Aspergillosis (Aspergillus gomba okozta fertőzés)

Az aspergillosis az Aspergillus nemzetségbe tartozó penészgombák által okozott fertőzés. Az Aspergillus fajok széles körben elterjedtek a környezetben, megtalálhatók a talajban, a rothadó növényi anyagokban és a beltéri levegőben is.

Az Aspergillus-fertőzés kialakulása

Az Aspergillus nemzetség több mint 300 fajt tartalmaz, közülük néhány patogén az emberre nézve. A leggyakoribb kórokozó gombafajok az Aspergillus fumigatus, az Aspergillus flavus, az Aspergillus terreus és az Aspergillus niger. Ezek a gombák spórákat (konídiumokat) termelnek, amelyek belélegzés útján jutnak a szervezetbe.

Bár az egészséges immunrendszerrel élő emberek általában nem betegednek meg a penészgombáktól, a legyengült immunrendszerű egyéneket különösen érintheti, bizonyos esetekben súlyos légzőszervi és szisztémás fertőzéseket okozva. Ilyen állapotot eredményezhet több krónikus tüdőbetegség (asztma, cisztás fibrózis vagy krónikus obstruktív tüdőbetegség), súlyos lefolyású influenza vagy COVID-19 betegség, a HIV-fertőzés, szervátültetés, kemoterápiás kezelés, vagy más immunhiánnyal járó állapot.

Az aspergillosis típusai

1. Allergiás bronchopulmonális aspergillosis (ABPA): Ez a típus főként asztmás és cisztás fibrózisban szenvedő betegeknél fordul elő. Az Aspergillus gomba spórája allergiás reakciót vált ki a légutakban, ami gyulladást, nyálkatermelést és légzési nehézséget okoz. Részletesen erről a következő cikkben olvashat: A penészgomba-allergia okai és tünetei

2. Aspergilloma: Az Aspergillus gomba fonalai gombagolyót (aspergillomát) alkothatnak, amely a tüdő korábbi károsodása (például tuberkulózis vagy tüdőtágulás) következtében kialakult üregekben, vagy akár az ormelléküregekben fejlődik ki. Bár az aspergilloma gyakran tünetmentes, köhögést, vérköpést és légszomjat is okozhat.

3. Invazív pulmonális aspergillosis (IPA): Ez a legsúlyosabb forma, amely leggyakrabban immunhiányos betegeknél (például szervátültetésen átesetteknél, kemoterápiás kezelést kapóknál, AIDS-betegeknél) fordul elő. Az Aspergillus gomba spórája behatol a tüdőszövetbe, majd a véráramon keresztül más szerveket is megfertőzhet (septicaemia), például az agyat, a májat és a veséket. Kezelés nélkül gyorsan halálhoz vezethet.

Diagnózis és kimutatási módszerek

Az aspergillosis diagnosztizálása kihívást jelenthet, mivel a tünetek gyakran nem specifikusak. A diagnózis felállításához a következő diagnosztikai módszereket alkalmazzák:

• Képalkotó vizsgálatok: Mellkasi röntgen vagy CT-vizsgálat segíthet az aspergilloma és az invazív aspergillosis kimutatásában.
• Mikrobiológiai tenyésztés: A köpet, bronchoalveoláris mosófolyadék vagy szövetminták vizsgálata az Aspergillus jelenlétének kimutatására.
• Szerológiai tesztek: Az Aspergillus-specifikus ellenanyagok vagy antigének kimutatása vérmintából.
• Molekuláris diagnosztika: PCR-technika alkalmazása az Aspergillus DNS kimutatására.

Kezelési lehetőségek

Az aspergillosis kezelése a betegség típusától és súlyosságától is függhet:

• Allergiás bronchopulmonális aspergillosis (ABPA): Kortikoszteroidokkal és széles spektrumú gombaellenes szerekkel, például itrakonazollal kezelhető.
• Aspergilloma esetén: Tünetmentes esetekben nem mindig szükséges kezelés, de súlyos vérzés esetén sebészeti beavatkozás vagy antifungális (gombaellenes gyógyszerek) terápia, például vorikonazol alkalmazható.
• Invazív aspergillosis kezelése: Az elsődleges kezelés az azol típusú gombaellenes szerek (vorikonazol, posakonazol) használata. Súlyos esetekben kombinált terápia és sebészeti beavatkozás is szükséges lehet.

Megelőzés és kockázatcsökkentés veszélyeztetett betegeknél

Mivel az Aspergillus gombák mindenütt jelen vannak a környezetben, teljes elkerülésük nem lehetséges. Azonban a következő óvintézkedések csökkenthetik a fertőzés kockázatát:

• Immunhiányos betegek védelme: Magas kockázatú betegek esetében kerülni kell a gombaspórákkal szennyezett környezetet (például építkezési területek, komposztáló helyek, nedves épületek, légkondicionált helységek).
• HEPA-szűrők alkalmazása: Kórházi környezetben a légtisztító rendszerek segíthetnek a spóraszennyezés csökkentésében.
• Profilaktikus antifungális kezelés: Kiemelten veszélyeztetett betegeknél megelőző gombaellenes gyógyszerek (például posakonazol) alkalmazhatók.

A legújabb kutatások az újonnan felmerülő rizikófaktorokra, például bizonyos immunszuppresszív gyógyszerek hatására összpontosítanak. Az azolrezisztencia terjedése egyre nagyobb problémát jelent az egész világon, egyes régiókban az Aspergillus fumigatus izolátumok akár 20%-a is rezisztens lehet az elérhető gombaellenes szerekre. Azonban az új molekuláris diagnosztikai módszerek, például a légzésminták elemzése és a fejlettebb PCR-technikák segíthetik a fertőzés pontosabb és gyorsabb azonosítást.

Hasznos Mit tegyünk a penészes élelmiszerrel?

Következtetés

Az aspergillosis komoly egészségügyi problémát jelenthet a legyengült immunrendszerű emberek számára, de az időben történő diagnosztizálással és a megfelelő kezeléssel a fertőzés kezelhető. A megelőző intézkedések és az új antifungális terápiák hozzájárulnak a halálozási arány csökkentéséhez, különösen az invazív aspergillosis esetében. A folyamatos kutatások célja a hatékonyabb és gyorsabb diagnosztikai és terápiás lehetőségek fejlesztése a betegek túlélési esélyeinek javítása érdekében.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Sztankovics Dániel, biológus

Felhasznált irodalom:

• Cadena J, Thompson GR 3rd, Patterson TF. Aspergillosis: Epidemiology, Diagnosis, and Treatment. Infect Dis Clin North Am. 2021 Jun;35(2):415-434. doi: 10.1016/j.idc.2021.03.008.
• Aspergillosis (NHS)