Eljárás és ajánlások szamárköhögés gyanúja esetén

A Magyarországon is megemelkedett számú szamárköhögés-gyanús esetek miatt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a közelmúltban tájékoztatót állított össze az érintett hatóságok és orvosok számára. Milyen intézkedésekre számíthat a beteg pertussis gyanúja esetén?

Veszélyes-e a szamárköhögés?

A szamárköhögés a Bordetella pertusiss nevű baktérium által okozott, köhögési rohamokkal járó fertőzés, melyet mély, húzó belégzés kísér jellegzetes hanghatással – innen a betegség elnevezése.

Az újszülöttek, csecsemők megfertőződésekor a rohamok között légzésleállás alakulhat ki, ami orvosi segítség nélkül a gyermek halálához vezethet. Idősebb gyermekeknél, felnőtteknél a fertőzés nem ennyire veszélyes, de ilyenkor is sokszor hosszan elhúzódó megbetegedést okoz.

A baktérium cseppfertőzéssel terjed. A fertőzés után 7-10 nappal kezdődő szamárköhögés lefolyásának tipikus esetben 3 szakasza van.

• A náthára hasonlító, lázzal, orrfolyással, hurutos köhögéssel járó bevezető szakasz 1-2 hétig tart.
• A következő, köhögési rohamokkal járó szakasz 4-6 hétig is elhúzódhat, a rohamokat gyakran kíséri hányás, kifejezett légszomj, fulladásérzés. Szövődményként más baktériumok által okozott tüdőgyulladás társulhat, és görcsroham, agyi károsodás is kialakulhat.
• Az utolsó szakaszban - további néhány hét alatt - a rohamok és egyéb tünetek fokozatosan enyhülnek.

A pertussis ellen oltottaknál és a felnőtteknél a leírt három szakasz legtöbbször nem azonosítható, a fertőzött személy sokszor tünetmentes, vagy nagyon enyhe tünetekkel járó megbetegedés alakul ki. Ugyanakkor tanulmányok kimutatták, hogy az elhúzódó köhögések kb. 13%-a a pertussis következménye.

A szamárköhögés járványügyi jellemzői

A pertussis igen ragályos, a fertőzőképességet jelző ún. alapvető reprodukciós száma 12-17, amely hasonló a kanyaróéhoz (12-18), viszont jóval magasabb a szezonális influenza hasonló mutatójánál (1-4).

A szamárköhögés-járványok három-ötévenkénti ciklusokban fordulnak elő, a védőoltások bevezetése ellenére is. A pertussis megbetegedések száma általában a nyáron, nyár végén emelkedik meg.

Nem cél és nem lehetséges a pertussis kórokozójának teljes eliminálása (kiküszöbölése), azaz a teljes népesség körében eddig is keringett a baktérium, és a jövőben is velünk marad. Az intézkedések célja az, hogy az újszülöttek, csecsemők körében csökkentsük a súlyos pertussis megbetegedés kialakulásának kockázatát.

A megbetegedések többségénél a beteg nagyon fertőző a tünetek megjelenésétől körülbelül az első egy-két hétig, majd a fertőzőképesség fokozatosan csökken a következő három hét során. Mivel a pertussis kezdeti tünetei nem specifikusak, a korai (de erősen fertőző) stádiumban előfordulhat, hogy a beteg nem vagy késve fordul orvoshoz, így a diagnózis felállítására csak később kerül sor. Ugyanakkor ez idő alatt a fertőzés terjedése már megtörténik, különösen szoros kontaktus esetén.

A pertussis elleni védőoltások hatékony védelmet nyújtanak a tünetekkel járó fertőzésekkel szemben (különösen a súlyos megbetegedések ellen) az oltást követő néhány évben, az oltásból származó védettség azonban idővel viszonylag gyorsan gyengül. Ez a gyengülő immunitás a pertussis fertőzés átvészelése után is megfigyelhető. Az oltásból származó immunitás az oltást követő 2–12 évben, míg a fertőzésből származó immunitás a fertőzést követő 4–20 évben fokozatosan csökken, majd megszűnik.

Háttér Visszatér a szamárköhögés - Miért terjed ismét a betegség?

Mikor kötelező a laborvizsgálat?

A pertussis megbetegedés gyanúja jellemzően akkor merül fel, ha a páciensnek régóta fennálló köhögése van. Amennyiben felmerül a gyanú, a vizsgáló orvosnak be kell jelentenie a fertőző beteget, és kötelezően laboratóriumi vizsgálatot kell kezdeményeznie. Pertussis-kivizsgálás előtt javasolt COVID-19 gyorsteszt differenciáldiagnosztikai célú elvégzése.

