Az amőbiázis tünetei, kezelése, megelőzése

Az amőbiázis egy egysejtű protozoon által okozott fertőzés. A kórokozó az Entamoeba histolytica. Két állapotban fordul elő, nyugvó formája a ciszta, ez fertőzőképes szintén, kifejlett állapotát trofozoitának hívjuk.

Hogyan kaphatjuk el a fertőzést?

A szabad szemmel nem látható egysejtű kórokozó szájon át kerül be a szervezetbe és a bélrendszeren keresztül végighaladva a vastagbélben telepszik meg faeko-orális terjedés révén. A megbetegedés világszerte előfordul, de Ázsiában, Dél-Amerikában és Afrikában okozhat akár nagyobb számú megbetegedést is. Magyarországon is van évente pár igazolt fertőzés. A természetben előforduló ciszta alak rendkívül ellenálló.

A kórokozó Entamoeba cisztája leggyakrabban fertőzött víz, vagy nem megmosott zöldség, gyümölcs útján kerül a szervezetbe. Nem ritka a szexuális úton terjedő fertőződés sem. A tünetes, de még a tünetmentes egyén is üríti a cisztákat tovább, ami szintén tápcsatornába kerülve fertőzést vált ki. A szennyezett víz, föld, tárgyak terjesztik tovább a fertőzést.

A fertőződést követően 1-4 héten belül jelenhetnek meg a tünetek.

A vastagbélben megtelepedő egysejtűek nyálkahártya-gyulladás révén bélgyulladást váltanak ki, mely a bélfal elhalásához is vezethet súlyosabb esetben. A bélfalkárosodás, -fekély számos panaszt okozhat, melyek erőssége változó lehet.

Az irodalomban előforduló májtályog tehát nem valódi tályog, inkább elhalt szövettörmelék, melynek ugyanúgy lehetnek súlyos szövődményei.

Milyen tünetekkel jár az amőbiázis?

A tünetek enyhétől a súlyos, halálos eltérésig változóak lehetnek. Nyilván függ a gazdaszervezet állapotától, társbetegségektől, az immunrendszer működésétől, az életkortól, de még a szedett gyógyszerektől is.

Hasmenés, véres, nyákos széklet, hasfájás, görcs, hányinger, hányás, láz, hidegrázás, rossz közérzet, étvágytalanság jelenik meg. Fogyás, alultápláltság is megjelenik, főleg a krónikus fertőzésnél, ahol éveken át tartósan fennáll a bélfertőzés.

Súlyos esetben akut hasi kórkép, bélelzáródás, hasi tályog, többszervi elégtelenség, kiszáradás is előfordulhat. Ez elsősorban vérbe kerülés, májba terjedés, de akár agyi, tüdő- vagy vesenekrózis (vagyis szövetelhalás) kialakulásáért is felelhet.

Hogyan deríthető ki a fertőzöttség?

Széklettenyésztés adhat biztos diagnózist, de tudni kell, hogy a ciszták ürítése szakaszosan történik, negatív eredmény nem jelenti a biztos fertőzésmentességet, ilyenkor több napon át, ismételt minta leadása adhat választ.

Emellett ritkábban endoszkópos vizsgálat, vastagbéltükrözés során vett minta szövettani vizsgálata a bizonyító erejű.

A vérből kimutatott ellenanyag, ami a kórokozó ellen termelődött antitesteket jelenti, elsősorban bélrendszeren kívüli fertőzés esetén jelenik meg.

Hogyan kezelhető az amőbiázis?

Elsősorban a kifejlődött protozoon irtható ki gyógyszeres kezeléssel, ami magában foglalhat antibiotikumadást (pl. metronidazol) és/vagy klorokvin (eredetileg malária elleni gyógyszer, immunterápiában is használják) adását is.

Mit tehetünk a megelőzésért?

Egyértelműen nagyon fontos a megfelelő higiénia betartása, a rendszeres és alapos kézmosás. Fertőzött területeken folyóvizet nem, csak palackozott vizet szabad fogyasztani. A gyümölcs és zöldség mosása elengedhetetlen, de fertőzött területeken ezt sem tehetjük folyóvízzel.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus