Patkányok által terjesztett fertőzések, a patkányharapás veszélyei

Patkánnyal való kontaktus útján több betegség is átterjedhet az emberre. Ezek közül a harapással terjedő patkányharapási láz, valamint a fertőzött patkány vizeletével, székletével való kontaktus, illetve az állat élősködői által terjesztett pestis, leptospirosis, trichinellosis, a rágcsáló által terjesztett kiütéses tífusz és a vírusos hemorrhagiás láz a legfontosabb.

A patkányharapási láz

Patkányharapási láz (streptobacillosis, spirillosis, epidémiás ízületi erythema) egy ritka bakteriális fertőzés. Kórokozója lehet a Spirillum minus, de gyakrabban igazolódik Streptobacillus moniliformis fertőzés; ezek a patkányok normál szájflórájához tartozó baktériumok.

Az embert megfertőződhet közvetlen harapás útján, vagy a rágcsáló a vizeletével, illetve nyálával, székletével szennyezett víz, élelmiszerek fogyasztásával, sőt a fertőzött rágcsálóval érintkező házi kedvencen, kutyán, macskán keresztül is. Harapás után nem minden esetben alakul ki fertőzés, ennek kialakulására kb. 10% esély van.

Kezelés nélkül a betegség halálozási rátája a tíz százalékot is eléri, az időben felismert és kezelt esetek azonban jól gyógyíthatók.

A patkányharapás áldozatai típusosan gyermekek, illetve rizikócsoportnak számítanak az állatokkal foglalkozók is (haszonállat-tenyésztők, kisállatboltban dolgozók, illetve állatkísérleti laboratóriumi dolgozók).

Ha az anamnézisben szerepel patkányharapás, vagy fennáll a lehetősége, hogy szennyezett ételt, vizet fogyasztott az illető, gondolni kell a betegségre. Vérből vett minta speciális táptalajon való tenyésztésével már a lappangási idő alatt kimutatható a kórokozó.

A tünetek eltérőek lehetnek a kórokozó típusától függően.

Streptobacillosis esetén

A gyakoribb Streptobacillus fertőzés 3-20 napos lappangási idő után idéz elő tüneteket:

• láz,
• több ízületet érintő vándorló ízületi gyulladás,
• ízületi merevség.

A láz gyakran hónapokon át vissza-visszatér. A betegség alatt az ízületek duzzadtak, fájdalmasak. A fertőzés terjedésével párhuzamosan jelenhet meg a vándorló ízületi fájdalom és izomfájdalom. Mind a nagy, mind a kisízületek érintettek lehetnek, de leggyakrabban a térd és boka ízületeiben jelentkeznek a tünetek.

A harapás helyét nem övezi gyulladásos udvar és nyom nélkül gyógyul, nyirokcsomó duzzanat ritkán kíséri. A betegek háromnegyedében fordult elő a végtagokon jelentkező kiütés.

Spirillosis esetén

A tünetek rövidebb, 2-10 napos inkubációs idő után jelentkezhetnek. A harapás környezete duzzadt, gyulladt, kifekélyesedhet, regionális nyirokcsomó megnagyobbodás kíséri. Az esetek közel felében testszerte vöröses-barnás kiütés tapasztalható.

A patkányharapási láz megelőzése, kezelési lehetőségei

Mint a legtöbb betegség esetén, a legjobb kezelés a megelőzés! Kerülni kell a rágcsálókat, fontos a hatékony rágcsálóírtás. Ha mégis megtörtént a kontaktálódás, fontos a kéz és arc alapos lemosása. A karmolásokat, horzsolásokat, harapásokat alaposan meg kell tisztítani, fertőtlenítőszert kell alkalmazni.

Ha az óvintézkedések ellenére mégis fertőzés igazolódik, intravénásan adott nagy dózisú antibiotikumterápia (penicillin vagy ampicillin, amoxicillin) alkalmazása szükséges két hétig. Megfelelő terápiával jól kezelhető, azonban kezelés nélkül a halálozási arány elérheti a 10%-ot. A halálozásért a szövődmények tehetők felelőssé, mint a szívbelhártyagyulladás, agyhártyagyulladás, szepszis. A szövődményes endocarditist gyakran reumás szívbillentyűbetegséggel keverhetik össze.

Pestis

A pestis a Yersinia pestis baktérium által előidézett betegség, amely a patkányon élősködő bolhák csípésével terjedhet emberre. A betegség 2-6 napos lappangási idő után hirtelen magas lázzal, zavartsággal kezdődik, ami akár a delíriumig is fokozódhat.

