A Sindbis-láz
A Sindbis arbovirus a Togaviridae család Alphavirus (alfavírus) nemzetségébe tartozó RNS-vírus. Először szúnyogokból izoláltál 1952-ben Egyiptomban a Nílus deltájában. Az első embert is érintő fertőzéssel járó esetek 1961-ben Afrikában, majd Ausztráliában pár évvel később történtek.
Magának a Sindbis vírus okozta betegségnek létezik több szerzői neve is, de nálunk a Sindbis-láz elnevezés lehet ismert.
Ez az RNS-vírus rovarok, főleg Culex szúnyogok terjesztésével, vándormadarak között adódik tovább, előfordul Afrikában, Ázsiában, de akár Európában is. Járványos előfordulást legutóbb Észak-Európában (Finnország, Svédország) észleltek, de számos európai országban is előfordul sporadikus fertőzés.
A fertőzés alapvetően bizonyos szúnyogok csípése révén terjed, emberről emberre való terjedést nem igazoltak eddig.
Korábbi fertőzés eddigi ismereteink alapján élethosszig tartó védettséget biztosít.
Milyen tünetekkel jár a vírusfertőzés?
A lappangási időszak 7 nap vagy kevesebb, mely után az esetek döntő többségében viszkető kiütés jelentkezik a törzsön vagy a végtagokon (főleg comb). Ízületi duzzanat vagy fájdalom akár a nagyízületekben (pl. csípő, térd, csukló, boka), akár a kisízületekben is jelentkezhet, és sok esetben elhúzódó formában (utóbbi esetben autoimmun reakcióról lehet szó). Általános tünetek, láz, hőemelkedés, fejfájás, nyirokcsomó-duzzanat, levertség, étvágytalanság, hányinger, hányás is felléphet. A legtöbb eset enyhe vagy közepesen súlyos (ők nem is feltétlenül kerülnek diagnosztizálásra), ritkán azonban súlyos állapotot is okozhat ez a vírusfertőzés, főleg legyengült immunrendszer, társbetegségek, senyvesztő kórképek esetén. Maga az akut vírusfertőzés 1-2 héten belül oldódik, de az ízületek érintettsége sajnos tovább is fennállhat, akár krónikus ízületi gyulladást eredményezve.
Hogyan ismerik fel a vírusfertőzést?
A klinikai tünetek vethetik fel a vírusfertőződés gyanúját. Alaplabor-eltéréseket nem mindig okoz, de lehet magasabb fehérvérsejtszám, gyulladásos paraméterek. Magát a Sindbis vírust kimutatni PCR technikával lehet, pl. bőrszövettani mintából, de ez főleg nem rutin eljárás. Az ellene termelődött antitest kimutatása vérvétel útján lehetséges, de szintén nem rutin eljárás, és nem mindenhol hozzáférhető. Egyébként a vírust a megfelelő immunoglobulin érzékelésével tudjuk igazolni. Az IgM típusú speciális antitestek a friss fertőzést jelzik, a tünetek kezdete után kb. 11 nappal jelennek meg, viszont akár 6 hónapig is kimutathatóak, ami amellett szól, hogy elhúzódó vírusjelenlét is megmaradhat. Az IgG típusú antitestek pedig a lezajlott fertőzést igazolják, élethosszig, ami védettség mellett szól.
Hogyan kezelhető a Sindbis-vírusfertőzés?
Mint a vírusfertőzésekre általában, nem létezik speciális kezelési forma vagy gyógyszer.
Tüneti kezelés enyhíti a panaszokat: láz- és fájdalomcsillapítás, a viszkető kiütések helyi vagy szisztémás enyhítő terápiája. Bő folyadékpótlás, kímélő étrend, pihenés javasolt.
Antihisztamin, nemszteroid típusú fájdalomcsillapító, szteroid jön még szóba.
Mit tehetünk a megfertőződés megelőzése érdekében?
Megelőzésre oltás nem áll rendelkezésre. Annak érdekében, hogy a fertőzés kialakulásának esélyét csökkentsük, a szúnyogcsípést kell megpróbálni megakadályozni:
- Szúnyogháló alkalmazása, akár az ágy körül.
- Ablakok ne maradjanak nyitva, illetve
- célszerű a testet jórészt fedő öltözet viselése, valamint
- szúnyogriasztó használata.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Felhasznált irodalom: Facts about Sindbis fever ( European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC))