Nem a védőoltás az egyetlen megoldás a H1N1-fertőzés ellen

Miközben egyre élesebb vita bontakozott ki a H1N1 elleni oltások kapcsán, a vírus ellen bizonyítottan hatásos és – általában – jóval kevesebb kockázattal járó antivirális készítményekről, csak ritkán és keveset hallani. A Webbeteg mindkét, jelenleg elérhető orvosság gyártóját megkereste.

A H1N1 elleni vakcina körül dúló szakmai és politikai háború zajai mellett, alig lehetett mostanában hallani azokról az orvosságokról, amelyek nem a megelőzésben, hanem az influenzás megbetegedés gyors és hatékony gyógyításában játszanak kulcsszerepet.

Noha szakmai körökben egyre többet hallani az egyik vírus elleni gyógyszer esetleges megszüntetéséről, illetve az orvosság – főként gyermekeket érintő – mellékhatásairól, úgy tűnik, a hazai egészségügyi kormányzat figyelmét egyelőre elkerülték ezek az aggasztó információk.

A szaktárca – bár mindkét cég illetékeseivel tárgyalóasztalhoz ült -, a nemzetközi ajánlásoktól eltérően, csupán az egyik készítmény központi beszerzésének adott zöld utat. Ráadásul továbbra sem tudni biztosat az állami depókban lévő gyógyszerkészlet pontos mértékéről, mondván, ezt az adatot néhány éve államtitokká minősítették.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei, számos kutatás eredményei alapján bizonyítottnak látják, hogy az influenzás tünetek kialakulását követő 48 órán belül megkezdett antivirális gyógyszerrel történő kezelés, körülbelül 1-2 nappal lerövidítheti az influenza A és B által okozott betegség időtartamát, de ami ennél is fontosabb: egyértelműen csökkenti a kórházi kezelések szükségességét és a szövődmények kialakulási kockázatát.

Azt is vizsgálták, hogy az egy-egy országban felhalmozott „vírusölő” készlet nagysága miként befolyásolja a betegségek lezajlását. Becslések szerint a lakosság 20-25 százalékát lefedő gyógyszerkészlet-szint, elegendő lehet a klinikai esetek többségének kezelésére, és a kórházi kezelést igénylő esetek aránya 50-77 százalékkal csökkenhet.

A számítások azt mutatták, hogy a gyógyszereket a szövődmények kialakulása szempontjából, fokozott kockázatú csoportok számára fenntartva, kisebb gyógyszerkészlet-szinttel is jelentősen csökkenthető lehet a kórházi kezelést igénylő esetek száma.

A hospitalizáció és a terjedés kockázatának csökkentésére a legkisebb készletek esetén a legeredményesebb stratégia a nagy kockázatú csoportok célzott kezelése lehet, míg nagy készletek esetén az lehet a legeredményesebb, ha minden megbetegedett egyén kezelésben részesül – állítják a szakértők. Úgy tudni, Magyarországon csupán a lakosság 7-8 százalékának elegendő antivirális készletet rendelt a kormányzat.

A GSK csendben kivár

Bölcs nyugalommal vette tudomásul az egyik, jelenleg hatásosabbnak és veszélytelenebbnek tartott gyógyszergyár az Egészségügyi Minisztérium döntését. A GlaxoSmithKline-nál (GSK) érdeklődésünkre elmondták: a világ minden országában a kormányzatok döntenek arról, hogy az adott járványügyi helyzetben milyen prioritásokat állítanak fel és milyen védekezési módszereket választanak.

A GSK az adott kormányzat döntésének megfelelően partnerként tud részt venni ebben a folyamatban. A GSK nyáron kezdeményezett tárgyalásokat a kormányzattal, az antivirális készítményének központi beszerzésével kapcsolatban. A találkozó létrejött a GSK és a kormányzat között, ám megállapodás nem született.

Az egészségügyi kormányzat jóváhagyásával, az antivirális szerüket patikai fogalomba helyezték, tehát a gyógyszertárakban – elvileg – bárki hozzájuthat. Vállalati megkeresések esetén, a szerződéskötést követő 3 napon belül le tudják szállítani a megrendelt mennyiséget.
A szaktárca tartózkodásától függetlenül számos vállalat és intézmény rendelt már antivirális szert a GSK-tól. A GSK-nál úgy látják, egyre több munkaadó mérlegeli az üzletfolytonosság biztosítását, mint közvetlen gazdasági érdeket, és felelős munkáltatóként gondoskodni kívánnak dolgozóikról és azok családtagjairól is.

Érdekes tény, hogy a cég partnerei között vannak állami üzemeltetésű és magántulajdonban lévő egészségügyi szolgáltató cégek, kórházak is, de olyan nagyvállalatok is, mint például a Mátrai Erőmű Zrt., a Paksi Atomerőmű Zrt., az Unilever, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt., a Budapest Airport Zrt. vagy a Linde Gáz Magyarország. Néhány állami intézménnyel jelenleg is folyamatban vannak a tárgyalások.

A rutinos versenyző is csodálkozik

Jóllehet, a Roche „rutinos versenyzőnek” számít a hazai „influenza-piacon”, a gyártó nem érti az egészségügyi kabinet kommunikációját, pontosabban annak a hiányát. A Webbetegnek azt mondták: örömükre szolgál, hogy - hasonlóan a világ számos más országához - a Magyar Kormány is a Roche-t választotta partneréül az antivirális készletének bővítésére, és így a WHO által is első választásként ajánlott terápiát biztosítja pandémia esetére a magyar lakosság számára.

Ennek ellenére úgy vélik, az kevés, hogy az ő termékük hever a központi depókban, ha a lakosság vajmi keveset tud a gyógyszer felhasználási lehetőségeiről és szükségességéről.

A pandémiás helyzetre való tekintettel, függetlenül a központi megrendeléstől jelentősen növelték a készleteiket, így megfelelően felkészültek az esetleges rohamra. Jelenleg az átlagos influenzaszezonhoz képest többszörös raktárkészlettel rendelkeznek.

A konkurens céghez hasonlóan, a Roche-hoz is érkeztek, és folyamatosan érkeznek intézményi és vállalati megrendelések. Főként a kórházak akarják bebiztosítani magukat antivirális szerekből. A törvényi előírásoknak megfelelően, a foglalkozásügyi szakorvos adhatja át a dolgozóknak a pandémia esetére biztosított oszeltamivir készletet. Az üzemorvosnak minden esetben tájékoztatnia kell a dolgozókat a gyógyszerrel és a vírussal kapcsolatos tudnivalókról, és felhívni a figyelmüket az orvossal történő konzultáció szükségességére.

(WEBBeteg - Szigeti Ildikó)