• PCR vizsgálatra küldendő a páciens, amennyiben a tünetei jelentkezése óta eltelt idő nem több, mint 2 hét.
• Szerológiai vizsgálatra küldendő a páciens, amennyiben a tünetei jelentkezése óta eltelt idő több, mint 2 hét.

A beteg szoros környezetében légúti panaszok esetén a laboratóriumi vizsgálat ugyancsak kötelező. Tünetmentes kontaktszemély mikrobiológiai vizsgálata nem indokolt.

Mikor ajánlott a védőoltás?

Az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások mellett az alábbi esetekben ajánlott a védőoltás.

• A felnőtt lakosság körében általában 10 évente javasolt a diftéria-pertussis-tetanusz tartalmú védőoltás beadása, mely ezen betegségek elleni védettséget erősíti meg.
• A várandósok védőoltása javasolt a harmadik trimeszterben, lehetőleg a szülés időpontja előtt minimum két héttel. Ez nem szükséges, amennyiben családtervezés keretében a várandósság előtt kapott pertussis tartalmú oltóanyagot.
• A családban élők, a közeli hozzátartozók beoltása a védőoltáshoz túl fiatal csecsemők védelmét szolgálja azáltal, hogy csökkenti a fertőzés kockázatát. A védőoltás után az immunitás viszonylag gyors csökkenése miatt a gyermek születése előtt, illetve az újszülött, csecsemő tervezett látogatása előtt néhány héttel (min. 2 hét teljen el a védőoltás és a gyermekkel történt találkozás között), hónappal javasolt beadni.
• Az egészségügyi dolgozók fokozottan ki vannak téve a pertussis kockázatának, és az egészségügyi intézményekben történő terjedés kockázatot jelent az ott ellátott csecsemők, immunhiányos betegek számára. Emiatt felmerül az egészségügyi dolgozók oltása, különös tekintettel azokra, akik újszülöttek, csecsemők, várandósok, illetve immunhiányos betegek ellátását végzik. Ugyanakkor az ismételt újraoltások esetén a védettség csökkenése gyorsabb, dokumentáltak olyan megbetegedéseket, amikor a 3 éven belül oltott egészségügyi dolgozóról terjedt át a fertőzés az ellátott gyermekre. Mindezek alapján az egészségügyi dolgozók védőoltása csak részben tekinthető hatásosnak a fertőzés egészségügyi intézményben történő terjedésének megelőzésében. Az oltásról egyedileg, rendeletben előírt kockázatbecslés alapján kell dönteni.

Jelenleg Magyarországon az Adacel Polio oltóanyag áll rendelkezésre, amely receptre felírva térítés ellenében érhető el. A gyógyszertárak általában nem tartják készleten, de a nagykereskedőktől megrendelhető. Az egydózisos vakcinát intramuszkulárisan kell alkalmazni, a beadás helye lehetőleg a deltaizom.

A védőoltást követően leggyakrabban jelentett mellékhatás az injekció helyén kialakuló helyi reakciók (fájdalom, bőrpír, duzzanat). Ezek a tünetek rendszerint enyhe lefolyásúak, és az oltás után 48 órán belül jelentkeztek. A forgalomba hozatali engedélyezéshez végzett vizsgálatok alapján a tünetek további következmény nélkül elmúlnak.

Várandósok pertussis elleni védőoltása

Az újszülöttek és csecsemők pertussis elleni védelmét az anya várandósság alatti védőoltása biztosíthatja, emellett nagyon fontos, hogy a csecsemő az első pertussis komponenst is tartalmazó védőoltást az oltási naptár szerinti esedékesség időpontjában, azaz két hónaposan megkapja. A csecsemő és a kisgyermekek megfelelő szintű védelmét a három oltásból álló alapimmunizálás (2, 3, 4 hónaposan) és az újraoltások (18 hónaposan, 6 és 11 évesen) fogják biztosítani.

A védőoltás javasolt időpontja a 3. trimeszter, lehetőleg a szülés időpontja előtt minimum két héttel. Amennyiben családtervezés keretében a várandósság előtt már kapott pertussis tartalmú oltóanyagot, akkor a 3. trimeszterben történő oltás nem indokolt.

A védőoltás biztonságossága várandósság alatt: az oltóanyag engedélyezéséhez végzett klinikai vizsgálatok alapján a vakcina alkalmazásával összefüggésben nem merült fel a várandósságra vagy a magzat/újszülött egészségére gyakorolt káros hatás.

(A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatói alapján, WEBBeteg összeállítás)