Shigella baktérium okozta fertőzések (shigellózis)

A Shigella a bakteriális eredetű fertőzéses hasmenés egyik vezető kórokozója világszerte. Széklettel vagy széklettel szennyezett étel, víz, esetleg felületekkel való kontaktus útján terjed. Rossz higiénés körülmények között, zsúfolt, zárt helyeken képes akár járványokat is okozni.

A Shigella baktériumok

A Shigella egy tokkal nem rendelkező (Gram-negatív), nem mozgó, nem spóraképző, oxigén jelenlétében és annak hiányában is életben maradó (fakultatív anaerob) baktériumnemzetség. A 19. században fedezte fel egy japán orvos.

Összesen négy (három egymáshoz nagyon hasonló: Shigella dysenteriae, S. flexneri, S. boydii, továbbá egy, biokémiai anyagcsere szempontjából az előzőektől eltérő S. sonnei) szerocsoportot különböztetünk meg, a csoportokon belül, több szerotípust azonosítottak. A Shigella flexneri a leggyakrabban izolált faj világszerte, és a fejlődő országokban a hasmenéses esetek 60%-áért felelős. A Shigella sonnei a fejlett világban okoz gyakrabban fertőzést, az esetek kb 80%-át ez a csoport okozza. A Shigella dysenteriae általában a vérhas-járványok okozója.

A Shigella baktériumok fertőzőképességének alapja, hogy egészségi állapottól függően nagyon alacsony számú, akár már 100-nál kevesebb baktériumsejt is elegendő lehet a fertőzés kialakulásához, mert a savas környezetnek ellenáll, így a gyomorsav nem pusztítja el. Érintett lehet a vékonybél is, azonban jellemzőbb, hogy a baktériumok a vastagbél hámrétegébe hatolnak, ahol szaporodásnak indulnak, súlyos gyulladást és szövetpusztulást okozva. A Shigella egyes törzsei toxinokat termelnek. Vannak „ártalmatlan” toxinok, azonban nagyon fontos kiemelni a S. dysenteriae által termelt shiga toxint, ami a fertőzések során előforduló, kezelés nélkül halálos kimenetelű hemolitikus urémiás szindrómát okozhatja.

Shigellózis - A fertőzés tünetei, lefolyása

A Shigella baktériumok által okozott bélfertőzést shigellózisnak hívjuk. A tünetek nagyon rövid lappandási idő után, általában egy-négy nappal a megfertőződést követően már jelentkeznek:

• hasmenés, ami gyakran vizes, nyákos, súlyosabb esetekben véres (vérhas);
• erős görcsös hasi fájdalom;
• folyamatos székletürítési inger, még akkor is, ha a belek „üresek”;
• láz;
• hányinger, hányás;
• puffadás;
• súlyos esetekben neurológiai tünetek (aluszékonyság, görcsök).

A tünetek általában egy hétig tartanak, de a széklet rendeződése akár hónapokat is igénybe vehet.

Súlyos esetekben előfordulhatnak szövődmények, ilyen lehet a magas halálozási aránnyal járó hemolitikus urémiás szindrómát (HUS), a nagyfokú folyadékvesztés miatt fellépő kiszáradás, a bél olyan fokú gyulladása, ami átfúródáshoz (perforáció) vezet, ízületeket érintő gyulladás (reaktív arthritis).

A betegség diagnosztizálása székletminta tenyésztésével történik, ekkor lehetőség van a baktérium különböző antibiotikumokra való érzékenységének a vizsgálatára is.

A shigellózis kezelése, a fertőzés továbbterjedése

A shigellózis enyhébb esetei általában specifikus kezelés nélkül gyógyulnak, de ilyenkor is nagy hangsúlyt kell fektetni a pihenésre, bőséges folyadékfogyasztásra, elektrolitok pótlására és a kímélő étrendre.

Kerülni kell a „hasfogó” készítményeket, mert az a betegség elhúzódását eredményezheti. Súlyos esetekben antibiotikus terápia (pl. ciprofloxacin vagy azitromycin) szükséges, azonban sajnos az elterjedt antibiotikumhasználat miatt gyakori az antibiotikum-rezisztencia.

A fertőzőképesség átlagosan egy-négy hétig áll fenn. Mint minden fertőző betegség esetén, a maximális személyi és élelmiszer higiénia betartásával a Shigella-fertőzés esélye csökkenthető. Jelenleg nem áll még rendelkezésre a betegség ellen oltóanyag.

A Shigella-ferőzés egy bejelentendő betegség, azaz a háziorvost értesíteni kell, aki a területileg illetékes járványügyi hatóságot is értesíti. A fertőzött beteg - amíg fennállnak a tünetei - közösségbe nem mehet, otthon vagy kórházban, fertőző osztályon el kell különíteni, a kontaktjait pedig járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A megfigyelés addig tart, amíg a beteg és/vagy a közvetlen kontakt személy két negatív székletmintát nem tud leadni.

Kapcsolódó Fertőzéses eredetű hasmenések diétája

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász