Hepatitis A - Tünetei, terjedése, kezelése és a fertőzés megelőzése

A hepatitis A vírus (HAV) legtöbbször tünetmentes vagy enyhe tünetekkel járó és kezelés nélkül is gyógyuló megbetegedést okoz, ugyanakkor igen fertőzőképes és könnyen elkapható kórokozó. Fertőzött étel-ital és szoros kontaktus útján terjed. A mediterrán térségben gyakori, de előfordulása hazánkban is növekvő tendenciát mutat.

Mi a hepatitis A?

Hepatitis, azaz májgyulladás számos ok következtében kialakulhat, az egyik nagy csoport a májsejteket támadó vírusok által okozott fertőző májgyulladás. Ezen hepatitis vírusokat a felfedezés sorrendjében A-G betűkkel jelölik, így a hepatitis A (HAV) az elsőként azonosított, májgyulladást okozó vírus.

A hepatitis A jellemzője, hogy a fertőzés sokszor nehezen felismerhető, mivel legtöbbször tünetmentes, vagy enyhébb akut panaszokat okoz (fáradtság, étvgytalanság, emésztési panaszok, enyhe jobb bordaív alatti fájdalom, hőemelkedés stb.), és rendszerint specifikus kezelés nélkül is szövődménymentesen gyógyul. Súlyosabb panaszok csak a fertőzöttek kisebb részénél jelentkeznek.

Jelentőségét mégis az adja, hogy a hepatitis A a legkönnyebben terjedő, olykor járványokat okozó és Magyarországon is egyre gyakoribb típusa a vírusos hepatitiseknek, ami a vírussal szennyezett étellel, itallal vagy akár a piszkos kéz közvetítésével könnyen átadható, a teljes gyógyulás pedig hetekig, akár hónapokig elhúzódhat. Megelőzése a higiéniai szabályok betartásával és védőoltással lehetséges.

A hepatitis A vírus terjedése, a fertőzés kialakulása

A hepatitis A epidemiológiailag növekvő jelentőségű fertőzés hazánkban is. Magyarországon a 2000-es évek elején évente mindössze 1000 alatti esetszámot regisztráltak, ám a külföldi utazások eredményeként később ismét évente 1000 fölé emelkedett az azonosított fertőzöttek száma, a 2020-as évek közepén pedig 2000 fölé nőtt a hatóságok által diagnosztizált esetszám. A betegek többsége 3-14 év közötti gyermek. A tünetmentes fertőzöttek számáról nem állnak rendelkezésre pontos adatok.

Hepatitis A vírus a tápcsatorna útján, ún. orális-fekális úton terjed. A vírus természetes környezetben stabil, nagyon sokáig életképes marad, majd szennyezett étel, ital, piszkos kéz, szabad vizek közvetítésével - orális úton, a szájon át - jut az emberek gyomor-bélrendszerébe, majd májába. A fertőzött ember székletével, szennyvízzel együtt a vírus visszakerül a környezetébe és folytatódik a fertőzési ciklus.

A terjedést elősegítő tényezők:

• Földrajzi elterjedés - Fejlett országokban a betegség ritkább, míg a trópusi égöv szegényebb országaiban (Közép- és Dél-Amerika, Afrika, Ázsia számos országa) gyermekbetegségnek minősül, amit felnőtt korra mindenki átvészel. Európában a mediterrán térség országaiban ma is reális veszély a fertőzés.
• Nem hőkezelt ételek - A vírus terjedésében szerepet játszhat a nem ellenőrzött forrásból származó víz fogyasztása, a mosatlan vagy szennyezett vízzel mosott zöldség és gyümölcs. A tenger gyümölcseitől is megkaphatja a turista a hepatitis A vírust, főleg azért, mert ezeket az állatokat nem főzik túl magas hőfokon. A vírus rendkívül ellenálló, mínusz 20°C-on is életképes maradhat és 100°C-on öt percig forralva pusztul csak el.
• Higiéniai hiányosságok - A kézmosás elmulasztása, a fertőzött felületek érintése utján a vírus könnyen bekerülhet a szájon keresztül az emberi szervezetbe, ezért nyilvános helyeken is könnyen elkapható. Különösen könnyen alakulhatnak ki járványok nagyobb intézményekben, például iskolákban.
• Szoros kontaktus fertőzött személlyel - Családtagok, partnerek, barátok esetén szoros testi kontaktussal, vagy közös használati tárgyak közvetítésével könnyen létrejöhet a továbbfertőződés. A fertőzött személy családtagjai 30 százalékos eséllyel ugyancsak elkapják a vírust. Terjedését elősegíti, hogy a tünetmentes fertőzött is fertőzőképes.
• Demográfiai tényezők - A hepatitis-A vírus csak egyszer kapható el, aki egyszer átesett a fertőzésen, az később védett lesz az újrafertőződés ellen. A terjedéshez így hozzájárul az is, hogy az idősebb emberek korábban nagyobb arányban estek át a betegségen, a fiatalabb korosztály azonban többnyire még nem találkozott a vírussal.

A hepatitis A tünetei

A hepatitis A fertőzések 90 százaléka tünetmentesen zajlik, nagyobb gyermekek és egészséges felnőttek esetében szinte mindig. A fertőzés továbbadása tünetmentesen is ugyanúgy lehetséges, mint tünetekkel járó betegség esetén, hozzájárulva a vírus gyorsabb terjedéséhez.

A megfertőződést követően a lappangási idő átlagosan 4 hét, 15 és 50 nap között változhat.

Amennyiben nem marad tünetmentes a fertőzés, ezután jelentkeznek a bevezető tünetek:

• fáradtság, levertség, rossz közérzet;
• emésztőszervi tünetek: étvágytalanság, hányinger, hányás, fogyás, esetleg hasmenés vagy székrekedés;
• a szag- és ízérzékelés megváltozása,
• hőemelkedés, mérsékelt láz,
• ízületi fájdalom,
• jobb bordaív alatti fájdalom.

