A BCG oltás mint univerzális vakcina? Így állnak a kutatások

A tuberkulózis elleni BCG vakcina a COVID-19 mellett más fertőzésekkel szemben is védelmet jelenthet, mivel széles körű támogatást képes adni az immunrendszer számára. Mostanában érkeznek az értékelő szakemberek elé a koronavírus-járvány időszakában elvégzett klinikai vizsgálatok eredményei - s bár ezek vegyesek ugyan, egyben reményt keltőek is.

A koronavírus-járvány kezdeti időszakában több tudósban felmerült az a gondolat, tudná-e igazolni a kutatás, hogy a tbc elleni védőoltás, a BCG (Bacillus-Calmette-Guerin) ez esetben is védekezésre serkenti-e az immunrendszert. Egymás után kezdődtek tehát a vizsgálatok.

Sok éves tudományos megfigyelés, hogy a vakcina felkészíti rá az immunrendszert, hogy egy sornyi fertőzésre képes legyen válaszolni, hogy megtanuljon védekezni számos vírus, baktérium, parazita okozta fertőző betegséggel szemben, ezáltal csökkentve a csecsemőkori halandóságot.

Az olyan új fenyegető kórok, mint a majomhimlő meg a gyermekbénulás ismételt feltűnése idején, annak tudatában, hogy a több mint 2 éve velünk lévő koronavírus tovább mutálódik, a tudósok megújult érdeklődéssel fordulnak a régi vakcinák felé. Úgy vélik, nagy potenciál rejlik bennük arra, hogy valamilyen mértékben általános védelmet adhatnak a fertőző betegségekkel szemben.

Számos kutatás szerint növeli a védettséget a BCG oltás...

A Cell Medicine Reports című szaklapban egy még a COVID-19 felbukkanása előtt indított próba eredményeit ismertették nemrégiben. A vizsgálatot úgy tervezték meg, hogy azt figyelje, a többszöri BCG oltás előnyös lehet-e a fertőzésekkel szemben nagyon fogékony 1-es típusú cukorbetegek számára. Aztán 2020 januárjában, tekintettel a pandémia indulására, a vizsgálat vezetői a koronavírus-fertőződés nyomát is kezdték keresni a 144 résztvevőnél, akik mindegyike 1-es típusú diabéteszes volt. Kétharmaduk kapott legalább 3 BCG dózist még a járvány kezdete előtt. A maradék egyharmadnak viszont, többször is, placebo injekciót adtak. A tudósok jelenleg is értékelik, hogy magára az egyes típusú cukorbetegségre milyen hosszú távú hatással bír a vakcina. Független csoportra bízták azt a feladatot, hogy a résztvevőknél 15 hónapon át figyeljék, kövessék nyomon a koronavírus-fertőződés megjelenését, még mielőtt bármelyikük COVID-19 elleni vakcinát venne föl. Az eredményeket mellbevágónak minősítették a szakemberek – a BCG dózisokat felvett 96 ember közül csak egyetlen egynél (azaz statisztikailag kifejezve, kicsivel több mint 1%-uknál) fejlődött ki COVID-19. Ezzel szemben a placebó szert kapott 48 alanyból viszont 6 lett fertőzött (12,5%).

Egy másik kutatás 300 idősebb görög felnőttnél követte a BCG oltás kiváltotta fejleményeket – mindegyik résztvevőnek szív- vagy tüdőpanaszai voltak. Úgy találták, hogy az oltás náluk is, mégpedig kétharmaddal csökkentette a koronavírus-fertőződés esélyét, esetükben az egyéb légzőszervi infekció is alacsonyabb számban fordult elő. A BCG oltást kapottak közül mindössze két egyén került COVID-19 miatt kórházba, ezzel szemben a placebó ágon 6 lett súlyos beteg – írta meg egy immunológiai szaklap (Frontiers in Immunology) júliusban.

Világos és egyértelmű immunológiai hatást mutatott tehát a BCG oltás. „Csábító feltenni azt a kérdést, hogy akár ezt, akár az immunitást beindító, tréningező más védőoltásokat nem lehetne-e használni a jövőben felbukkanó, ma még ismeretlen új patogének ellen, amelyekkel szemben ma még semmiféle vakcinával nem rendelkezünk” – mondja a dolgozat holland társszerzője, dr. Mihai Netea (Radboud University Medical Center, Netherlands).

