Vírusfertőzés okozta zoonózisok

A zoonózisok olyan betegségek, fertőzések, amelyek állatról emberre, illetve emberről álltra terjedhetnek. Ezeket a betegségeket többféle kórokozó válthatja ki, melyek közül cikkünkben a vírusokkal foglalkozunk.

A vírusok örökítőanyagból – ami lehet DNS vagy RNS – és az azt körülvevő fehérjeburokból állnak, némelyek ezen kívül még lipidburokkal is rendelkeznek. Önálló anyagcserét nem folytatnak, vita tárgyát képezi, hogy élőlénynek tekinthetőek-e. Más élőlények sejtjeibe kerülve a gazdasejtet használják fel arra, hogy örökítőanyagukat sokszorosítsák, azaz hogy szaporodjanak, miközben a megfertőzött sejt elpusztul. Ahhoz, hogy a vírus az örökítőanyagát be tudja juttatni a gazdasejtbe, először az annak felszínén lévő receptor(ok)hoz kötődik. A sejtfelszíni receptorok fajspecifikusak, a vírusok pedig többnyire gazdaspecifikusak. Ezek azt jelentik, hogy minden faj sejtfelszínén rá jellemző receptorok találhatók, egy adott vírusfaj pedig csak egy (vagy legfeljebb néhány) bizonyos receptortípushoz képes kötődni. Ennek következtében csak kevés olyan vírusfaj van, amely több fajt képes megfertőzni, tehát kevés a vírus okozta zoonózis is. A két legismertebb az influenza és a veszettség.

Influenza

Az influenzavírusok az Orthomyxoviridae családba tartoznak. A fehérjeburoknak a fertőzőképesség szempontjából legfontosabb alkotórésze a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N). Hemagglutininből jelenlegi ismereteink szerint 16 különböző típus fordul elő, neuraminidázból pedig 9. Ebből adódóan a fehérjeburok különféle összetételű lehet, a vírustörzsek elnevezése is ez alapján történik. Például az influenza A vírus H5N1 névvel jelölt altípusának egyik törzse okozza azt a madárinfluenza típust, ami emberre is veszélyes. A neuraminidáz és hemagglutinin fehérjék a különböző fajok torok- és nyelőcső-nyálkahártyájában lévő fajspecifikus receptorokhoz kötődnek. Ezért a különböző influenzavírus altípusok fehérjeburkuk összetételétől függően többé-kevésbé gazdaspecifikusak. Az influenzavírusok fehérjeburkuk összetételét gyorsan képesek megváltoztatni, ezért minden évben új specifikus vakcinát kell kifejleszteni az aktuális vírustörzsek ellen.

A fertőzés állatról emberre való terjedésének veszélye azonban nagyon kicsi, és többnyire csak szoros kontaktus útján fordul elő. Ázsiában például az emberek úgy fertőződtek meg a madárinfluenzával, hogy a fertőzött tyúkokat a lakásukban tartották. A fertőzés emberről emberre való átterjedése viszont csak abban az esetben lehetséges, ha a madárinfluenza-vírusok mutálódnak. Az ilyen mutációk – melyek a hemagglutinin-neuraminidáz-összetétel megváltozását eredményezik – az influenza A vírusoknál rekombinációval jönnek létre, ami azt jelenti, hogy két vírusgenom összekeveredésének eredményeként új génkombinációk alakulnak ki. Ez akkor történhet meg, ha két különböző genomú vírus ugyanazt a sejtet fertőzi meg, ami pedig akkor lehetséges, ha egy élőlény sejtfelszínén mind a madár-, mind az emberi influenzára fogékony receptorok megvannak. Ilyen faj például a sertés.

Az influenza A vírusok elsősorban az embert fertőzik meg, de emlősállatokat, köztük rágcsálókat és madarakat is. Az influenza C vírusok ezzel szemben csak az ember és sertés kórokozói.

Veszettség

A veszettséget a Rhabdoviridae családba tartozó rabies vírus okozza. A vírus a fertőzött állat, fertőzött ember nyálmirigyeiben szaporodik, elsősorban harapással terjed. A fertőzött élőlény nyálmirigyeiből a vírusok az idegek mentén jutnak el az agyba, ahol megtámadják az agysejteket és ezzel agyvelő- és agyhártyagyulladást okoznak. A veszettség tünetei közé tartozik állatoknál és embereknél egyaránt az agresszív viselkedés, a habzó nyál, a fényérzékenység és a nyelési képtelenség (hydrophobia: már a víz látványa is a nyelőcső, a gége, a rekeszizom és a légzőizmok görcsét váltja ki). Szarvasmarhák és más kérődzők esetében az úgynevezett csendes veszettség fordul elő, ami azt jelenti, hogy ezek az állatok nem mutatnak jellegzetes tüneteket, ezért rejtett veszélyt jelentenek az állatorvosokra és a gazdálkodókra.

A veszettség gyakori Közép- és Dél-Amerikában, Ázsiában és Afrikában. Európában a veszettség a legsúlyosabb mértékben a rókákat sújtja.

Adassa be kutyájának és macskájának a veszettség elleni védőoltást az előírt rendszerességgel! Kutyáknak az első veszettség elleni oltásukat követően fél évvel kell megkapniuk a második veszettség elleni oltást, majd azt követően évente. Macskáknak évente kell megkapniuk a veszettség elleni oltást.

Veszettség elleni védőoltás létezik emberek számára is, amelyet a veszélyeztetettek körébe tartozók (pl. állatorvosok), illetve a veszettség által sújtott régiókba utazók kérhetnek. Továbbá a vakcinát vadállat vagy ismeretlen oltási státuszú állat harapása után adják be, amennyiben annak állatorvosi megfigyelése után beigazolódik a veszettség.

További vírusfertőzések, melyek állatokra és emberekre egyaránt veszélyesek

A teljesség igénye nélkül a legismertebb kórok:

Ebola: az Ebola-vírus okozta fertőzés embereket, állatokat betegít meg. Feltehetően a denevérekhez tartozó afrikai repülőkutyák a vírusgazdák, anélkül, hogy ők maguk klinikai tüneteket mutatnának. A vírusok a fertőzött, beteg vagy halott állatokkal (repülőkutyák, majmok) való fizikai kontaktus és szennyezett tárgyakkal való érintkezés útján kerülnek át az emberre. A betegség emberről emberre közvetlen kontaktussal vagy vérrel, illetve egyéb testnedvekkel (pl. vizelet, izzadság, széklet, hányadék) terjed.

Kullancsenkefalitisz (FSME): a betegséget a Flavivirusok egyik faja okozza, amit kullancsok terjesztenek. A kullancs a vírust fertőzött állatból történő vérszívás során veszi fel, és amikor újabb állatból vagy emberből szív vért, akkor adja át. Elsősorban kisemlősök (pl. egerek), őzek és madarak, valamint az ember betegedhet meg. A betegség jelenlegi tudásunk szerint emberről emberre nem terjed. Az ember két módon fertőződhet, vagy fertőzött kullancs csípésével, vagy nagyon ritkán fertőzött juh vagy kecske tejének fogyasztásával. A betegség ellen létezik védőoltás!

Közel-keleti légzőszervi szindróma (MERS): egy Coronavirus-faj okozza a betegséget, mely cseppfertőzéssel terjed. Feltehetően denevérek és egypúpú tevék a fertőzés forrásai. Emberről emberre tüsszentéssel, köhögéssel, illetve érintéssel terjed. A vírus állatról emberre való terjedésének pontos mechanizmusa még nem ismert, feltehetően a fertőzött dromedárokkal való szoros kontaktus és a nyers tevetej fogyasztása útján történik.

Súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS): ezt a betegséget is egy Coronavirus-faj okozza. Emberről emberre cseppfertőzés útján terjed. Az állatok körében a vírust denevéreknél és az álcás pálmasodrónál mutatták ki. A betegség Ázsiából indult ki. Cseppfertőzéssel, szennyezett tárgyak érintésével terjed.

COVID-19: A SARS-CoV-2 koronavírus okozta fertőzés elsősorban felső légúti tüneteket okoz, melyek a vírus alvariánsától függően változatosak lehetnek, de a legjellemzőbb a torokfájás, köhögés, orrfolyás, nehézlégzés, fejfájás, íz- és szaglászavar. A fertőzés cseppfertőzéssel terjed, de különböző tárgyak felületén is akár napokig életképes marad a vírus, így azok megérintése útján is elkapható a fertőzés, különösen, ha nem ügyelünk a higiéniai szabályok betartására. 2019-ben a járvány a vuhani élőállat-piacról indult ki, az eredetileg feltehetően denevérekben vagy tobzoskákban élő vírus embereket megfertőzni képes mutációja a vadállatok kegyetlen összegyűjtése és tartási körülményei, a velük való szoros emberi kontaktus miatt jöhetett létre.

Nyugat-nílusi láz: a betegség Afrikából indult ki, de a ’90-es években globális méreteket öltött. Egy Flavivirus-faj okozza. A vírus elsősorban madarakat, de embereket, lovakat, kutyákat és más állatokat is fertőz. A vírusok fertőzött szúnyog csípésével kerülnek be az ember és állatok szervezetébe. A szúnyogcsípés mellett a megfertőződés bekövetkezhet véradással, szervátültetéssel és anyatejjel is. Védjük magunkat és háziállatainkat a szúnyogcsípéssel szemben!

Tehénhimlő: valamennyi emlősállatra és az emberre is veszélyes. A bőrkontaktussal terjedő kórokozó a poxvírusok közé tartozik.

Tovább Mi a zoonózis és hogyan lehet megelőzni?

Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Petfinder.ch, Nationale Forschungsplattform für Zoonozen