Majomhimlő - Mit kell tudni a hazai helyzetről?
frissítve:
Hazánkban 2022 májusa óta igazoltan jelen van a majomhimlő. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) arra kéri a lakosságot, hogy kiütéssel járó megbetegedés esetén mindig forduljanak orvoshoz. De mire is lehet számítani? Mi történik, ha felmerül a majomhimlő gyanúja? Az alábbi cikkben a majomhimlőjárvánnyal kapcsolatos jelenlegi, hazai helyzetről számolunk be, speciális kérdéseket érintve.
Mennyire számít Magyarországon súlyosnak a helyzet? Előfordulhat-e, hogy a járvány berobban, és hirtelen exponenciálisan emelkedni kezdenek az esetszámok?
Jelenlegi ismereteink szerint a majomhimlő mérsékelten képes emberről emberre terjedni. Ebben az esetben az átvitel történhet testváladékkal (ez lehet: nyál, vizelet, nemi váladék), testváladékkal szennyezett tárgyak (pl. ágynemű, ruha, használati tárgyak) útján, valamint cseppfertőzéssel. Fontos hangsúlyozni, hogy cseppfertőzéssel történő fertőződéshez hosszabb ideig tartó, szoros kontaktus szükséges. A vírus terjedésének kockázata a tüneteket mutató beteggel szoros kontaktusban nem álló személyek, azaz a lakosság körében alacsony, ezért a COVID-19-hez hasonló exponenciálisan emelkedő esetszámok kevésbé valószínűek.
Viszont fontos kiemelni, hogy a relatív gyorsan terjedő majomhimlőjárvány globális egészségügyi vészhelyzetet jelent. A WHO által kiadott vészhelyzet célja, hogy összehangolt nemzetközi választ indítson, mely finanszírozást szabadíthat fel az oltások és kezelések megosztására irányuló együttműködéshez.
Bár Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója szerint ez a járvány a férfiakkal szexuális kapcsolatot tartó férfiak körében összpontosul, különösen a több szexuális partnerrel rendelkező férfiak körében, az NNK is azt az álláspontot képviseli, hogy a majomhimlő-fertőzés kockázata nem korlátozódik a szexuálisan aktív emberekre vagy a férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő férfiakra. Épp ezért bárki, aki szoros fizikai kapcsolatba kerül egy fertőzött személlyel, megfertőződhet.
A majomhimlő kockázata világszerte mérsékelt, kivéve Európát, ahol a WHO magasnak ítélte a kockázatot. Eszerint Magyarországon is érdemes legalább tájékozottnak lenni a tünetekkel kapcsolatban, melyek a korai, afrikai esetleírásokkal szemben változatos képet is mutathatnak.
A majomhimlő egy újabb STD?
A majomhimlő jelenleg nem számít nemi úton terjedő betegségnek, de az eddigi adatok szerint a szex erősen növeli a megfertőződés kockázatát – bármilyen nemű emberek között történik is.
A megfertőződéshez közeli fizikai kontaktus kell, például bőrfelületek érintkezése, de akár attól is megfertőződhet valaki, ha fertőzött ember után használ egy lepedőt. A WHO mellett pedig több ország járványügyi hivatala is kérte, hogy az emberek csökkentsék szexpartnereik számát a betegség terjedésének megállítása érdekében. Magyarországon a jelenleg érvényben lévő eljárásrend szerint is megjelenik hasonló korlátozás: a szoros kontaktoknak – bár nem szükséges karantén, de – 21 napig tartózkodniuk kell a szextől, a szoros fizikai érintkezéstől, illetve a házikedvencekkel való érintkezéstől.
Mikor merüljön fel a gyanú, és hová forduljon, akinek gyanús tünetei vannak?
A vírus lappangási ideje általában 6-13 nap, de akár 5-21 nap is lehet. A betegség első, úgynevezett prodromális szakasza kb. 5 napig tart. Influenzaszerű tünetek (pl. láz (>38,5 oC), hidegrázás, izomfájdalom, hátfájdalom, fejfájás, fáradtság), illetve a nyirokcsomók duzzanata jellemzi ezt a szakaszt. Ilyenkor még nem feltétlenül a majomhimlőre gondolunk, csak egy általános vírusfertőzésre. Ha ilyen tüneteket tapasztal, de ezzel párhuzamosan az elmúlt 21 napban ismerten majomhimlővel fertőzött egyénnel volt szoros kontaktusban, vagy ugyanezen idő alatt majomhimlő szempontjából endémiás országban járt, az mind tovább erősíti a majomhimlő gyanúját. Jelezze háziorvosának, aki haladéktalanul továbbirányítja mintavételre a protokollban meghatározott szakellátó felé.