A szervezetbe került baktérium a nyirokutakon keresztül eléri a hozzá legközelebb eső regionális nyirokcsomót. A nyirokcsomóban egy erős, vérzéses kifekélyesedő gyulladást okoz, melyet ödémás gyulladásos udvar vesz körül, ezt bubópestisnek hívjuk. Ebből a folyamat tovább terjedhet más szervekre is, pl. a tüdőre. Járványtani jelentősége az, hogy a tüdőpestis már cseppfertőzéssel is terjedhet.

A pestis antibiotikum időben megkezdett alkalmazásával gyógyítható, egyébként kezelés nélkül halálos kimenetelű. A betegség a régóta ismert és használt antibiotikumokra (pl. streptomycin, tetraciklin, kloramfenikol) is jól reagál.

A ferőzés megelőzése szempontjából a patkányok és a bolhák irtásának kiemelt jelentősége van.

Bővebben Mit érdemes tudni a pestisről?

Leptospirosis

A leptospirosis kórokozói a bőr apró sérülésein át hatolnak az emberi szervezetbe. A betegség általában 9-10 napos lappangási idő után, enyhébb formában lázat, fejfájást, végtagfájdalmat, majd néhány nap múlva központi idegrendszeri és vesetüneteket okoz. Súlyos, rosszindulatú formájában (Weil-féle betegség), gyakran halálos kimenetű máj- és vesekárosodást, sárgaságot és vérzéseket idéz elő. Kezelés nélkül az esetek kb. fele végződik halállal. Az antibiotikum-kezelést ezért minél előbb el kell kezdeni. Penicillineket, doxiciklint, eritromicint adhatunk a betegnek.

Elsősorban a melegebb éghajlaton viszonylag gyakori a betegség. Hazánkban is előfordul ritkán, évente 30-40 esetet azonosítanak. Bizonyos foglalkozások, mint földművesek, erdészek, vadászok, állatorvosok, favágók, kísérleti állatokkal foglalkozók, állatkerti gondozók az átlagnál veszélyeztetettebbek. Az ember a patkányok vizeletével való közvetlen érintkezéssel, vagy valamilyen közvetítő anyaggal (víz, nedves föld, iszap) fertőződik.

Trichinellosis

Különféle fonalférgek által előidézett betegség, terjesztésében és fennmaradásában a patkányoknak van kiemelt jelentőségük. A sertések és vaddisznók a fertőzött patkány ürülékének elfogyasztása révén fertőződnek, majd emberbe a fertőzött hús nyersen, vagy elégtelenül főzött-sütött állapotban való elfogyasztásával kerül a fonálféreg lárva alakban. Az emberi emésztőenzimek hatására kiszabadul az őt körülvevő tokból, és megkezdi életciklusát. A nőstény egyedek a bélfalba fúrják magukat, ahol a lárváikat világra hozzák. Ezek a véráramba kerülve az egész szervezetet elárasztják, végül a harántcsíkolt izomzatba (rekeszizom és a szívizom is érintett lehet súlyos esetekben) hatolnak be.

Kezdetben emésztőszervi tünetek (hasmenés, hányinger, hányás, hasi fájdalom) jelentkeznek, majd magas láz mellett izom- és izületi fájdalom lép fel, a légző- és a rekeszizom érintettsége esetén a légzés felületessé válik. A tünetek súlyossága függ a lárvák számától. A fertőzést albendazollal vagy mebendazollal kezeljük.

Bővebben A tichinellosis betegség

Rágcsáló által terjesztett kiütéses tífusz

A különféle rickettsiák okozta enyhe lefolyású betegség. A kórokozó forrása a patkány, amelyről a fertőzés a bolha csípésével terjedhet át az emberre. Kb. egy hetes lappangási idő után fejfájás és láz jelentkezik, ezt követően testszerte apró kiütések jelennek meg, amik akár két hétig is láthatóak maradnak. Tetraciklinnel jól kezelhető betegség.

Vírusos hemorrhágiás láz

Hazánkban a hantavírusok idézik elő. A vírus a fertőzött rágcsálók váladékának (vizelettel, széklettel szennyezett por) belégzésével jut a szervezetbe. A betegség súlyos formájában a kiserek sérülnek, a bőrön, nyálkahártyákon, pl. a szájban és a végbélben, mellhártyán, a szívburokban, a has-üregben és egyes belső szervekben (májban, szívben, vesében, lépben, tüdőben) is vérzések léphetnek fel. A kezelés alapvetően tüneti: az immunrendszer támogatására és a vese védelmére van szükség.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász