb eséllyel kaphatnak stroke-ot. Ha ezen agysérülési mechanizmusok bármelyike ​​az egyensúlyérzékért felelős területeket érinti, központi eredetű szédülés léphet fel. Emellett egyéb tünetek is jelen lehetnek, például fejfájás, zavartság, látászavarok és szaglászavar.

Szédülést a centrális szédülésen kívül – amelyet az agy működési zavara okoz – a belső fül problémái is okozhatnak; ebben az esetben a szédülést „perifériás szédülésnek” nevezik. A belső fülben található a vesztibuláris apparátus, amely egy anatómiai szerkezet, ez érzékeli, hogy mozgunk-e vagy sem. Bármi, ami megzavarja a vesztibuláris apparátust, szédülést okozhat azáltal, hogy az apparátus azt a téves információt küldi az agyba: épp mozgunk.

A COVID-19 perifériás szédülést idézhet elő azáltal, hogy a vesztibuláris ideg gyulladását (vestibularis neuritist), vagy magának a vesztibuláris apparátusnak a gyulladását (labyrinthitis) vagy a közeli középfül gyulladását idézi elő.

A szédülés tüneteinek sajátos természete – például, hogy mennyi ideig tartanak a szédülési rohamok, hogy a szédülés folyamatos-e vagy sem, és a szédülés súlyossága – attól függ, hogy az egyensúlyi rendszer melyik része érintett. Például a központi szédülés más tüneteket okozhat, mint a labyrinthitis vagy a vestibularis neuritis. Ezért a tapasztaltak pontos leírása segít az orvosoknak felmérni, hol van a szédülés oka, és hogyan lehet azt a legjobban kezelni.

Ájulásérzés és COVID-19

A vertigóhoz hasonlóan az ájulásérzést tapasztaló emberek gyakran szédülésként írják le az általuk tapasztalt tünetet.

A szédülést ilyenkor az agy elégtelen oxigénellátása okozza. Általában gyorsan megszűnik, amint az agy ismét elegendő oxigénhez jut, de ájulás, kóma és akár halál is előfordulhat, ha a megfelelő oxigénellátás nem áll helyre azonnal.

Ez a tünet egy speciális esetben is jelentkezhet. Ez a POTS (poszturális ortosztatikus tachycardia szindróma). Ez az állapot azért fordul elő, mert a test autonóm idegrendszere a COVID-érintettség miatt nem működik megfelelően a vérnyomásesés elkerülésére felállásnál. Ha az érintett például feláll, a szív és az agy vérellátása csökken, a szív gyorsabban kezd verni, hogy ezt kompenzálja. Ilyenkor a beteg szívdobogásérzést is tapasztal egyidejűleg a szédülés vagy ájulásérzéssel.

Bővebben Miért fordul elő szívdobogásérzés, szédülés vagy ájulás a COVID után?

A koronavírusos esetek körülbelül 3%-ában jelentettek ájulást megelőző szédülékeny állapotot (preszinkope) és/vagy ájulást (szinkope). A legtöbb esetben idősebb emberekről volt szó (az egyik vizsgálatban az átlagéletkor 69 év volt), és olyanokról, akik egyidejűleg más egészségügyi problémáktól is szenvedtek (ilyenek voltak a szívbetegség, cukorbetegség és magas vérnyomás).

A COVID-19-eredetű szédülékenységek összehasonlítása

A COVID-19-hez társuló kétféle szédülési tünet – a forgó jellegű szédülés és az ájulásérzés – közül általában a vertigo a problémásabb és súlyosabb. Az ájulásérzés általában átmeneti, és azonnal megszűnik, amint az oxigénellátás helyreáll; gyakran elég csak lefeküdni és a magasba emelni a lábat (Trendelenburg-pozíció).

A vertigo azonban sokkal hosszabb ideig tart, és nehezebben kezelhető. Az ájulásérzéssel ellentétben a vertigo okát gyakran nehéz felfedezni, és nehéz kezelni.

Sokaknál a koronavírus-fertőzéshez kapcsolódó egyéb tünetek tartós fennmaradása, vagy a pandémia által előidézett megváltozott élethelyzet kifejezett szorongásérzést is okozhatott. Egyes esetekben ez generalizált szorongáshoz, pánikszerű rosszullétekhez és következményesen pszichogén eredetű szédüléshez is vezetett. Pánikroham esetén majdnem minden második pánikbeteg beszámol a szédülés valamilyen formájáról. Minden esetben fontos tehát a szakszerű kivizsgálás, a tünetek megfelelő differenciáldiagnosztikája.

Ha ön szédüléses panaszokat tapaszal magán, keresse fel háziorvosát. Ha nem egyértelműen meghatározható a szédülés eredete, elképzelhető, hogy neurológus szakorvoshoz utalják önt további kivizsgálás céljából.

Jelenleg nem világos, hogy a szédülési tünetek meddig maradnak fenn azoknál az embereknél, akiknél COVID-19-hez kapcsolódó szédülés alakul ki, egyszerűen azért, mert nem áll rendelkezésre elegendő hosszú távú adat. A szédülés egyes okai hosszan tartó, krónikus szédülést is eredményezhetnek, de még nem tudjuk, hogy ez elő fog-e fordulni a COVID-19 esetében is.

A vertigo kezelése

Sajnos a vertigo okozta szédülést sokszor nehéz hatékonyan kizárólag gyógyszeres terápiával enyhíteni. Jelenleg ezeket a tüneteket a hasonló megjelenésű nem-COVID okozta betegségekben szokásos terápiás módokon kezelik.

A „vestibuláris rehabilitáció” vagy „vesztibuláris torna” néven ismert fizioterápiás módszer nemgyógyszeres megközelítést kínál a forgó jellegű szédülés enyhítésére. A vertigo okozta szédülés egyes esetei csak akkor javulnak, ha speciális gyakorlatokkal és fizioterápiával is kiegészül a gyógyszeres terápia.

A vesztibuláris rehabilitációs gyakorlatok közé tartozhatnak a gyaloglási gyakorlatok, a fej- és szemgyakorlatok, valamint az egyensúlygyakorlatok.

A kutatási szakirodalom nemrégiben publikált szisztematikus áttekintése kimutatta, hogy a gyakorlaton alapuló vesztibuláris rehabilitáció jelentős javulást biztosít a szédülés tüneteiben, az egyensúlyban és a szédülés kezelésének érzelmi hatásaiban, valamint csökkenti a szédülésből eredő elesések kockázatát, fokozza az érintettek biztonságérzetét.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom: COVID and Dizziness – what is the relationship? (Fyzical Therapy & Balance Centers)