Miért kell egyes védőoltásokat ismételni, míg mások életre szóló védettséget nyújtanak?
megjelent:
Gondolkozott már azon, hogy egyes oltások hatása miért tart egy életen át, míg másokból néhány hónappal vagy évekkel később emlékeztető oltásra van szükség?
Sokakban felmerült ez a kérdés, különösen azért, mert a COVID-19 világjárvány miatt az oltások a hírek és a mindennapi beszélgetések kereszttüzébe kerültek. És bár általánosságban a vakcinák hatásának tartóssága még mindig nem teljesen ismert, a kutatók egyre pontosabb előrejelzéseket tudnak készíteni, ami jobb oltási eredményekhez vezet.
Egyes kórokozókból ugyanis minél több változat jelenik meg – igaz ez az influenzára és a SARS-CoV-2-re is –, annál nehezebb olyan vakcinát készíteni, amely tartós immunitást hoz létre, mivel „a célpont folyamatosan mozog”.
A mutáns faktor
Minden vakcina kiváltja az immunitást, de az, hogy meddig tart a hatása, számos tényezőtől függ. Az egyik, vírusok esetén, a vírus replikációs sebessége, azaz, hogy milyen gyorsan „szaporodik”.
Ha egy vírus gyorsan replikálódik, esélye van több mutációt, ennélfogva több variánst produkálni. Minél több változat jelenik meg, annál nehezebb olyan vakcinát készíteni, amely tartós immunitást hoz létre, mert a célpont folyamatosan változik.
Ha egy vírus stabil, az nagy előnyt jelent az oltást készítők számára. A kanyaró egy példa a stabil vírusra, amely valószínűleg nem mutálódik, így a tudósok jóslata, hogy az immunitás hosszú ideig fennmarad, be is igazolódott. Az erősen fertőző himlő- és a gyermekbénulás vírusok, amelyeket védőoltással majdnem sikerült kiirtani, szintén stabilak alacsony szintű mutációs rátáikkal.
A gyorsan szaporodó, és sokat mutálódó vírusok, mint például az influenza, kihívást jelentenek a vakcinagyártók számára. Minden évben több új influenzafajta jelenik meg, így jellemzően minden évben új törzs kerül az ez elleni oltóanyagba is, ezért érdemes minden évben beadatni az influenza elleni védőoltást.
A B és T tényező
Azt is nehéz mérni, hogy valakinek mennyire erős az immunitása az idő múlásával. Az antitestek megszámlálása sokszor nem ad teljes képet arról, hogy mennyire vagyunk védettek, mivel a vakcinák B-sejteket és T- immunsejteket is képeznek. Ha egy ismert „ellenséggel” szembesülnek, a "memória" B-sejtek gyorsan új antitesteket állítanak elő a fertőzés megállítására, míg a "gyilkos" T-sejtek megtisztítják azokat a helyeket, ahol az antitestek kudarcot vallanak, és eltávolítják a fertőzött sejteket.
A szakértők úgy vélik, hogy számos betegség esetében az antitestek jelentik a kulcsfontosságú védelmi mechanizmust, de a B- és T-sejtek még fontosabbak lehetnek más kórokozók, köztük a tuberkulózis, a malária és a HIV esetén a fertőzés leküzdésében. Bár ezek a sejtjeink kevésbé ismertek úgy, mint az antitestek, nagy szerepet játszanak az immunitás megőrzésében.
| Meddig tartanak a gyermekkorban felvett védőoltások hatásai? |
| Bár a gyermekkori védőoltások hatásai általában hosszú ideig tartanak, az oltási ütemtervet és ezeket a vakcinákat úgy alakították ki, hogy segítsenek megvédeni a gyermekeket – és a majdani felnőtteket – bizonyos vírusoktól és baktériumoktól akkor, amikor arra a legnagyobb szükség van. Előfordulhat, hogy bizonyos fertőzések esetében nem szükséges védelmet nyújtani az egész életen át, mert a kockázati időszak már elmúlt. Erre egy jó példa: a rotavírust a 3 év alatti gyermekek esetében tartják a legkockázatosabbnak, így párhónapos korban felvéve az oltást az immunitás két-három éves korra már nem jelent problémát. Az olyan oltások, amelyek hatása nem tart ki egy életen át, a fontos életszakaszban védtek, ezért az általuk nyújtott védettség későbbiekben történő megszűnése általában nem jelent problémát az általános egészségi állapotra. Bár előfordulhatnak egyéni eltérések, de a fertőző betegségekkel foglalkozó szakértők és gyermekorvosok szerint általában az alábbi időtartamokra számíthat a gyermekkori vakcinákkal szembeni védelem tekintetében:
|
A számok tényezője
Számos vakcinából, beleértve gyakorlatilag az összes gyermekkori védőoltást, vagy a COVID-19 elleni oltást, minimum két adagot kell adni.
Amikor a tudósok új vakcinát fejlesztenek ki, előzetes vizsgálatokat végeznek, hogy képet kapjanak arról, hány adagra lehet szükség. Mérik, hogy mennyi antitest termelődik egy oltás után, és azt is, hogy mennyivel nagyobb védelmet kaphatunk egy második adaggal. Ha a kutatók úgy döntenek, hogy egy adag elegendő védelmet ad, és a második adag nem javít jelentősen a helyzeten, akkor kerül az adott oltás egyadagos vakcinaként forgalomba.
Emellett mivel a tudósok hosszabb időn keresztül figyelik az oltásokat, meg tudják határozni, milyen gyakran lehet szükség emlékeztető adagokra. Ezeket a vakcinákat az esetlegesen megjelenő új változatok elleni küzdelemhez is hozzá lehet igazítani, ahogy az új változatok folyamatosan megjelennek.
Az időzítési tényező
Felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet az egyes adagok közötti időzítéssel. A klinikai vizsgálatok során a kutatók az előzetes adatok alapján választanak ki egy adagolási ütemtervet, és azoknak az adatoknak az alapján, amit más oltóanyagokkal együtt tapasztalnak. Néha az immunválasz nem fejleszt megfelelő számú antitestet, vagy az immunitás nagyon gyorsan elmúlik, ilyenkor egy második adagra van szükség.
Csak egy példa a közelmúltból: a Pfizer és a Moderna COVID-19 ellenes vakcinái az első adag után nem hoztak létre elég erős immunitást, két adag viszont már kiváló választ váltott ki. A kutatók pedig ezen klinikai vizsgálatok eredményei alapján határozták meg az időzítést.
Egy dolog biztos: amikor bármely vakcina első oltásáról van szó, a legjobb beadási időpont az, amikor már jogosultak vagyunk felvenni, és ez minden fertőző betegségre vonatkozik. Bár egyes oltások hatása tovább tart, mint másoké, mindegyik hathatós, és megbízható eszköz az emberi szenvedés csökkentésére, az élettartam meghosszabbítására, és potenciálisan akár halálos fertőző betegségek kivédésére.
Tovább
- Oltások által felszámolt fertőző betegségek - Mit jelentenek az oltások az emberiségnek?
- Védőoltással megelőzhető betegségek szövődményei
- A Föld 12 leghalálosabb vírusa
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom:
- Why Some Vaccines Last A Lifetime and Others Don't (Cedars-Sinai)
- How Long Do Childhood Vaccines Last? Doctors Break It Down (Prevention)
