PARP-gátlók újrapozicionálása és koronavírus
megjelent:
A COVID-19 gyógyításában is alkalmazható egy, az onkológiai kezelésekben már használt gyógyszer – ezt igazolták egy nemrég lezárult kutatásban. A vizsgálatokban a Debreceni Egyetem több intézete is részt vett, együttműködve számos magyar és külföldi egyetemmel, kutatóközponttal.
A szakemberek a 2020-ban kezdődött kutatásban megvizsgálták a regisztrált farmakológiai PARP-gátlók újrapozicionálásának lehetőségét a COVID-19 kezelésére.
A PARP enzimeket eredetileg a DNS hibajavításban szerepet játszó fehérjeként írták le, azonban aktivációjuk többek között szerepet játszik a szövetsérülések kialakulásában, a gyulladásos folyamatok fenntartásában vagy egyes vírusok szaporodásában. Daganatellenes szerekként több engedélyezett PARP inhibitor létezik. A PARP-ok által szabályozott folyamatok szerepet játszanak a COVID-19 betegségben, ami felvetette annak a lehetőségét, hogy ezeket a gyógyszereket ebben az indikációban is alkalmazzuk – ismertette Bay Péter, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet egyetemi tanára.
A kutatásban számos magyar és külföldi egyetem részt vett
Kimutatták, hogy a PARP enzimek a COVID-19 korai fázisában (exsudatív szakasz) erőteljesen aktiválódnak, és az aktivitásuk összefüggést mutat több szerv szövetsérülési marker szintjével, disszeminált intravasculáris coagulatio markereivel, illetve gyulladásos markerekkel.
Igazoltuk, hogy a rucaparib nevű klinikai gyakorlatban alkalmazott PARP inhibitor erőteljes gyulladáscsökkentő hatással bírt a COVID-19 sejtes modelljeiben, ilyen indikációban a szer repozícionálható, alkalmas a COVID-19 gyulladásos reakcióinak kezelésére. Továbbá kimutattuk, hogy szuprafarmakológiai koncentrációban a rucaparib képes meggátolni a SARS-CoV-2 vírus kötődését a sejtfelszíni receptorához, így megakadályozni a fertőzést – fejtette ki Bay Péter.
A kutatásban a Debreceni Egyetem több intézete, tanszéke és klinikája (Orvosi Vegytani Intézet, Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet, Patológiai Intézet, Szerves Kémiai Tanszék, Kardiológiai Klinika, Klinikai Fiziológiai Tanszék) vett részt, több magyar és külföldi egyetemmel, kutatóközponttal együttműködve (Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, Erzsébet Kórház, Sátoraljaújhely, University of São Paul, Brazília, Newcastle University, Egyesült Királyság).
A COVID-19 betegséggel kapcsolatos kutatásaink 2020-ban kezdődtek és a teljes COVID-krízist lefedték. Felemelő volt látni a kutatótársadalom összefogását és erőfeszítéseit a krízis kezelésében és megoldásában és tevőlegesen részt venni benne. Nagyon fontos számunkra, hogy kutatásunkkal újdonságra mutattunk rá a COVID-19 betegség gyógyításával kapcsolatban. Emellett kiemelt jelentősége van annak, hogy a vizsgálatok során sok hazai intézettel, kutatóval dolgoztunk együtt, megismertünk más eredményes egyetemi COVID-programokat. Az ismeretségekből pedig új kollaborációk, közös kutatások születtek, széleskörű együttműködés indult el – tette hozzá Bay Péter.
Az új együttműködő partnerekkel folytatott vizsgálatok már elkezdődtek. A szakemberek többek között arra keresik a választ, hogy milyen autoimmun folyamatok zajlanak az akut, a szubakut és a poszt-covid időszakban. A kollaborációban részt vevő kutatócsoportok eredményeiket a tervek szerint néhány hónapon belül publikálják.
(Debreceni Egyetem)
