Hepatitis A

A hepatitis A vírus (HAV) legtöbbször tünetmentes vagy enyhe tünetekkel járó és kezelés nélkül is gyógyuló megbetegedést okoz, ugyanakkor igen fertőzőképes és könnyen elkapható kórokozó. Fertőzött étel-ital és szoros kontaktus útján terjed, a mediterrán térségben is gyakori. A betegség ellen létezik védőoltás.

Hepatitis, azaz magyarul májgyulladás számos ok következtében kialakulhat, az egyik nagy csoport a májsejteket támadó vírusok által okozott fertőző májgyulladás. Ezen hepatitis vírusokat a felfedezés sorrendjében A-G betűkkel jelölik, így a hepatitis A (HAV) az elsőként azonosított, májgyulladást okozó vírus.

A fertőző hepatitisek közül óriási jelentőségűek a szintén elterjedt hepatitis B és a hepatitis C vírusok, melyek krónikus májbetegséget, májzsugort, májdaganatot is előidézhetnek. A hepatitis A ezektől fertőzési módban és betegséglefolyásban eltér, legtöbbször tünetmentes vagy enyhébb akut megbetegedést okoz, ugyanakkor ez a legkönnyebben terjedő, olykor járványokat okozó típusa a vírusos hepatitiseknek, ami idősebb életkorban súlyosabb panaszokkal is járhat.

A hepatitis A-fertőzés kialakulása

Hepatitis A esetén a májgyulladás az emésztőrendszer útján alakul ki. A vírus természetes környezetben stabil, nagyon sokáig életképes marad, majd szennyezett étel, ital, piszkos kéz, szabad vizek közvetítésével - elsősorban orális úton - jut az emberek gyomor-bélrendszerébe, majd májába. A fertőzött ember székletével, szennyvízzel együtt a vírus visszakerül a környezetébe és folytatódik a fertőzési ciklus.

A vírus elterjedésében és a fertőzés kockázatában ezért fontos a higiénés viszonyok és a személyes higiénés, táplálkozási szokások szerepe.

Földrajzi elterjedés - Fejlett országokban a betegség ritkább, míg fejlődőkben gyermekbetegségnek minősül, amit felnőtt korra mindenki átvészel. Hazánkban a 2000-es évek elején évente mindössze 1000 alatti esetszámot regisztráltak, ám a külföldi utazások eredményeként később ismét évente 1000 fölé emelkedett az azonosított fertőzöttek száma. Európában a mediterrán térség országaiban ma is reális veszély a fertőzés.

Nem hőkezelt ételek - A vírus terjedésében szerepet játszhat a nem ellenőrzött forrásból származó víz fogyasztása, a mosatlan vagy szennyezett vízzel mosott zöldség és gyümölcs. A tenger gyümölcseitől is megkaphatja a turista a hepatitis A vírust, főleg azért, mert ezeket az állatokat nem főzik túl magas hőfokon. A vírus rendkívül ellenálló, mínusz 20°C-on is életképes maradhat és 100°C-on öt percig forralva pusztul csak el.

Higiéniai hiányosságok - A kézmosás elmulasztása, a fertőzött felületek érintése utján a vírus könnyen bekerülhet a szájon keresztül az emberi szervezetbe, ezért nyilvános helyeken is könnyen elkapható. Különösen könnyen alakulhatnak ki járványok nagyobb intézményekben, például iskolákban.

Szoros kontaktus fertőzött személlyel - Családtagok, partnerek, barátok esetén szoros testi kontaktussal, vagy közös használati tárgyak közvetítésével könnyen létrejöhet a továbbfertőződés. A fertőzött személy családtagjai 30 százalékos eséllyel ugyancsak elkapják a vírust. Terjedését elősegíti, hogy a tünetmentes fertőzött is fertőzőképes.

A hepatitis-A vírus csak egyszer kapható el, aki egyszer átesett a fertőzésen, az később védett lesz az újrafertőződés ellen. A terjedéshez így hozzájárul az is, hogy az idősebb emberek korábban nagyobb arányban estek át a betegségen, a fiatalabb korosztály azonban többnyire még nem találkozott a vírussal.

A betegség tünetei és lefolyása

A hepatitis A fertőzések 90 százaléka tünetmentesen zajlik, gyermekek és egészséges felnőttek esetében szinte mindig. A fertőzés továbbadása tünetmentesen is ugyanúgy történik, mint tünetekkel járó betegség esetén, hozzájárulva a vírus gyorsabb terjedéséhez.

