Baktériumok okozta zoonózisok

A baktériumok számos, állatról emberre, illetve emberről állatra átvihető betegségért (zoonózis) felelnek, van, hogy közvetlenül terjednek az individuumok között, de sok esetben nem direkt módon, tehát közvetve is képesek fertőzést kiváltani. Számtalan baktériumfaj van, amely zoonózist okozhat, cikkünkben ezek közül csak a legismertebbekkel foglalkozunk.

Takonykór: a betegség okozója a Burkholderia mallei nevű baktérium, mely gennyes fertőzést okoz a lovak és más páratlan ujjú patások légutaiban, és gyakran halálos kimenetelű. A betegség az emberre is átterjedhet, régen gyakran teljes lovasezredeket – lovakat és lovas katonákat – pusztított el. A tünetek állatnál és embernél hasonlóak.

Escherichia coli fertőzés: Az Escherichia coli nevű baktérium legtöbb törzse ártalmatlan és ezek az ártalmatlan törzsei természetes körülmények között is előfordulnak az ember és az állatok béltraktusában. Néhány törzse azonban patogén, azaz potenciális kórokozó, és hasmenést, valamint ödémaképződést okozhat. A humánpatogén, vagyis embert megbetegíteni képes kórokozók közé tartozik például az EHEC (enterohemolitikus E. coli), ami haemorrhagiás colitist (véres vastagbélgyulladás) és hemolitikus urémiás szindrómát (HUS) okoz. A 2011-es németországi enterohaemorrhagiás Escherichia coli járványért, mely a gyerekekre jelentette a legsúlyosabb veszélyt, az EHEC-cel szennyezett szójababcsírák fogyasztása volt a felelős.

Szalmonellózis: Elsősorban a Salmonella typhimurium és a S. enteritidis okoznak az embernél és állatoknál súlyos hasmenéses megbetegedéseket és bélgyulladást. A kórokozó gyakran megtalálható a tyúkhúson és a tojáson, amikről az ételek elkészítése során a zöldségekre és a salátára is átkerülhet. Ezért sohasem szabad a tyúkhúst és a zöldségeket ugyanazzal a késsel vagy ugyanazon a vágódeszkán, tálban stb. feldolgozni. Főzés során a Salmonella baktréiumok elpusztulnak.

Manapság egyre többen tartanak hüllőket háziállatként, ezért fontos tudni, hogy a hüllők bőrén természetes módon megtalálhatóak Salmonella baktériumok. Ezért ha Ön hüllőt tart háziállatként, ajánlott óvatosnak lenni, ha simogatja vagy meg akarja puszilni kedvencét. Minden vele való érintkezés után feltétlenül ajánlott alaposan kezet mosni.

Yersiniózis: A Yersiniáknak három faját ismerjük, a Y. enterocoliticát, a Y. pseudotuberculosist és a Y. pestist. Az első kettő enteropatogén (bélfertőzéseket okozó) és hasmenéses megbetegedésekhez vezet, általában fertőzött élelmiszer fogyasztása útján. A harmadik faj, a Y. pestis a bubó- és tüdőpestis kórokozója, ami a 6. században, a középkorban és a 18-20. század között több pandémiát (világjárvány) okozott, Európában emberek millióinak halálához vezetett. A pestist a mai napig nem sikerült kiirtani, de a jó higiéniai körülmények mellett és az antibiotikumok alkalmazása révén már csak nagyon ritkán fordul elő a mi földrajzi szélességünk mentén. Nagyobb epidémia (járvány) 1994-ben Indiában és 2006-ban Kongóban tört ki, Indiában 56 ember halálát, Kongóban 100 ember halálát okozta. Madagaszkáron és Ugandában 2008-ban, Kínában 2009-ben tört ki néhány embert érintő pestisjárvány.

A Y. pestis baktérium a patkánybolha csípésével kerülhet be az ember szervezetébe. A baktériumok gazdaszervezetei rágcsálók, a bolhák a rajtuk történő vérszívás során veszik fel a baktériumokat. Ha a kórokozók a véráramon keresztül eljutnak a tüdőbe, tüdőgyulladással járó betegséget, tüdőpestist okoznak, ami aztán cseppfertőzéssel emberről emberre terjedhet. A pestis által sújtott területeken a háziállatok is veszélyben vannak, elsősorban a tevék és a macskák, de a kutyák és más húsevők/ragadozók, valamint a kérődzők is.

