Ki és mikor kérjen emlékeztető oltást COVID-19 ellen?

szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta megjelent:

A COVID-19 kialakulásáért felelős vírus időről időre megváltozik, ezért a mutálódásához alkalmazkodva a fokozott kockázatú csoportba tartozóknak célszerű frissíteni védettségüket is. Méghozzá, a szakemberek ajánlata szerint, egy-egy bivalens emlékeztető dózissal.

A bivalens (kettős összetételű, kétkomponensű) oltásról azt kell tudni, hogy kettős védelmet nyújt. Egyik eleme ugyanis a COVID-19-et okozó eredeti vírustörzs elleni széleskörű védelemre való, a másik pedig az omikron variáns egyik komponense ellen kíván védettséget adni. A Moderna és a Pfizer cégek kétkomponensű oltóanyaga 2022 nyarának vége óta áll rendelkezésre.

Az újabb kutatási eredmények adatainak ismeretében pedig a szakértők kezdenek világosabban látni annak a megválaszolásában is, hogy kinek érdemes – ha egyáltalán – és mikor emlékeztető oltást felvennie. A magas kockázatú egyének esetében egyszerű a válasz. Ám ha valakinek nincs különösebb rizikója, vagy a kockázata alacsony, esetében ma is kevésbé tudnak konszenzusra jutni a szakértők.

Egyszerűsíteni kell az ajánlásokat

Három évvel a vírusjárvány kitörése után, ma már nyilvánvaló, a COVID-19 nem tűnik el, hanem velünk marad. Ennek megfelelően érvényes marad a ráerősítő (booster) vakcinák szerepére vonatkozó összes kérdés is.

Nemrégiben az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyeletének (Food and Drug Administration, FDA) egyik tanácsadó testületében a szakemberek egyhangúan egyetértésre jutottak abban, hogy korszerűsíteni, azaz egyszerűsíteni kell a COVID-19 elleni vakcinálásra és a ráerősítő oltással való ellátásra vonatkozó javaslatokat. Belátták, hogy az ajánlások komplikáltak, és alkalmasak arra, hogy összezavarják a felhasználókat. Abban viszont a testület tagjai nehezen tudtak egyetértésre jutni, hogy mit is jelentsen pontosan ez az egyszerűsített folyamat.

Amikor 2022 szeptemberében „piacra került” a két ponton is támadó (bivalens) vakcina, ami – mint a bevezetőben említettük – mind az eredeti koronavírus törzset, mind a BA.4/BA.5 omikron szubvariánsokat képes célba venni, akkor még kevés adat állt rendelkezésre arról, hogy milyen hatékonyan fog tudni működni. De a használatára vonatkozó döntés világos volt: mivel a vírus változik, ezért a vakcinának is változnia kell, azaz frissülve, fejlődve, az adott helyzethez idomulva kell hatását kifejtenie. Az elmúlt néhány hónapban sorra érkeztek meg az akkoriban indított vizsgálatok eredményei – ám a kialakult kép nem világosodott ki teljesen, hanem - egyes szakemberek szerint - még homályosabb lett.

Azzal kapcsolatban is felmerülnek bennük kérdések, hogy milyen gyakran kell beadni az emlékeztető oltást, valamint arról is vita zajlik, hogy a vakcinát teljesen naprakészre kell-e frissíteni annak megfelelően, ahogyan a vírus fejlődik, változik. A jelzett kérdések után, az alábbiakban ismertetjük, hogy mit tudnak a szakértők a bivalens vakcinákról jelenleg, továbbá azt, hogy mit mérlegelnek döntésükben.

A fokozott kockázattal élő idősek, betegek számára egyértelmű a válasz

A jó hír az, hogy biztosan látszik: a bivalens oltás védelmet nyújt a súlyos megfertőződés ellen. Ez a tény pedig kritikusan fontos a nagy kockázattal élő egyének számára. „Mind a tünetes infekció kivédésében, mind a kórházi kezelés elkerülésében jelentős, a korábbinál sokkal jobb védelmet biztosít. Tehát jól teljesít” – magyarázza dr. Eric Topol, egy kutatócég (Scripps Research) alelnöke.

A magas kockázati csoportba tartozó egyén feltétlenül vegye fel a következő ráerősítő oltást is – ismételjük meg a szakemberek alapvető tanácsát. Fő szempontjuk az 50 éves és annál idősebb felnőttekre, az immunhiányos állapotban, illetve alapbetegséggel élőkre vonatkozik. Ez a magyarázatuk világos: ha még nem kapott bivalens ráerősítő oltást, feltétlenül vegyen fel. De arra azért nagyon ügyeljen az érintett, hogy az előzőleg kapott oltás, illetve a korábbi koronavírus-fertőzés óta legalább három hónap teljen el.

Ezt az ajánlást támasztják alá a Pfizer és a Moderna szakemberei által, az FDA gyűlésen bemutatott adatok, valamint a vezető orvosi szaklap, a The New England Journal of Medicine friss (2023 januári) számában közölt négy tanulmány adatai. A hivatkozott kutatás úgy találta, hogy a bivalens ráerősítő oltást felvett személyeknél az ellenanyag szint megemelkedett. Ez pedig arra utal, hogy náluk jobb, eredményesebb lett a vírussal szembeni immunvédelem, még akkor is, ha ez még nem óvja meg őket az új törzsekkel szemben olyan mértékben, ahogyan védelmet nyújtott a régiekkel szemben.

Az antitestek számának növekedésében a legnagyobb ugrás a koronavírus eredeti törzse ellenében történt, amely verzió azonban ma már nem is cirkulál. Azonban a tavaly nyáron és ősszel domináns törzset: a BA.5 változatot célba vevő ellenanyag mennyisége szintén jelentősen megnőtt. A legkisebb erősödés (szaporulat) azokban az antitestekben volt tapasztalható, amelyek az omikron újabb szubvariánsainak némelyikével, pontosabban azokkal szemben védhetnének meg, amelyekben több mutáció is segíti az antitestek elől való kitérést – ez a helyzet jellemzi a BQ.1.1 és a XBB változatot. (A napjainkban domináns törzs: az XBB.1.5. variáns még nem cirkulált, amikor az említett vizsgálat zajlott).

Jelentősen csökkenti a kórházba kerülés kockázatát a ráerősítő oltás

Ha a súlyos betegséggel szembeni védelemről van szó, a bivalens emlékeztető vakcinák jól boldogulnak a való világban – ezt mutatja az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) kutatása. Az egyik tanulmány szerint a COVID-19 miatti kórházba kerülés kivédésében legalább 38%-os volt a hatékonysága, és az is kiderült, hogy valakinél minél több idő telt el az előző dózis felvétele óta, annál többet tudott segíteni a bivalens emlékeztető védőoltás. Ehhez hasonló megállapításra jutott a következő study is, amely a 65 éves és idősebb alanyokat állította a kutatás fókuszába. Azt is megfigyelték, hogy mindazoknál, akik átlagosan 30 nappal korábban kapták a bivalens védőoltást, 73%-kal kisebb volt annak kockázata, hogy kórházba kerülnek, azokhoz képest, akik csak az eredeti vakcinát vagy a vakcina mellé az induláskor elérhető, egy törzs ellen kifejlesztett (single-strain, azaz monovalens) emlékeztető oltást kapták meg – átlagosan egy évvel korábban.

Azt azonban igen nehéz pontosan megmondani, hogy vajon a bivalens oltás hozzáadott (többlet) előnye azért volt-e, mert növelte az omikron szubvariánssal szembeni védelmet, vagy azért, mert kevesebb idő telt el azóta, hogy az érintett egyén megkapta az oltást. Az ellenanyagok idővel gyengülnek, és elsősorban is ez az, amiért a CDC és az FDA ajánlani kezdte a ráerősítő vakcinák felvételét. Így nem meglepő, hogy az emberek annál védettebbek, minél inkább az jellemző, hogy nemrégiben oltották be őket. Bármelyik variáció adja meg a magyarázatot, „az olyanok számára, akiknél nagy annak kockázata, hogy náluk a COVID-19 súlyos komplikációi alakulnak ki, nagyon is célszerű dolog felvenni az emlékeztető oltást. A beoltottaknál ugyanis ritkábban fordul elő súlyos betegség, legalább is egy rövidebb időtávon” – szögezi le dr. Dan Barouch.

Biztonság
Az esetek túlnyomó többségében biztonságosnak bizonyulnak a ráerősítő oltások. 2023. január folyamán az FDA és a CDC közös állásfoglalást tett közzé, ebben azt hozták nyilvánosságra, hogy előzetes bizonyítékok szólnak arról, hogy a vakcinák a 65 év felettieknél megnövelhetik a stroke kockázatát. Azonban a frissített adatok feltárták, hogy azért juthattak erre a következtetésre, mert a kontroll csoportban az összlakossági átlaghoz képest kevesebb volt a stroke eset, és nem azért, mert a frissen vakcináltak csoportjában több stroke fordult volna elő.

Az alacsony kockázatúaknak szóló ajánlás

Az 50 éves kor alattiaknál, ha esetükben nem áll fenn a súlyos COVID-19 megbetegedés megnövekedett kockázata, az ajánlás kevésbé világos. A szakértők között ugyanis vita zajlik arról, hogy vajon van-e értelme egy újabb oltást beadni nekik. A booster még mindig hatékony, így az újabb felvételének elmaradása kevésbé kritikus.