...de ellentmondásosak az eredmények

A holland professzor is „nagyon erősnek” nevezte az 1-es típusú cukorbetegekkel folytatott próba eredményeit, ugyanakkor óvatosságra is intett, arra utalva, hogy több próba keltett már e téren csalódást. Például egy 1,5 ezernyi, BCG-vel beoltott egészségügyi dolgozó részvételével bonyolított dán vizsgálat nem találta, hogy náluk kisebb arányú lett volna a koronavírus-fertőződés. Továbbá egy dél-afrikai próba sem tudta kimutatni az 1 ezer egészségügyi dolgozóval zajló kutatásban azt, hogy körükben a BCG oltás hatással lett volna a COVID-19 előfordulására (incidenciára) vagy az esetek súlyosságára.

Még zajlik a legnagyobb nemzetközi BCG vizsgálat eredményeinek elemzése. Ennek során több mint 10 ezer egészségügyi dolgozót követtek Ausztráliában, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Brazíliában egy éven át – várhatóan a közeli hónapokban hozzák nyilvánosságra a tapasztalatokat. E vizsgálat résztvevőit azután is szorosan figyelemmel követték a vizsgálók, hogy felvették a COVID-19 elleni vakcinájukat. Ennek alapján azt kívánják megállapítani, hogy a BCG védőoltás javította-e immunrendszerük válaszadó képességét.

Számos tényező magyarázhatja az össze nem egyeztethető eredményeket, megfigyeléseket. A BCG védőoltás alkotóeleme egy élő baktérium legyengített változata, amit évtizedeken át a világ különféle laboratóriumaiban fejlesztettek ki, állítottak elő. Így hozzák létre a mutációkat, amelyek különféle törzseket alkotnak. Dr. Faustman laboratóriuma a különösen potensnek tartott úgynevezett Tokió-törzset használja, mondja dr. Curtis. Ő maga a dániai törzzsel végezte kutatásait, mert azt könnyebb beszerezni.

Az értékelést eltérítő másik elem a dózisok száma. Ennek is lehet hatása az immunitásra, hiszen ismert jelenség, hogy sok vakcina beadását, a védelem maximalizálása érdekében, meg kell ismételni. Dr. Faustman számára egyértelműen megmutatkozott a vizsgálatok során, hogy a vakcinának időre van szüksége ahhoz, hogy maximális hatását kifejtse. Az ő vizsgálati csoportjába tartozó 1-es típusú cukorbeteg alanyok több BCG oltást kaptak még a pandémia előtt. Mindenesetre, a BCG-oltásban rejlő lehetőség iránt érdeklődő tudósok áttervezték kutatási céljaikat: a BCG új szereposztásban, új lehetőséget kapott – cél, hogy általános (univerzális), széles spektrumú védelmet nyújtson a patogének ellen.

Univerzális vakcina?

Ma már nem elsősorban a COVID-19 megelőzésére vannak figyelemmel, ugyanis a jelenlegi vakcinák kellően erős hatékonyságot mutatnak. Ehelyett olyan oltási védőeszközöket akarnak kifejleszteni, amelyeket majd a következő járvány során lehet használni. Az új pandémiát okozhatja egy másik koronavírus, az influenza egy új, halálos törzse, vagy egy még ismeretlen patogén.

„A nagyon specifikus védőoltások, mint a Pfizer vagy a Moderna mRNS-vakcinái nagyon szigorúan véve a COVID-19-et okozó vírus tüskefehérjéjére hatnak, de ha a fehérje mutálódik, amit – tudjuk – meg is tesz, csökkenhet a hatékonyságuk.” És mindennek mi az alternatívája? „Egy széles körű, univerzális vakcina, ami a veleszületett immunitásra építve sáncot árkol az erődítmény (a szervezet) köré, s visszaveri az összes betolakodót” – fogalmazta meg képletesen Jaykumar Menon, gyógyszerészeti alapítvány elnöke az univerzális vakcina által biztosítható védelem lényegét. A BCG nem az egyetlen vakcina, ami széleskörűen képes hatással lenni az immunrendszerre.

Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: Why a Century-Old Vaccine Offers New Hope Against Pathogens (The New York Times)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus