A hosszú COVID sokaknál a bélrendszerben kezdődik?

Néhányan azok közül, akik COVID-19-ben betegedtek meg, az első tüneteik jelentkezésétől számítva még hetekkel vagy akár hónapokkal később is különféle panaszoktól szenvednek. Ilyenkor beszélünk hosszú COVID-ról.

Sok érintett számára rendkívül megterhelő az úgynevezett „ködös agy” (brain fog), ami a koncentráló- és emlékezőképesség romlását jelenti, kimerültséggel, esetenként fejfájással társulva.

Az amerikai egyesült államokbeli Philadelphiában található Penn Medicine kutatói Maayan Levy vezetésével találtak egy lehetséges magyarázatot a jelenségre: a megbúvó koronavírusok a bélrendszerben gyulladást képesek kiváltani, aminek következtében csökken a szerotoninszint. A szerotonin egy hírvivő molekula, ami sokrétű szerepet tölt be szervezetünkben.

A kutatókban hosszú-COVID-ban szenvedő személyek vér- és székletmintáinak vizsgálata közben vetődött fel az előzőekben vázolt összefüggés lehetősége. Néhány érintett székletmintájában ugyanis még hónapokkal a COVID-19 akut fázisának lezajlását követően is kimutatták a SARS-CoV-2 vírus nyomait.

A koronavírus megbújik a bélrendszerben

A kutatók feltételezik, hogy a vírus az említett, hosszú COVID-ban szenvedő betegek bélrendszerében tartósan megtelepedett. Az immunrendszer megpróbálja legyőzni a kórokozót speciális fehérjék, úgynevezett interferonok segítségével, de ezek közben gyulladásos reakciót idéznek elő a bélrendszerben.

A kutatók emberi sejtekből származó organoidon végzett próbával kimutatták, hogy a gyulladásos reakció a triptofán nevű aminosav (a szerotonin előnyaga) gyomor-bélrendszerből történő felvételét megnehezíti. (Az organoid egy szerv – jelen esetben a bélrendszer – laboratóriumban, élő szervezeten kívül (in vitro) előállított miniatűr modellje.)

Ez megmagyarázza, hogy az említett, hosszú COVID-ban szenvedő betegeknél miért volt csökkent a szabadon keringő szerotonin szintje.

Tartósan alacsony szerotoninszint a hosszú COVID-ban

Kezdetben még azoknak a koronavírus-fertőzötteknek is alacsony volt a szerotoninszintje, akiknél nem alakult ki hosszú-COVID. De náluk visszaállt a normál értékre. Ezzel szemben azoknál a hosszú COVID-os pácienseknél, akiknek a székletében kimutatták a vírus részeit, a szerotoninszint tartósan alacsony maradt.

A szerotonin kulcsszerepet játszik a hangulat, az alvás, a memória, az emésztés és a sebgyógyulás folyamataiban. A testünk többi részének szerotoninhiánya azonban az agyműködésre nincs közvetlen hatással, mivel a belek falának idegsejtjeiben termelődő szerotonin nem jut át a vér-agy gáton. Az agy saját maga termeli a számára szükséges szerotonint.

De akkor a test többi részének szerotoninhiánya hogyan lehet mégis hatással az agyunkra?

Úgy, hogy a bolygóideg működésében okozhat zavart a szerotoninhiány. A kutatók feltételezik, hogy a szerotoninhiánynak a ködös agy kialakulásában a bolygóidegen (nervus vagus) keresztül van döntő szerepe. Ez a X. agyideg, amely közvetlen kommunikációt biztosít az agy és a test általa beidegzett részei közt, és a szerotonin is részt vesz működése szabályozásában. Emiatt a szerotonhiányból adódó zavarok a bolygóidegen keresztül az agyműködésre is hatással lehetnek.

„Eredményeink nemcsak ahhoz járulhattak hozzá, hogy jobban átláthatóvá váljon a hosszú COVID-hoz vezető mechanizmusok némelyike, hanem feltártunk olyan biomarkereket is, amelyek ismeretében a betegek könnyebben diagnózishoz juthatnak, és a kezelésekre adott reakcióik objektíven mérhetővé válhatnak” – emelte ki Levy.

Segíthetnek-e az antidepresszánsok a hosszú-COVID leküzdésében?

A következő lépésben a kutatók azt szeretnék kideríteni, hogy bizonyos antidepresszánsok – szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (SSRI) – eredményesen bevethetőek-e az érintettek kezelésében. Az SSRI gyógyszerek átjutnak a vér-agy gáton. Ezek a gyógyszerek lassítják az idegsejtekből felszabadult szerotonin sejtek általi újrafelvételét. Ennek következtében több szabad szerotonin áll rendelkezésre, ami ily módon ki tudja fejteni hatását.

Egy másik kezelési mód lehetne esetleg a triptofán adása, ami a kutatók reményei szerint emelné a szerotininszintet.

Előbb azonban még mindkét terápiát tesztelni, vizsgálni kellene hosszú COVID-ban szenvedő betegek körében.

Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Serotoninmangel: Beginnt Long Covid oft im Darm? (NetDoktor)