Később a bevezető tünetek elmúlnak, a beteg közérzete javul, ugyanakkor a máj gyulladásával összefüggésben más panaszok jelentkezhetnek:

• sárgaság: sárga színűvé válik a bőr és a szemek fehérje (nem minden esetben alakul ki);
• sötétbarna vizelet és világos színű széklet;
• viszketés, bőrkiütés jelentkezhet;
• a máj megnagyobbodik.

A laboratóriumi leletek közül a vérben az epefesték (bilirubin, Bi) és a májsejtek károsodását jelző enzimértékek: az AST (régebbi nevén GOT) és az ALT (régebbi nevén GPT) megemelkednek. Ezek mértéke, illetve egyéb paraméterek utalhatnak a betegség súlyosságára, akut megbetegedés esetén az értékek a normálérték sokszorosára emelkedhet.

Mikor fertőzőképes?

A beteg fertőzőképes a fertőződés után egy héttel kezdődően, tehát a lappangási idő jó részében, illetve a bevezető tünetek alatt. A sárgaság megjelenésével, vagy annak hiányában a bevezető tünetek elmúlása után a vírusürítés megszűnik. A tünetmentes fertőzött is továbbadhatja a vírust.

A megbetegedés lefolyása és prognózisa

Fiatal felnőtt fertőzöttekben a sárgaság időszaka 1-4 hét alatt elmúlik, idősekben hónapokig tarthat. A lábadozás hónapokig elhúzódhat, ezalatt jellemző a terhelésre jelentkező májtáji fájdalom és a fáradékonyság. Összességében a betegség lefolyása heveny, a gyógyulás teljes, szövődményektől mentes. Krónikus megbetegedés vagy tartós vírushordozás nem alakul ki.

Súlyos szövődmény vagy halál igen ritka következmény, elsősorban előrehaladott májelégtelenségben vagy más súlyos alapbetegségben szenvedők körében előfordul. A más hepatitis vírussal (B vagy C) krónikusan fertőzött betegben egy A-típusú vírus fertőzés a májgyulladás életveszélyes súlyosságú fellángolását okozhatja.

Hogyan kezelik a hepatitis A-fertőzést?

A betegség az esetek többségében magától gyógyul, önkorlátozó, specifikus vírusellenes szer nem áll rendelkezésre. A kezelés során az ágynyugalom biztosítása mellett a tüneteket kell enyhíteni.

• Szükség szerint görcsoldó vagy hányingercsillapító gyógyszer adható.
• Az étkezést a beteg étvágya szabályozza, erőltetni nem szabad.
• Alkohol, altatószerek és epepangást okozó gyógyszerek fogyasztása kerülendő.
• A betegség lefolyása ritkán súlyos, de ha fennáll a kiszáradás veszélye, gondoskodni kell vénás folyadékpótlásról, akár intenzív osztályos ellátás válhat szükségessé.

Sárgaság esetén a diagnózis pontos tisztázása kórházi feladat, hiszen ezt a panaszt más súlyos betegség is okozhatja, ezért ilyen esetekben kórházi felvételre kerül sor a kivizsgálás érdekében.

Milyen megelőző intézkedések szükségesek?

A betegek, ismert fertőzöttek elkülönítése csak kisgyermekek vagy értelmi képességükben korlátozott emberek esetén szükséges, egyébként a szokásos higiénés szabályok betartása elég. Fokozott figyelmet kell fordítani:

• a WC-használat utáni alapos kézmosásra,
• a környezet (mellékhelyiség, kilincsek, kapcsolók, konyha) fertőtlenítésre,
• a zöldségek, gyümölcsök ivóvízzel történő alapos tisztítására,
• az ételek alapos hőkezelésére.

A vírus kizárólag a széklettel ürül, légutakon keresztül nem fertőz.

A hepatitis A elleni védőoltás

A hepatitis A-fertőzött betegek szoros kontaktjai passzív immunizációban részesülnek, azaz véradók plazmájából kivont ellenanyag készítményt, úgynevezett gammaglobulin injekciót kapnak. Ez azonnali védettséget ad.

Aktív védőoltás is rendelkezésre áll önkéntesen választható oltásként, ennél elölt vírust tartalmazó injekció készteti az immunrendszert ellenanyag termelésre. A vakcináció két részoltásból áll. Külön oltóanyag áll rendelkezésre kisebb gyermekek, valamint nagyobb gyermekek és felnőttek részére, illetve létezik a hepatitis A és B elleni kombinált vakcina is. Az oltások vénykötelesek.

A hepatitis A-védőoltás az alábbi csoportokba tartozók számára ajánlott:

• krónikus májbetegek - náluk a vírus által okozott májgyulladás súlyosabb következményekkel járhat,
• élelmiszer- és vendéglátóiparban, egészségügyben, illetve gyermekközösségekben dolgozók - a vírus járványszerű terjedésének megelőzése érdekében,
• rosszabb higiénés viszonyokkal rendelkező országokba utazók (beleértve Dél-Európa jelentős részét is).

A teljes védettség több hónap alatt alakul ki, de jóval hamarabb létrejövő részleges hatása már akadályozza a továbbfertőzés kialakulását és a járványok veszélyét.

A vírusos hepatitisek közül óriási jelentőségűek a szintén elterjedt hepatitis B és a hepatitis C vírusok is, melyek krónikus májbetegséget, májzsugort, májdaganatot is előidézhetnek.

Lásd még Hepatitis vírusok A-E

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Gócs Viktor, infektológus
Aktualizáláshoz felhasznált adatok forrása: NNGYK, 2025