Staphylococcusok és Streptococcusok által okozott fertőzések: E két baktériumnemzetség fajai széles körben elterjedtek és természetes körülmények között is megtalálhatók egészséges emberek és egészséges állatok torkában. Potenciális kórokozókként azonban sebfertőzést, gennyesedést okozhatnak. Fertőzött élelmiszer fogyasztásával szintén megbetegedést váltanak ki. Bizonyos Streptococcusok előbb embereket fertőznek meg, és a beteg emberekről terjedhet át a kór az állatokra.

Liszteriózis: a Listeria monozytogenes obligát intracelluláris kórokozó, ami azt jelenti, hogy kizárólag a gazdasejten belül képes szaporodni. Juhoknál, kecskéknél és szarvasmarháknál ez a baktérium agyvelőgyulladást (encephalitis) okoz. A betegség a fertőzött állatokról az emberre közvetlenül átterjedhet. Embernél ily módon a szaru- és kötőhártya gyulladását (conjunctivitis), valamint bőrkárosodást okoz. A Listeriák pszikrofilek, azaz hidegkedvelők, így a hűtőszekrényben tartott élelmiszereken 4-5 ^oC-on is képesek szaporodni. Az emberek megfertőződése nagyon gyakran baktériummal szennyezett állati (hús, hal, nyers tejtermékek) vagy növényi élelmiszer – mely a termesztés vagy feldolgozás során szennyeződik – fogyasztása útján következik be, ily módon az embernél agyhártyagyulladás alakul ki. A liszteriózis súlyos eseteiben bevezető tünetként vagy végig emésztőszervi panaszok is jelentkezhetnek. Terhes nőknél a fertőzés spontán vetélést, halvaszületést, a megszületett gyermeknél granulomatosis infantisepticát (gennyes granulomák az egész testen) és a fizikai fejlődés lemaradását okozhatja. Fertőzött állat ürülékével trágyázott zöldségek elfogyasztása is betegséget okoz. A pasztörizálás megbízhatóan elöli a Listeria kórokozókat. Azonban a nyers tejtermékekkel, húsokkal és sajtokkal óvatosnak kell lenni, terhes nők esetében ezek fogyasztása kerülendő. A megbetegedés veszélye elsősorban a legyengült immunrendszerű emberek körében áll fenn. A Listeria monocytogenes nagyon elterjedt, gyakran kimutatható állateledelekben és ürülékben. Különböző vad- és háziállatokat is megbetegíthet. A Listeria monocytogenes kórházi (nozokomiális) fertőzést is okozhat, ha szennyezett élelmiszer kerül az intézménybe, vagy el lehet kapni egy másik betegtől.

Mycobacteriumok okozta betegségek: három nagy csoport tartozik ide, a tuberkulózist (tbc) okozó fajok (M. tuberculosis és M. bovis), a tuberkulózishoz hasonló megbetegedéseket okozó alfaj (M. avium ssp. intracellularis) és a lepra kórokozó faja (M. leprae).

Magyarországon 1954 óta minden újszülöttet beoltanak tbc ellen, így sikerült visszaszorítani a kórt, ám napjainkban újra és újra felüti fejét a betegség. Gyakran idősebb vagy beteg (immungyenge) emberek betegszenek meg. Korai felismerés esetén a betegség megfelelő antibiotikumokkal jól kezelhető. Az életveszélyes, sürgősségi orvosi beavatkozást igénylő tuberkulózisos agyhártyagyulladást a Mycobacterium tuberculosis okozza, ami immunhiányos betegeknél gyakoribb.

A Mycobacterium avium ssp. paratuberculosis (MAP) a paratuberculosist okozza. A feltételezett összefüggést az emberi Crohn-betegséggel eddig nem sikerült bizonyítani. A nyers tej(termékek) fogyasztása lehet az átviteli út. A borjak első életévükben rendkívül érzékenyek, fertőzött tej fogyasztásával fertőződhetnek, valamint fertőzött takarmány fogyasztásával és fertőzött felületekkel (a szarvasmarhák székletükkel ürítik a baktériumot) való érintkezéssel is terjed a kór az állatok között.

A lepra csak embernél és a kilencöves tatunál fordul elő, valamint csimpánzoknál mutatták még ki. A betegség emberről emberre terjed, és kimutatták, hogy a kilencöves taturól is átterjedhet emberre, de az átvitel pontos módját nem ismerik.

Q-láz: a betegséget a Coxiella burnetii nevű baktérium okozza, mely elsősorban kérődző háziállatokat (juhokat, kecskéket és szarvasmarhákat) betegít meg, de kutyákat, macskákat és vadállatokat (őzeket, rókákat és vadmadarakat) is. A Coxiellákat kimutatták ízeltlábúakban (rovarok, kullancsok, pókok), de ezek szerepe a kórokozó átvitelében vitatott. A Coxiella burnetii a gazdaszervezeten kívül is képes évekig túlélni és fertőzőképes maradni (pl. porban, levegőben). Az ember legtöbbször ennek a belélegzése útján fertőződik meg, de a kórokozó közvetlen kontaktussal is átterjedhet fertőzött állatról emberre, valamint fertőzés kialakulhat baktériummal szennyezett élelmiszer (pl. nyers tej) fogyasztása útján is, illetve ritkán emberről emberre is terjedhet, többek között terhesség során az anyáról a magzatra. Az állatok között fertőzött kullancs csípésével is terjedhet.

Brucellózis: ezt a betegséget a Brucella nevű baktériumnemzetség több tagja okozhatja. Az ember baktériummal szennyezett élelmiszer fogyasztása vagy fertőzött állattal való közvetlen kontaktus útján kaphatja el a betegséget. A Brucellák világszerte előfordulnak, és gyakran megtalálhatóak a kérődző háziállatok (szarvasmarha, juh, kecske, tevék), valamint a házi sertés és a vaddisznó urogenitális rendszerében, ahol gyulladásokat keltenek, illetve születési rendellenességeket okoznak. Az embert a kórokozók a baktériummal szennyezett élelmiszer (elsősorban nyers tej) elfogyasztása vagy a fertőzött állattal való kontaktus során fertőzhetik meg. A betegség emberről emberre csak kivételes esetben, például az anyáról a gyermekre szoptatás alkalmával terjedhet át.

Campylobacteriosis: a Campylobacter nemzetség zoonózis szempontjából legjelentősebb faja a Campylobacter jejuni. A kórokozó főként madarakat és emlősállatokat fertőz meg, gyakran úgy, hogy közben klinikailag egészségesek. Az ember fertőzött élelmiszer (főleg szárnyashús) fogyasztásával, ritkábban a fertőzött állattal, szennyezett vízzel vagy tejjel való közvetlen érintkezéssel fertőződik meg. A betegség emberről emberre is terjed. Tünete hasmenés, hasfájás, láz, levertség, súlyos esetben arthritist és neuritist okozhat.

Lépfene: a betegséget okozó Bacillus anthracis elsősorban kérődző patásokat betegít meg. A baktérium fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezés vagy fertőzött állatokból származó élelmiszer fogyasztása útján kerülhet az emberi szervezetbe. Vérzéses gyulladásokat okoz a belépés helyétől függően a bőrön, a bélben vagy a tüdőben. A betegség antibiotikummal gyógyítható. Kezelés nélkül azonban halálos kimenetelű.

Leptospirózis: A Leptospira baktériumnemzetség fajai okozzák. Vad- és háziállatokat betegít meg. Az ember fertőzött állat vizeletével, vagy az azzal érintkezett földdel, vízzel kapcsolatba kerülve (szájon át vagy hámsérülésen keresztül) kaphatja el. A leptospirózis megfelelő állatorvosi kezelés hiányában a kutyákra nézve életveszélyes. A betegség ellen létezik olyan, négykomponensű védőoltás, mely mind a négy előforduló törzs ellen védelmet nyújt kedvencének, adassa be neki ezt ez előírt rendszerességgel! Embernél a betegség az esetek nagy részében enyhe lefolyású, de 10%-ában súlyos, akár végzetes is lehet. A kezelés antibiotikumokkal történik, mielőbb el kell kezdeni. A leptospirózis ellen az emberek számára is van védőoltás, melyet évente kell beadatni. Ne fürödjön pangó állóvizekben, és ügyeljen a megfelelő higiéniára!

Botulizmus: a Clostridium botulinum nevű baktériumfaj által termelt botulinum toxin nevű idegméreg okozza. A betegség ernyedt bénulást okoz, a légzőizmokra is kiterjedő bénulás halálhoz vezethet. A botulizmust a házi húskészítmények és a nyers hentesipari termékek fogyasztása okozhatja, vagy lehet sebfertőzés következménye is, ha egy sebre rákerülnek a baktériumok, valamint a baktériumspórákkal szennyezett étel elfogyasztása után a belekben tenyésző és toxint termelő baktériumok is okozhatják. Ha az elfogyasztott élelmiszeren nem található meg maga a baktérium, csak a toxinja, akkor is mérgezést, betegséget okoz. Nagyon fontos a sürgős és szakszerű orvosi kezelés.

Tovább Mi a zoonózis és hogyan lehet megelőzni?

Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Petfinder.ch, Nationale Forschungsplattform für Zoonozen