A majomhimlő-fertőzés első észlelője általában a háziorvos, de bármilyen más orvos is lehet elsődleges észlelő. A járványügyi helyzet nyomon követése érdekében elengedhetetlen, hogy gyanú esetén a laboratóriumi vizsgálat kezdeményezésével párhuzamosan a betegellátó kezelőorvos 24 órán belül jelentse a megbetegedést, illetve annak gyanúját az NNK által működtetett országos járványügyi rendszerbe, ezután kezdődhet csak a kontaktuskutatás.
Általában 1-3 nappal az influenzaszerű tünetek után a bőrkiütések is megjelennek, melyek erősen viszketnek. Ezeken kívül ismert a végbéltáji fájdalom, proktitisz, megnagyobbodott mandulák, illetve férfiak esetén a péniszduzzanat, melyek szintén majomhimlőre utaló panaszok lehetnek.
Bővebben Újonnan igazolt, atipikus tünetek majomhimlő esetén
Más okból nem magyarázható kiütések és azt megelőzően jelentkezett influenzaszerű tünetek, magas láz esetén, vagy a fent felsorolt új tünetek egyidejű észlelése esetén szintén vegyük fel a kapcsolatot háziorvosunkkal, aki a területileg illetékes kijelölt mintavételi helyre irányít – ez lehet egy arra kijelölt bőrgyógyászati vagy infektológiai rendelés –, illetve megteszi az említett járványügyi intézkedéseket.
A tünetek általában 2-4 hétig tartanak. A beteg az első tünetek megjelenésétől a pörkök leszáradásáig fertőzőképes.
Bővebben Majomhimlő kérdések és válaszok: veszélyesség, terjedés, tünetek
Hogyan történik a mintavétel?
A majomhimlő diagnózisát minden esetben laboratóriumi vizsgálattal kell igazolni, a diagnosztikus laboratóriumi vizsgálat kötelező, enélkül a diagnózis nem állítható fel.
A majomhimlő vírus kimutatására legalkalmasabb a majomhimlőgyanús beteg bőrelváltozásából vett kenet vizsgálata, beleértve az elváltozás felszínéről és/vagy váladékából vett tamponmintát, egynél több elváltozásból származó kaparékmintát, hólyagból származó folyadékmintát is, melyet arra kijelölt állami szakellátó végez, kijelölt helyen. A mintavételhez mind a száraz tamponok, mind a vírustranszport táptalajba (VTM) helyezett tamponok használhatók.
A diagnózis felállításához egyéb minták is szükségesek lehetnek. Garatminta, vizelet- és székletminta, rektális és/vagy genitális tamponos minta, vérminta, egyes esetekben ondóváladék vizsgálata is szükséges lehet.
Azt, hogy ezekre mely esetekben van szükség, a mintavevő orvos dönti el az NNK Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztályának Virológiai Laboratórium Osztálya javaslatára.
A mintákat levétel után 1 órán belül hűtőben (+4-8 °C) kell tárolni és hűtve szállítani. Amennyiben néhány napon belüli szállítás nem megoldható, a mintákat (a vér kivételével) fagyasztva, –20 Celsius-fokon tárolják.
