Árvíz - Fertőzésveszély és megelőzés
megjelent:
Az áradó víz házakat, gazdasági épületeket, ipari létesítményeket rombol és magával sodor állati tetemeket, vegyszereket, kommunális hulladékokat, árnyékszékek és szennyvízgyűjtők tartalmát. Árvíz idején ingatlanjaink, vagyontárgyaink mentésén túl, fontos feladatunk, hogy védjük és megőrizzük saját magunk és a környezetünkben élők egészségét.
Fertőzések megelőzése - Fontos tanácsok!
Ennek elmulasztása esetén, jelentősen megnőhet az enterális fertőzések kialakulásának (hastífusz, szalmonella, hepatitisz A-vírus, Calici-vírus) lehetősége. A fertőző megbetegedések megelőzéséhez a lakosság helyes magatartása nagymértékben hozzájárulhat.
Hastífusz, paratífusz (enterális láz) |
| A hastífusz és a paratífusz tünetei több héttel a megfertőződés után jelentkeznek. A betegség tünetei kb. két héttel a fertőződés után kezdődnek, fejfájás, fokozatosan emelkedő láz, és a láz emelkedését nem követő szívfrekvencia-fokozódás jellemzőek, a máj és a lép megnagyobbodnak. Annak ellenére, hogy a fertőzés a gyomor-bélrenszert érinti, a hasmenés nem jellemző tünet. Hastífusz, paratífusz (enterális láz) |
Alapvető, hogy minél kevesebb ember legyen kitéve a fertőzés veszélyének, ezért azokat, akik a védekezésben nem vesznek részt (idősek, gyerekek, katasztrófa-turisták), tartsuk távol a vízzel elöntött területektől.
A fertőző bélbetegségek megelőzésének elemi feltétele, a „tiszta kéz” és a „tiszta ivóvíz”.
Az árvíz mentesítésben résztvevőknek munkavégzés után, illetve étkezések előtt, továbbá WC használata előtt és után, fertőtlenítőszeres kézmosást kell végezniük.
A védekezésben részt nem vevő lakosságnak, a lehetőséghez mérten kerülni kell az árvízzel, belvízzel való érintkezést, és különösen vigyázni kell arra, hogy a szennyezett víz ne kerülhessen a szájba, vagy a szembe.
Az elöntött, szennyezett ásott kutakból nem szabad inni, mindaddig, amíg az ár levonulását követően, többszörös kiszivattyúzás után, az előírásos fertőtlenítésük meg nem történik. A vezetékes ivóvíz használható, hacsak az ÁNTSZ nem rendelkezik másként. Amennyiben a vezetékes ellátásban csőtörés következik be, vagy vízkimaradást észlelünk, a történteket azonnal jelezni kell a vízmű és az ÁNTSZ szakembereinek.
Teendők az ár elvonulása után
Az úgynevezett vízzáró csomagolású élelmiszerek, csak a külső felszín fertőtlenítése után fogyaszthatók (zacskós-, palackos ivóvíz!). A tárolt élelmiszert óvjuk a szennyeződéstől, és védjük a rovaroktól, állatoktól (pl.egerek), az élelemtároló helyiségek fertőtlenítése is mindenképpen javasolt. Az elöntött területekről származó leveles kerti növények sem nyersen, sem főzve nem fogyaszthatók, a gyümölcsöket bőséges folyóvízzel többször meg kell mosni, és ezt követően meg is hámozhatjuk.
Fontos! |
| Különösen nagy gondot kell fordítani a gyerekek, betegek és idősök fertőzésmentes élelmiszerellátására és a személyes higiénére, mert esetükben a fertőzéses bélhurut lefolyása általában súlyosabb, és komoly következményekkel járhat. |
A konyha- és zöldségkerteket viszont nem kell különösebben fertőtleníteni, hiszen a termőtalaj, - a szervesanyag-körforgásnak, lebomlásnak köszönhetően – egy idő után öntisztuláson esik át, és megszabadul a korábbi szennyeződéstől.
Az elöntött házak lakóterei, az alagsorok, pincék, vízóraaknák, udvari vécék, csak az ár levonulását követően elvégzett takarítás és fertőtlenítés után vehetők ismét használatba.