Egy újabb vizsgálat arra jutott, hogy a 12 év felettiek minden korcsoportjában egyformán hatásosan működött az új bivalens oltás. A kutatók úgy találták, hogy a monovalens booster 25%-kal hatásosabb abban, hogy megelőzze a kórházba kerülést, vagy az elhalálozást, ehhez képest a bivalens 62%-os eredményt mutatott.

Bár az emlékeztető koronavírus-vakcina mindenkinél hatásos volt, a szakértők arra az álláspontra helyezkednek, hogy mivel az idősebb felnőttek esetében jóval nagyobb annak valószínűsége, hogy koronavírus fertőzöttségük után kórházi ellátásra szorulnak, számukra lényegesen nagyobb előnnyel bír a beoltás. „Még akkor is, ha hatékonysága ugyanaz, az idősebbek számára fontosabb, hogy be legyenek oltva, mivel az ő abszolút rizikójuk magasabb” – véli Danyu Lin biostatisztikus (University of North Carolina, Chapel Hill), a kutatás egyik vezetője.

Bíztató eredményt hozott az a CDC kutatás, amelyben annak néztek utána, hogy vajon a 18-49 év közöttieknél is védelmet jelent-e a bivalens oltás. Akik ezt kapták, náluk nagyjából 50%-kal volt kisebb annak a rizikója, hogy akár a BA.5 akár a XBB/XBB.1.5 alváltozat miatt tünetes fertőződés történjen meg – összehasonlítva azokkal, akik az eredeti vakcinából 2-4 dózist kaptak. Azonban akárcsak az eredeti vakcina, a bivalens booster is, a 18-35 év közöttiek körében, enyhe mértékben megnöveli a szívizomgyulladás (miokarditisz) kockázatát. Ez a magyarázata annak, hogy egyes szakértők haboznak azt a javaslatot tenni e korcsoport tagjainak, hogy vegyenek-e fel több dózist. „Ha fiatal az ember, mondjuk 35, 40 éves, amúgy egészséges és vakcinált, sőt felvette a ráerősítő oltást is, továbbá minden bizonnyal már egyszer-kétszer átesett magán a koronavírus fertőzésen, akkor úgy vélem, adott személy – elég tartósan – kifejezett védelemmel rendelkezik” – hangsúlyozza dr. David Ho (Columbia University) az ellenanyag-vizsgálat vezetője. „Amíg nem áll rendelkezésre több adat, addig az ilyen személyt nem feltétlenül beszélném rá, hogy évente beoltassa magát. Semmiképpen nem szorgalmaznám, hogy minden évben felvegyen egy védőoltást.

Milyen gyakran szükséges az emlékeztető oltás?

A legfrissebb tudományos eredményekre alapozva abban konszenzusra jutottak a szakértők, hogy aki magas kockázattal él, legalább évente vegyen fel ráerősítő oltást. Sőt, ha lehet, ennél is gyakrabban, a továbbra is igazolt értékes hozadéka miatt. Az FDA szakértői jelenleg azt a javaslatot fogalmazzák meg, hogy az átlag amerikaiak (a lakosság nagy része) évente – közelebbről minden ősszel – vegyen fel emlékeztető oltást, pont úgy, ahogyan influenza elleni védőoltásért is jelentkezik. A legtöbb ember számára az évenkénti emlékeztetés tehát elégséges, azonban az idősebbeknél minden valószínűség szerint érdemes begyűjteni a többszöri boosterből nyerhető – esetleg még oly csekély – előnyt is.

Az egészséges fiataloknál viszont teljesen egyéni a döntés, hogy mikor és hogy egyáltalán kapjanak-e boostert. A CDC és az FDA mindenki számára ajánlottnak tartja az évenkénti emlékeztető oltást, de néhány szakember semmiképpen nem erőltetné.

Ez is érdekelheti Előnyösebb lehet a hibrid immunitás a koronavírus ellen

WEBBeteg logó

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: Who Should Get a Covid Booster Now? (The New York Times)
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna

Cikkajánló

A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása

Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
Koronavírus védőoltás
A COVID-19 elleni oltásokról rengeteg információt lehet olvasni, azonban sokszor nehéz kiszűrni a valós adatokat, követni a fejlesztések meglepően gyors ütemét, vagy eldönteni, minek higgyünk. Összefoglaló a vakcinákkal kapcsolatos legfontosabb aktuális tudnivalókról.

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pétervári László

Dr. Pétervári László

Szülész-nőgyógyász

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Szlávik János

Dr. Szlávik János

Infektológus

Budapest