A megfertőződést követően a lappangási idő átlagosan 4 hét, 15 és 50 nap között változhat.

Amennyiben nem tünetmentes a fertőzés, ezután jelentkeznek a bevezető korai tünetek:

• fáradtság, levertség, rossz közérzet;
• étvágytalanság, hányinger, hányás, fogyás, esetleg hasmenés vagy székrekedés;
• a szag- és ízérzékelés megváltozása,
• mérsékelt láz,
• ízületi fájdalom,
• jobb bordaív alatti fájdalom.

Később a bevezető tünetek elmúlnak, a beteg közérzete javul, ám az alábbi panaszok jelentkezhetnek a máj gyulladásával összefüggésben:

• sárgaság: sárga színűvé válik a bőr és a szemek fehérje - sárgaság nem minden esetben alakul ki;
• sötétbarna vizelet és világos színű széklet;
• viszketés, bőrkiütés jelentkezhet;
• a máj megnagyobbodik.

A laboratóriumi leletek közül a vérben az epefesték (bilirubin, Bi) és a májsejtek károsodását jelző enzimértékek (GOT, GPT) megemelkednek. Ezek mértéke, illetve egyéb paraméterek utalhatnak a betegség súlyosságára.

Fiatal felnőttben a sárgaság időszaka 1-4 hét alatt elmúlik, idősekben hónapokig tarthat. A lábadozás hónapokig elhúzódhat, ezalatt jellemző a terhelésre jelentkező májtáji fájdalom és a fáradékonyság. Összességében a betegség lefolyása heveny, a gyógyulás teljes, szövődményektől mentes.

Súlyos szövődmény vagy halál igen ritka következmény. Krónikus betegség és tünetmentes vírushordozás nem alakul ki, azonban a más hepatitis vírussal (B vagy C) krónikusan fertőzött betegben egy A-típusú vírus fertőzés a májgyulladás életveszélyes súlyosságú fellángolását okozhatja.

Hogyan kezelik a hepatitis A-fertőzést?

Sárgaság esetén a diagnózis pontos tisztázása kórházi feladat, hiszen más súlyos betegség is okozhatja, ezért ilyen esetekben kórházi felvételre kerül sor.

A betegség magától gyógyul, önkorlátozó, specifikus vírusellenes szer nem áll rendelkezésre. A kezelés során az ágynyugalom biztosítása mellett a tüneteket kell enyhíteni.

• Szükség szerint görcsoldó vagy hányingercsillapító gyógyszer adható.
• Az étkezést a beteg étvágya szabályozza, erőltetni nem szabad.
• Alkohol, altatószerek és epepangást okozó gyógyszerek fogyasztása kerülendő.
• A betegség lefolyása ritkán súlyos, de szükség esetén gondoskodni kell vénás folyadékpótlásról, akár intenzív osztályos ellátás válhat szükségessé.

Elkülönítés csak kisgyermekek vagy értelmi képességükben korlátozott emberek esetén szükséges, egyébként a szokásos higiénés szabályok betartása elég.

A hepatitis A elleni védőoltás

A hepatitis A-fertőzött betegek szoros kontaktjai passzív immunizációban részesülnek, azaz véradók plazmájából kivont ellenanyag készítményt, úgynevezett gammaglobulin injekciót kapnak. Ez azonnali védettséget ad.

Aktív védőoltás is rendelkezésre áll önkéntesen választható oltásként, ennél elölt vírust tartalmazó injekció készteti az immunrendszert ellenanyag termelésre. A vakcináció két részoltásból áll. Külön oltóanyag áll rendelkezésre kisebb gyermekek, valamint nagyobb gyermekek és felnőttek részére, illetve létezik a hepatitis A és B elleni kombinált vakcina is. Az oltások vénykötelesek.

A hepatitis A-védőoltás az alábbi csoportokba tartozók számára ajánlott:

• krónikus májbetegek,
• élelmiszer- és vendéglátóiparban, egészségügyben, illetve gyermekközösségekben dolgozók,
• rosszabb higiénés viszonyokkal rendelkező országokba utazók (beleértve Dél-Európa jelentős részét is).

A teljes védettség több hónap alatt alakul ki, de jóval hamarabb létrejövő részleges hatása már akadályozza a továbbfertőzés kialakulását és a járványok veszélyét.

Lásd még Hepatitis vírusok A-E

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Gócs Viktor, infektológus