Náthát okozó vírusok - Vajon mitől folyik az orrom?

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta - WEBBeteg
megjelent:

Ahogy elindul az ősz és az iskolaszezon, szinte törvényszerű, hogy megjelenik a cseppfertőzéssel terjedő nátha, a megfázás. Köztudott, hogy a nátha, azaz a közönséges megfázás vírusos megbetegedés, így tüneti szerekkel jól kezelhető.

Számos vírus okozhat náthát, az etiológia a keringő vírusok járványügyi helyzetétől függően változhat, leggyakrabban viszont a rhinovírusok a felelősek a betegségért. Ebben a cikkben számba vesszük azonban a többi, gyakran náthát okozó vírust is.

Mit mutatnak a kutatások?

Finn kutatók átfogó, longitudinális vizsgálata szintén kíváncsi volt arra, mely kórokozók okozzák a náthát. 200 megfázástól szenvedő fiataltól vettek mintát és vizsgáltak őket 10 hónapon keresztül. A fertőzés azonosítására vírustenyészetet, antigéndetektálást, PCR-t és páros mintákkal végzett szerológiát használtak.

A 200 beteg közül 138-nál, azaz az esetek 69%-ában vírusos etiológiát állapítottak meg. Rhinovírust 105 betegnél, koronavírus OC43 vagy 229E fertőzést 17, influenza A vagy B vírust 12 betegnél, parainfluenzavírust 1 főnél, RSV vírus, adenovírus és enterovírus fertőzést 14 betegnél észleltek.

Mindössze 7 betegnél találtak bizonyítékot bakteriális fertőzésre: 4 betegnél a Chlamydia pneumoniae elleni antitestek, egynél a Haemophilus influenzae elleni antitestek, egynél a Streptococcus pneumoniae elleni antitestek és egynél a Mycoplasma pneumoniae elleni immunglobulin M antitestek szintje volt emelkedett.

Az ő eredményeik is azt igazolják, hogy bár a megfázást és a náthát leggyakrabban – körülbelül 50%-ban – rhinovírusok okozzák, az etiológia az aktuális járványoktól is függ. A bakteriális fertőzések ritkák voltak, ami alátámasztja és igazolja azt, hogy a megfázás szinte kizárólag vírusos betegség, tehát kezeléséhez az esetek túlnyomó többségében egyáltalán nincs szükség antibiotikumra.

Más kutatások azt is sugallják, hogy a stressz és a felső légúti tünetekkel együtt járó allergiák növelhetik a megfázást okozó vírusokkal való megfertőződés esélyét.

A leggyakoribb „náthavírusok”

Ezek a vírusok cseppfertőzéssel, közvetlen érintkezéssel vagy szennyezett tárgyakon keresztül terjedhetnek, és leginkább az őszi-téli időszakban gyakoriak.

1. Rhinovírusok

A rhinovírusok a nátha leggyakoribb okozói. Hihetetlen, de több mint 100 különböző törzsük ismert. Elsősorban a felső légutakat támadják meg, enyhe tüneteket okozva, mint például torokfájás, orrfolyás és tüsszögés. A fertőzés cseppfertőzéssel vagy közvetlen érintkezéssel terjed.

2. Koronavírusok

Bár a koronavírusokról legtöbben a COVID-19 kapcsán hallottak, más koronavírusok is léteznek, amelyek sokkal enyhébb, náthás tüneteket okoznak. Ezek szezonálisak, és általában télen vagy kora tavasszal gyakoriak. Többször is megfertőződhetünk velük életünk során.

3. Adenovírusok

Az adenovírusok széles spektrumú megbetegségeket okozhatnak, mint a nátha, kötőhártya-gyulladás, de akár gyomor-bélrendszeri problémákat is kiválthatnak. Több mint 50 különböző típusuk létezik, melyek tehát nemcsak a légzőrendszert, hanem a szemet és a bélrendszert is megfertőzhetik, így okozva változatos panaszokat.

4. Orthomyxovírusok

Ebbe a családba tartozik az influenzavírus, amely nemcsak influenzát, hanem enyhébb, náthaszerű tüneteket is okozhat az ismert tünetegyüttesen kívül, különösen a gyermekeknél vagy enyhe esetekben. Járványos időszakban dominánssá válhat a többi náthát okozó vírushoz képest. Míg ez utóbbiak ellen nincs vakcina, a szezonális influenza ellen szerencsére védőoltással is védekezhetünk.

5. RSV (Respiratory Syncytial Virus)

Az RSV különösen veszélyes lehet csecsemők és idős emberek megfertőződése esetén, mivel súlyosabb légzőszervi megbetegedéseket, például bronchiolitist vagy tüdőgyulladást és elhúzódó panaszokat is okozhat. A náthás tünetek mellett pedig láz és köhögés is előfordul. 2023 óta már az RSV ellen is létezik vakcina.

6. Parainfluenzavírusok

A parainfluenzavírusok szintén légúti megbetegedéseket okoznak, beleértve a náthát is. Gyakran okozhat kruppot (nehézlégzést és ugató köhögést) is az RSV és a rhinovírusok mellett. Főként fiatal gyermekeknél súlyosabbak az általa okozott tünetek.

7. Enterovírusok (ebbe a víruscsaládba tartoznak a Coxsackie-vírusok és az ECHO-vírusok is, de a poliovírusok is)

Az enterovírusok általában a nyári és őszi hónapokban okoznak fertőzéseket. A legtöbb esetben enyhe náthás tünetek jelentkeznek, de súlyosabb betegségeket is okozhatnak, például agyhártyagyulladást vagy kéz-láb-száj betegséget. Ez utóbbit leggyakrabban a Coxsackie-vírus A16-os típusa (CA16) vagy az Enterovírus 71 (EV71) okozza.

8. Bocavírus (Human Bocavirus, HBoV)

A bocavírusok széles körben ritkán ismertek, főként gyermekeknél fordulnak elő, és légúti megbetegedéseket okoznak. A tünetek közé tartozik a nátha, köhögés, láz és súlyos esetekben tüdőgyulladás is kialakulhat.

9. Metapneumovírus (Human Metapneumovirus, HMPV)

A metapneumovírus egy viszonylag újonnan felfedezett vírus, amely hasonló tüneteket okoz, mint az RSV, beleértve a náthát, hörghurutot és tüdőgyulladást. Elsősorban gyermekeket és időseket fertőz súlyosabban.

10. Reovírusok

A reovírusok gyermekeknél gyakoriak, és általában enyhe légúti vagy gasztrointesztinális tüneteket okoznak, beleértve a náthát is.

11. Epstein-Barr vírus (EBV)

Az EBV által okozott legismertebb betegség a mononukleózis, de enyhébb formában is jelentkezhet, amely náthaszerű tünetekkel jár. A vírusfertőzés általában nyállal terjed.

12. Cytomegalovírus (CMV)

A CMV általában enyhe, influenzaszerű tüneteket okoz egészséges embereknél, beleértve a náthát is, de mononukleózist is okozhat. A vírusfertőzés veszélyesebb lehet újszülöttek és immunhiányos betegek esetében.

13. Parvovírus B19

A parvovírus B19 főként gyermekeknél fordul elő, és olyan enyhe légúti tüneteket okozhat, mint a nátha. A vírus által okozott betegséget „ötödik betegségnek” vagy lepkehimlőnek is nevezik a legismertebb tünete, a kifejezett arcpír miatt. Ez továbbá testszerte jellegzetes kiütésekkel is jár. A betegség cseppfertőzéssel terjed, közepesen ragályos (azaz nem feltétlen betegszenek meg a vírussal kapcsolatba került gyermekek), és általában nem jár magas lázzal. A betegség átvészelése után tartós védettség alakul ki az emberi szervezetben.

14. Herpes simplex vírus (HSV)

A herpes simplex vírus elsődleges fertőzése néha influenzaszerű tünetekkel kezdődhet, beleértve a náthát is. Ezután alakulnak ki a jellegzetes herpeszes hólyagok.

15. Human Parechovirus

A parechovírusok a picornavírusok családjába tartoznak, és náthaszerű tüneteket okozhatnak, főként csecsemőknél és kisgyermekeknél.

Tovább

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeutaForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
Felhasznált irodalom: Viruses and Bacteria in the Etiology of the Common Cold (NIH), What's Causing My Cold? (WebMD)

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pétervári László

Dr. Pétervári László

Szülész-nőgyógyász

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Szlávik János

Dr. Szlávik János

Infektológus

Budapest