| A bőrelváltozásról történő mintavétel sokszor nem elég |
| Az esetek feltárása, izolálása és az érintkezés nyomon követése a később megjelenő kiütések miatt nehézkes, egyeseknél mindössze egyetlen ilyen van jelen, és dominánsabbak a nem specifikus tünetek. Épp ezért hazánkban is a nemzetközi ajánlások szerint a bőrléziókból vett mintákon kívül egyéb minták vizsgálata is javasolt. Belgiumban a majomhimlő tünetmentes eseteit rektális tamponos mintavétellel azonosították. Egy 12 spanyolországi majomhimlős esettel végzett vizsgálat során mind a 12 beteg nyálvizsgálata pozitív volt. Hasonló eredményekről számoltak be az Egyesült Királyságban. A toroktamponok mintái gyakran pozitívak voltak (20/29) a vizsgált esetek között egy 16 országot átfogó tanulmányban. Vannak persze olyan esetek is, amikor a torokmintavétel eredménye hamisan negatív lesz, de a vizsgálatok bőrelváltozásról származó álnegatív eredményt adó mintákat is dokumentáltak. Tekintettel a szexuális úton terjedő fertőzésekkel való együttfertőződések magas arányára a jelenlegi járvány esetén, az STD klinikák, amelyek rutinszerűen vizsgálják a végbél- és torokkeneteket a szexuális úton terjedő fertőzések kimutatására, a majomhimlő rutinszerű szűrését is beiktathatnák ugyanazon a tamponon a külföldi ajánlások szerint. Ezáltal is nőne a lehetőség a majomhimlő mielőbbi észlelésére, terjedésének megállítására. |
Érvényben lévő eljárásrend karantén és kontaktkutatás esetén
Majomhimlő gyanúja esetén a fertőzőképesség megszűnéséig, azaz a bőrelváltozások teljes gyógyulásáig a betegnek el kell különíteni magát, kerülnie kell az immunhiányos személyekkel, továbbá a háziállatokkal történő kapcsolatot. A szexuális és egyéb szoros kapcsolat kerülése a pörkök leválásáig kötelező.
A betegeknél az NNK kontaktuskutatást is végez: a betegnek meg kell neveznie a vele a megelőző 21 napon belül szoros kapcsolatban állt személyeket és elérhetőségüket.
Szoros kontaktnak számít:
- minden direkt fizikai kontaktus, különös tekintettel a szexuális kapcsolatra
- a beteggel egy háztartásban élő személy
- megfelelő védőfelszerelés alkalmazása nélkül a betegellátás során történt expozíció (egészségügyi dolgozók)
A szoros kontaktoknak nincs karantén, de 21 napig ellenőrizniük kell magukon a majomhimlőre jellemző tüneteket, azok megjelenése esetén pedig azonnal értesíteniük kell a járványügyi hatóságot, és kerülniük kell a gyermekeket, várandós nőket, immunhiányos személyeket, és a szoros fizikai kontaktust.
Magyarországon elérhető már a védőoltás? Ha igen, kik jogosultak rá és hol lehet igényelni?
A fekete himlő elleni védőoltás az esetek nagy részében a majomhimlő ellen is védettséget biztosíthat. Magyarországon az 1979 előtt születtettek részesültek fekete himlő elleni védőoltásban. Ez az oltás azonban már nem elérhető a lakosság számára. A beoltott egyének viszont vélhetően részlegesen még a mai napig is védettek a majomhimlő ellen.
Egy dán gyógyszergyártó – a Bavarian Nordic A/S – hivatalosan is engedélyt kapott az Európai Unióban vakcinájának, egy új, 3. generációs himlő elleni oltóanyagnak, az Imvanexnek, a majomhimlő elleni veszélyhelyzeti alkalmazására. Ez korábban csak a fekete himlő elleni oltásként rendelkezett engedéllyel. A forgalmazás ezután kezdődhet meg.
Jelenleg Magyarországon 1280 fő oltására elegendő vakcina áll rendelkezésre, amit a Nemzeti Népegészségügyi Központ a leginkább veszélyeztettek oltására kínál fel. Az expozíció utáni immunizálásra alkalmas védőoltások világszerte is erősen korlátozott mennyiségben elérhetőek csak.
Ugyanilyen oltás Kandában IMVAMUNE, az USA-ban JYNNEOS néven van regisztrálva.
Szükséges-e speciális ellátás? A kórházakban elkülönítve kezelik a majomhimlős eseteket?
A legtöbb beteg otthonában gyógyulhat szupportív terápia és a fertőzés terjedését megakadályozó infekciókontroll óvintézkedések betartása mellett. Az NNK által közzétett információk szerint a legtöbb beteg általában kezelés nélkül is meggyógyul.
Léteznek olyan vírusellenes szerek – például a tecovirimat, mely orthopoxvírusokra kifejlesztett szájon át adható antiviralis szer –, melyek a majomhimlő kezelésére is használhatóak, erre súlyosabb vagy szövődményes esetekben hazánkban is kórházi körülmények között van mód. Természetesen speciálisan, a megfelelő infekciókontroll és izolációs szabályok mellett kezelik ezeket a betegeket kórházi körülmények között is.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom:
- Nemzeti Népegészségügyi Központ
- Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság
- Monkeypox: Stop Testing Lesions Alone and Open Many More Testing Sites (Medscape)