A szennyezett ruhaneműk és textiliák fertőtlenítőszeres mosásával, átvasalásával szintén megbetegedést előzhetünk meg, és a záró-fertőtlenítés szükségessége vonatkozik más használati tárgyra is.
Hepatitis A |
| Az A vírus hepatitisfertőzés a gyomor-bélrendszer útján jön létre. A vírus a fertőzött ember székletével a környezetbe kerül, ahol nagyon sokáig életképes, majd szennyezett étel, ital, kéz, csatorna, szabad vizek közvetítésével más emberekre is átterjed. Hepatitis A |
A katasztrófa lezajlása után, a lakó- és mezőgazdasági ingatlanok, a személyes használati eszközök, és amennyiben szükséges, a vízhálózat szakszerű fertőtlenítését követően is visszamaradhatnak még veszélyforrások, amelyek semlegesítésére nagy gondot kell fordítani.
Az ár után hátramaradt hordalék, továbbá a védekezésnél felhasznált anyagok eltávolítása, elhelyezése, és esetleges újrahasznosítása, szintén a szabályozott feladatok közé tartozik. A gátak megerősítésére használt homok nem alkalmazható közterületek (udvar, kert, játszótér) feltöltésére, csupán építkezéseknél hasznosítható újra, miután a tároló zsákokkal együtt „környezetre ártalmasnak” minősülnek. A kiürített és kiszárított zsákok is csak a hulladék és a szemét gyűjtését, tárolását szolgálhatják.
A salmonellosis (szalmonella-fertőzés) |
| A salmonellosis a köznyelvben rendszerint fertőzött étel fogyasztása után kialakuló gyomor-bélrendszeri panaszokat jelöl. A kórokozónak azonban számos, különböző panaszokat okozó alfaja is létezik. Fertőzés bármikor kialakulhat, ám a járvány kialakulásának kockázata nyáron a legmagasabb. Hazánkban a bakteriális hasmenéses betegségek vezető kórokozói a Salmonellák. Háromféle típusú fertőzést okoznak. Ezek közül is a leggyakoribb az akut bélhurut, az enterocolitis. Bizonyos törzsek az egész szervezetet érintő, kiterjedt fertőzést (szepszist) váltanak ki. A typhoid vagy enterális lázat a S. typhi és S. paratyphi okozzák. A salmonellosis (szalmonella-fertőzés) |
A megmaradó belvíz veszélyei
A veszély elmúltával, a korábban elöntött területeket - a domborzati és talajminőségi viszonyoktól függően - még egy ideig belvíz boríthatja. Ezek a tartósan vizenyős területek, rendkívül kedvező környezetet biztosítanak a szúnyogok elszaporodásának. Noha nálunk, szúnyogok által közvetített, terjesztett fertőzéstől, betegségtől nem kell tartani (bár a jövőben, a globális felmelegedés miatt ezzel a veszéllyel is szembe kell majd néznünk), de a megszaporodott szúnyogállomány sok kellemetlenséget okozhat a lakosságnak. Fontos tehát a szúnyogirtás.
Szakemberek előtt ismert a jelenség, hogy nagy esőzések, árvizek, kiterjedt belvíz alkalmával, a rágcsálók behúzódnak az emberlakta területekre, sőt a későbbiekben, a feldúsult vegetáció, a bőségesebb tápláléklánc miatt jelentősen megnő az egyedszámuk. Így, az árvizek után gyakoribbak lehetnek a rágcsálók által terjesztett betegségek (leptospirosis, tularaemia vírusos vérvizelés).
Az előbbiekben leírtak csupán áttekintő ismereteket nyújtanak mindarról, hogy miként tudjuk megvédeni egészségünket egy adódó vészhelyzetben.
Az árvíz sújtotta területeken az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szakemberei, a helyi adottságok figyelembevételével, naprakész utasításokkal, tanácsokkal, ellenőrzéssel irányítják, segítik az önkormányzatok és szakszolgálatok munkáját, és őrzik, védik a polgári lakosság egészségét.
(WEBBeteg - Dr. Nagy László)
