Az adenovírus-fertőzés - Mit kell tudni róla?

Az adenovírusok elsősorban légúti megbetegedésért felelős vírusok. Mind a felső légutakat (megfázás (nátha), krupp), mind az alsó légutakat (bronchitis (hörgőgyulladás), bronchiolitis, tüdőgyulladás) érintheti az általuk okozott fertőzés. A légutak fertőzése mellett gyakori oka a szem kötőhártya-gyulladásának, illetve emésztőrendszeri betegségeknek is.

Az adenovírus elsősorban szezonálisan előforduló fertőzéseket okoz, ami a légúti megbetegedést illeti, főleg az ősztől-nyárig terjedő időszakban. Gasztrointesztinális fertőzést viszont az év bármely időszakában okozhat. Mindenki egyaránt érintett lehet, de két csoportot külön is érdemes kiemelni: a gyerekközösségekben kifejezetten könnyen terjed és okoz csoportos fertőzést, az időseknél pedig a tünetek súlyossága miatt van nagyobb jelentősége. Az emésztőrendszeri tünetekkel járó adenovírus-fertőzés inkább a bölcsis-óvodás korú gyermekekben fordul elő nagyobb számban.

A fertőzés terjedése alapvetően két irányból történhet:

• Légúti megbetegedés esetén tipikusan cseppfertőzéssel, a légúti váladék környezetbe jutása (köhögés, tüsszentés, orrváladék) révén kerül át a kórokozó. Mivel levegőn – bár rövidebb ideig, de – életképes, akár tárgyakon továbbterjedve is fertőzést tud okozni.
• Gasztrointesztinális tünetek esetén ún. feko-orális terjedéssel fertőz, vagyis székletszennyeződés szájon keresztül bejutva okoz fertőzést. Vírussal szennyezett élelmiszer vagy víz bevitele, illetve a kézmosás hiánya okozza a megfertőződést.

Milyen tüneteket okoz az adenovírus?

A lappangási idő 2-10 nap átlagosan, amíg a beteg tüneteket produkál, ezalatt pedig tudta nélkül már fertőzhet.

A tünetek széles skálán mozoghatnak, a teljesen tünetmentes fertőzéstől az enyhe tüneteken át az akár súlyos, életet veszélyeztető szeptikus állapotig.

A súlyos megbetegedés elsősorban gyenge immunrendszer, súlyos alapbetegség mellett, legyengült állapotban jellemző, vagy akkor, ha már felülfertőződés is történt, és nem feltétlenül csak az adenovírus felelős a beteg állapotáért.

A tünetek más vírussal való megbetegedés tüneteivel egyeznek alapvetően.

• Általános tünetek jelentkezhetnek, mint a láz, hőemelkedés, hidegrázás, gyengeség, izomfájdalom, étvágytalanság, levertség, rossz közérzet.

• Légúti megbetegedés esetén: köhögés, orrfolyás, tüsszentés, torokfájdalom, hátfájdalom.

• Emésztőrendszeri megbetegedés esetén: hasi fájdalom, görcs, hányinger, hányás, hasmenés (elsősorban vizes hasmenés), puffadás.

Az adenovírus-fertőzés kimutatása

Tünetek alapján feltételezhető a vírusbetegség, gyakran a vírus izolálására nincs is szükség.

Ha készül, vérvétel során lehetnek magasabb gyulladásos értékek, limfocitaszám-emelkedés, más eltérés inkább társuló bakteriális fertőzésben, súlyos állapotban jelenik meg.

Mellkasröntgen igazolhat tüdőgyulladást (pneumónia). Ha a beteg tüdejének fizikális vizsgálata felveti az erre való gyanút, főleg akkor kérjük a mellkasröntgen vizsgálatot.

Hasi ultrahang inkább azért készülhet, hogy más eltérést kizárjon.

A vírust kimutatni székletből, légúti váladékból, vérből is lehet, olyan esetben, amikor szükség van erre.

Az adenovírus-fertőzés kezelése

Alapvetően, mint a vírusfertőzéseknél általában, speciális kezelése nincs, vagy nem szükséges.

Tüneti kezelésként folyadékpótlás, lázcsillapítás, köhögéscsillapítás, torokfertőtlenítő adása jöhet szóba.

Súlyosabb esetben hörgőtágító, oxigén, kizárólag másodlagos felülfertőződés esetén antibiotikum, infúzió adása válhat szükségessé.

Ritkán, de sajnos súlyos állapot is kialakulhat, főleg más eltérés talaján, ilyen esetben intenzív ellátásra is szükség lehet.

Emésztőszervi betegség esetén görcsoldó, hányingercsillapító, gyomorvédő, esetleg széntabletta, probiotikum, rehidráló oldat alkalmazható.

Hasmenést gátló úgynevezett „hasfogó” tabletták szedése soha nem javasolt, mert a bélműködés leállítása vagy lassítása révén csak „megfogja” a fertőzött híg székletet, aminek pedig távoznia kellene! Ronthatja a panaszokat, a nyálkahártyát károsítja, de még a káros bomlástermékek felszívódásához is vezethet, tehát felesleges és nem tanácsos.

Diétáztatást már régen nem javaslunk, bátran lehet könnyű vegyes étrendet folytatni!

Mit lehet tenni a megelőzés érdekében?

Mint minden vírusfertőzésnél, a legfontosabb a megelőzés. Kézmosás, élelmiszerek megfelelő tárolása, előkészítése. Felső légúti tünetek esetén fontos a higiéniai szabályok betartása, zsebkendő használata, köhögés és tüsszentés utáni kézmosás. Alapvető szabály, hogy tünetekkel, betegen közösségbe ne menjünk, beteg embert ne látogassunk.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus