A SARS-CoV-2 egyik újabb variánsa: a „Kraken”

Jelenleg a koronavírus (SARS-CoV-2) újabb, az XBB elnevezésű leszármazási vonalának egyik mostanában kifejlődött ága: az XBB.1.5 jelű alváltozata okoz gondot a tudományos körökben.

A kutatók úgy vélik ugyanis, hogy igen nagy terjedési többletképességgel (109%-os előnnyel) rendelkezik, összehasonlítva az Észak-Amerikában korábban cirkuláló vírusvariánsokkal. Ezt a veszélyességi fokozatot az európai variánsokhoz mérve még magasabbra, 113%-osra teszik. A tudósok azonban elismerik, hogy mostani becsléseikben túl sok lehet még a bizonytalanság.

Lehetségesnek tartják ugyanakkor annak a kockázatát, hogy majd ez az alvariáns fog növekvő mértékben felelni az EU-ban és az „európai gazdasági körzetben” (European Economic Area (EEA)), vagyis az Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát is magába foglaló térségben kialakuló újabb, ismételten megszaporodó COVID-19-esetekért. Erre azonban nem a következő hónapokban kerül majd sor, mivel egyelőre szerencsére még csak igen alacsony szinten van jelen ez az alvariáns az említett országokban, területeken.

Mi is az XBB.1.5 és mit tudunk róla jelenleg?

Az XBB.1.5 nem más, mint az XBB egyik alvariánsa (sub-lineage), amely esetében a víruson van egy további receptorkötést biztosító (BRD) tüskemutáció (az S486P). Ezt az alvariánst először az Egyesült Államokban figyelték meg a 2022. október 22-éig lezajlott mintavételek során. Azóta azt is észrevették, hogy jelenléte mára már nagyobbra nőtt. 2023. január 9-éig bezárólag 4.770 olyan az XBB.1.5 alvariánshoz tartozó szekvenciamintát (sequences) helyeztek el a GISAID „könyvtárában”, amelyek tüske régiójában Q183E, F486P és F490S mutációprofilok vannak. (A GISAID a COVID-19 pandémia kialakulásáért felelőssé tehető koronavírus és más koronavírusok, valamint az influenzavírus genetikai adatainak nyilvános adatbázisa, ez a könyvtár, 2008 óta, a világ minden kutatója számára hozzáférhető.)

Az adattárban elhelyezett minták többsége (4111 szekvencia) az USA-ból származik, 202 az Egyesült Királyságból. Az alvariánst több más EU-s és EEA-s ország (Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Franciaország, Németország, Izland, Írország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország) területén is felfedezték. 2022 két utolsó hetében az említett összes helyen – már ahol az ilyen alacsony előfordulási rátát pontosan lehet megbecsülni – 2,5% alatti értéket mértek. Ez az alvariáns tehát, mint már utaltunk rá, nagy terjedési potenciállal rendelkezik – a jelen becslések szerint a korábban cirkuláló variánsokkal összevetve Észak-Amerikában 109%-ossal, Európában pedig 113%-ossal a GISAID EpiCoV adatszolgáltatása szerint. Érdemes megismételni, hogy ezen adatok értéke, pontossága igen bizonytalan.

Vajon mire számíthatunk ezzel az új alvariánssal kapcsolatban?

Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention) jelentése 9 napra teszi az XBB.1.5 duplázódási idejét – és a CDC becslése szerint az alvariáns jelenlegi aránya az USA-ban 27,6% körüli. (A „jóslás” 95%-os megbízhatóságának statisztikai érvényessége, azaz pontossága a szakemberek megjegyzése szerint 14-46,5% között mozog.) A jelzett bizonytalanság miatt még az sem világos, hogy vajon az említett alvariáns a következő néhány hét folyamán dominánssá válik-e az USA-ban. Ugyanakkor az Államokban előforduló gyors növekedés nem jelenti szükségképpen azt, hogy ez az alvariáns domináns lesz az EU/EEA országaiban. A pandémia alatt ugyanis már többször is megfigyelték, hogy sok a lényegi különbség az Észak-Amerikában, illetve az Európában cirkuláló variánsok, változatok között.

Mi lehet a gyors terjedési képességének a magyarázata?

A gyorsabb terjedési képességre vonatkozó legvalószínűbb magyarázatot az adja, hogy már az XBB variánson is nagyobb mértékben mutatkozott meg az, hogy magas szinten el tudja kerülni az immunvédelmet. Azt tapasztalták, hogy a maga szempontjából sikeresen csúszik át az immunrendszer védelmi vonalain. Ráadásul ez a képessége kombinálódik azzal a hatással, amit a tüskefehérje megváltozása (S486P) idéz elő. A járvány korábbi szakaszában ritka volt ez a mutáció, minden valószínűség szerint azért, mert létrejöttéhez arra van szükség, hogy két nukleotid helyettesítődjön ugyanabban a kodonban ahhoz, hogy a fenilalaninból proline alakuljon ki. (A kodon nem más, mint 3 nukleotidból álló kódolt aminosav). Valójában már korábban is felbukkantak az ezt a változást mutató variánsok, azonban ezek nem bizonyultak „szerencsésnek”, azaz saját terjedésük elősegítésének szempontjából nem voltak elég sikeresek.

A témát feldolgozó ECDC-összefoglaló arról ír, hogy az XBB.1.5 alvariánsról – összehasonlítva a XBB.1 alvariánssal – nem jelenthető ki az, hogy a beoltott (vakcinált) személyben vagy a lábadozó beteg vérszérumában a vírus semlegesítése gyengébb lenne, illetve hogy annak mértéke erőteljesebben visszaesett volna. Ez a hatás tehát nem társul hozzá. Viszont esetében megfigyelhető a magasabb ACE2-affinitás, vagyis a receptorokhoz jobban kötődik, ami azt jelezheti, hogy az XBB.1.5 alvariánsnak a XBB.1-hez mért előnyét az adja, hogy valójában nagyobb a terjedési képessége, azaz átvihetőségi potenciálja. Azonban további laboratóriumi és epidemiológiai vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy tisztázni, értelmezni lehessen azt a „növekedési előny” mechanizmust, amit kifejezetten az XBB változatra vonatkozó eltérés biztosít a szóban forgó vírusalvariánsnak.

Jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű információ/adat ahhoz, hogy fel lehessen mérni, hogy vajon a fertőzés súlyosságát illetően mutatkozik-e bármiféle olyan változás, amit ennek az alvariánsnak a számlájára lehetne írni. Megvan annak a kockázata, hogy ez az alvariáns lesz felelős azért, ha az EU/EEA országokban nagyobb számban fognak előfordulni COVID-19-esetek. Ám erre nem a következő hónap folyamán fog sor kerülni, mivel az említett térségben jelenleg igen alacsony szinten van jelen. A variáns terjedési (növekedési) üteméhez kapcsolódó bizonytalanságok miatt a következőkben várható fejleményekre is fokozott bizonytalansággal tekinthetünk – összegezte a helyzetet az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) összefoglalója.

Ezek is érdekelhetik

• Eredményes a fluvoxamin terápia a COVID-19 gyógyításában
• Hároméves az új koronavírus - Felkészültebb ma a világ a pandémiákra?
• Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: Update on SARS-CoV-2 variants: ECDC assessment of the XBB.1.5 sub-lineage (European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC))
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos