Gombák, protozoonok és férgek okozta zoonózisok

Az állatról emberre, illetve emberről állatra átvihető fertőzéseket, betegségeket zoonózisoknak nevezik. Ezeket többféle kórokozó válthatja ki, melyek közül cikkünkben a gombák, a protozoonok és a férgek okozta zoonózisok közül a legismertebbekkel foglalkozunk.

Gombás fertőzés (mikózis)

A több tízezer gombafaj közül csupán körülbelül 200 faj potenciális kórokozó, azaz patogén.

A patogén gombák klinikailag lehetnek primer patogének (egészséges individuumot betegítenek meg) vagy opportunisták (legyengült immunrendszerű élőlényt betegítenek meg).

A mikózis klinikailag lehet kután (csak a bőr legkülső rétegét érintő) vagy szubkután (a bőr mélyebb rétegeit (irha, bőralja), valamint az izmokat is elérheti).

Zoonózisként kizárólag kután gombafertőzést lehet elkapni. Ezek bőrkiütéseket okoznak és közvetlen kontaktussal terjednek állatról emberre és fordítva. A szubkután mikózisok nem átvihetők állat és ember között, azonban ugyanolyan betegségeket okoznak az állatoknál, mint az embereknél.

Paraziták

A paraziták, más néven élősködők valamilyen gazdaszervezeten/gazdaszervezetben élnek – egész életükben vagy bizonyos életszakaszukban – úgy, hogy közben károsítják azt. Élősködő életmódot folytatnak például egyes protozoonok (állati jellegű egysejtűek), bizonyos férgek és némely ízeltlábú (pl. kullancsok, szúnyogok stb.). A protozoonok és a férgek maguk okozzák a betegséget. A kullancsok és szúnyogok viszont a vektor szerepét töltik be úgy, hogy az egyedek közt terjesztik a kórokozókat, melyet csípésük során vesznek fel a fertőzött állattól/embertől és adnak át egy másik individuumnak. Cikkünkben a kullancs terjesztette kórokra nem térünk ki.

Számos parazita élete ciklusokra osztható, és az egyes életciklusaikat más-más gazdában töltik. Az emberek – és az állatok is – lehetnek egy parazita köztigazdái vagy végleges gazdái attól függően, hogy az élősködő mely életciklusát, fejlődési stádiumát tölti az adott gazdaszervezetben. Az ember vagy az állat akkor köztigazdája egy parazitának, ha benne az élősködő csak időszakosan tartózkodik valamely, de nem a végső fejlődési stádiumában. A parazitának csak egy bizonyos életszakaszában van szüksége a köztigazdára, abban továbbfejlődni nem tud. Célja mindig az, hogy bekerüljön a végleges gazdájába. Attól függetlenül, hogy kifejlett alakját csak a végleges gazdában éri el, a parazita fajtól függően a köztigazda szervezetét is rendkívül súlyosan károsítja, megbetegítheti vagy akár el is pusztíthatja, mivel néhány parazita kevésbé jól alkalmazkodott a gazdája szervezetéhez.

Toxoplazmózis: a toxoplazmózis egy világszerte elterjedt zoonózis, melyet a Toxoplasma gondii nevű egysejtű okoz. A népesség körében a fertőzés nagyon gyakori, körülbelül a lakosság 80%-a átesik rajta életében egyszer vagy többször. A protozoon végleges gazdái a macskák, illetve macskafélék. Köztigazdája lehet szinte valamennyi emlősállat, az ember és a madarak is. A szervekben a kórokozó cisztát képezhet, amelyben lassan szaporodik. Tudományos vizsgálatokkal igazolt tény, hogy a fertőzött rágcsálók viselkedése megváltozik, és a macskákkal, a macskák szagával szemben elveszítik természetes félelmüket. Létezik olyan kutatási eredmény, mely szerint ha az ember agyában alakul ki toxoplazmaciszta, akkor az emberi viselkedést is képes módosítani, mégpedig olyan formában, hogy az egyén kockázatosabban viselkedik, kevésbé kerüli a veszélyt, ám ezt tudományosan még nem sikerült bebizonyítani. Az ember elsősorban szennyezett étel vagy ital fogyasztásával fertőződhet meg.

A fertőzésen korábban még át nem esett terhes nőknek különösen nagy elővigyázatosság ajánlott. Ha ugyanis egy nő életében először a várandósság során fertőződik meg a kórokozóval, akkor a magzatánál fejlődési rendellenességek, szemkárosodások és egyéb betegségek alakulhatnak ki, a Toxoplasma gondii ugyanis a placentán keresztül átkerülhet a magzatba. Ha a kismama korábban, a terhességét megelőzően már átesett a fertőzésen, akkor immunrendszere már védelmet nyújt mindkettőjük számára a kórokozóval szemben. Várandósan nem szabad nyers vagy nem teljesen átsült, nem teljesen átfőtt húst, mosatlan zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani. Továbbá a macskaürülékkel való kontaktust kerülni kell. Amennyiben Ön macskát tart és kisbabát vár, az alomtálca takarítását lehetőleg bízza egy családtagjára, amennyiben ez nem megoldható, akkor egyszer használatos gumikesztyűben takarítsa az alomtálcát és utána alaposan mosson kezet szappannal és meleg vízzel, kiemelten ügyeljen a megfelelő higiéniára. A higiéniai szabályokat természetesen mindenkinek be kell tartania. A macskaalmot naponta cserélni kell.

Egészséges immunrendszerű embereknél a fertőzés csak ritkán okoz tünetet, azonban bármilyen okból legyengült immunrendszerű (pl. AIDS-es) betegeknél súlyos lefolyású, akár halálos is lehet, az egész agyra kiterjedő agyhártyagyulladást és agyvelőgyulladást okozhat.

Giardiasis: A Giardiák elsősorban számos emlős, de kétéltűek, hüllők és madarak bélcsatornájában is élősködnek. A Giardia lamblia nevű protozoonfaj az embernél és különféle háziállatoknál (szarvasmarha, juh, kutya, macska) gyakran előfordul. A fertőzőképes ciszták az ürülékkel távoznak a szervezetből. A megfertőződés cisztákkal szennyezett ürülékkel trágyázott zöldség, szennyezett ivó- vagy patakvíz, szennyezett étel fogyasztása útján vagy a hiányos higiénia miatt következhet be. Kutyák számára kapható olyan állategészségügyi készítmény, amellyel a giardiosis ellen védheti kedvencét. Ezzel kapcsolatban kérdezze állatorvosát!

Echinococcosis: echinococcosisnak a galandféreggel való fertőzöttséget nevezik. Két faj, az Echinococcus granulosus (háromtagú galandféreg) és az Echinococcus multilocularis (rókaféreg) okozhatja a betegséget. A férgek a végleges gazda béltraktusában telepednek meg, amely lehet kutya, róka és más kutyafélék. A fertőzött állat ürülékében lévő féregpeték kerülnek a köztigazda szervezetébe. A férgek életciklusában az ember is a köztigazda szerepét tölti be. A paraziták befészkelik magukat a szervekbe, ahol cisztákat képeznek, ami a szerv súlyos károsodásához, kóros elváltozásához vezet. A leggyakrabban a máj érintett.

A mezei pocok a köztigazdája és ezzel együtt közvetítője a rókaféregnek. Ha egy róka vagy egy kutya megeszik egy fertőzött mezei pockot, akkor az élősködők átkerülnek a szervezetébe. Minden kutyát rendszeresen féregteleníteni kell, galandférgesség ellen háromhavonta ajánlott, ám azoknak a kutyáknak, akik gyakran fognak és esznek egeret, pockot, például vadászni járnak velük, ennél gyakrabban kell féreghajtót adni.

A háromtagú galandféreg köztigazdái párosujjú patások, így juhok, sertések és kecskék. Mivel hazánkban gyakran iparilag feldolgozott tápokkal vagy főtt hússal etetik a kutyákat, ez a fertőzés ritkábban fordul elő. A nyers hússal való etetés trendjének terjedésével azonban a fertőzés kockázata is nő.

Dirofilariózis: A Dirofilaria repens nevű fonálféreg kutyában és emberben bőrférgességet okoz. A Dirofilaria immitis nevű faj a kutyáknál életveszélyes szívférgességet okoz, az emberben nem tud teljesen kifejlődni, így embernél szívférgességet nem okoz. A Dirofilaria fajok kizárólag szúnyogcsípéssel terjednek. Fertőzött állatról emberre közvetlenül nem terjednek! Védje kedvencét a szív- és bőrférgesség ellen, rendelkezésre állnak a lárvák ellen belsőleg alkalmazható készítmények, melyek csak teszt elvégzése után negatív eredmény mellett alkalmazhatók, és vannak szúnyogok távoltartását szolgáló külsőleg alkalmazandó szerek, a lehetőségekről kérdezze állatorvosát! Védje önmagát és családját is a szúnyogcsípéssel szemben a szúnyogok távoltartásával, esetleg olyan szúnyogriasztó készítményekkel, amelyek az állatok és emberek egészségére nem ártalmasak.

Tovább Mi a zoonózis és hogyan lehet megelőzni?

Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Petfinder.ch, Nationale Forschungsplattform für Zoonozen