Nyugat-nílusi láz - Tünetek, előfordulás, lefolyás

Évek óta feltűnik Magyarországon is a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi vírus. A fertőzés az esetek többségében tünetmentes vagy enyhe panaszokkal jár, az esetek kis részében azonban életveszélyes szövődményeket okozhat. Mit kell tudni a nyugat-nílusi lázról?

A nyugat-nílusi láz kórokozója

A nyugat-nílusi láz ún. zoonotikus - állatról emberre terjedő - vírusfertőzés. A betegség kórokozója a flaviviridae családba tartozó nyugat-nílusi vírus (West Nile Virus - WNV), amelynek két genetikai vonalát ismerik a virológusok. A vírust először Ugandában, a West Nile nevű tartományban diagnosztizálták 1937-ben, majd 1950-ben, Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. (A nyugat-nílusi vírussal azonos flaviviradae víruscsaládba tartozik a trópusi területeken elterjedt dengue-láz is.)

Hogyan terjed a nyugat-nílusi lázat okozó vírus?

Az elsődleges vírusgazdák a vadmadarak, közöttük szúnyogok révén terjed, az emberre vagy más állatokra is szúnyogcsípés útján kerül át a kórokozó. Emlősök (lovak, macskák) és emberek csak véletlenszerűen kerülnek a fertőzési láncba. A vírus nagy távolságokra a költöző madarak révén jut el.

A nyugat-nílusi láz terjesztői döntően a madár- és embervért egyaránt kedvelő szúnyogfajok, például a Culex pipiens szúnyogfaj, amik vadmadarakról, háziasított madarakról, más háziállatokról viszik át a fertőzést az emberre vagy más emlősökre. A vírus emberről emberre, vagy állatról emberre közvetlenül, cseppfertőzéssel nem terjed.

Emellett az anyáról a magzatra történő (transzplacentáris), az anyatej által történő, valamint a véadás, szövet- és szervdonációk révén történő átadás lehetséges, ezek járványügyi szerepe azonban kevésbé jelentős. Amennyiben emberben alakul ki a fertőzés (akár megbetegedést okozva, akár tünetmentesen), elsősorban várandós vagy szoptató nők, véradók, szervdonorok esetében áll fent a továbbfertőzés kockázata.

Hol és mikor fordul elő a nyugat-nílusi vírus?

A vírus Afrika, Európa, a Közel-kelet, Nyugat- és Közép-Ázsia, Óceánia, és az utóbbi időben már Észak-Amerika egyes területein honos. Európában elsősorban a déli államokban gyakori (Spanyolország, Olaszország, Görögország, Ciprus), ám a közép-európai országokban, így Magyarországon is rendszeresen előfordul. Az elmúlt években kialakultak már járványok Romániában és Szerbiában, de történtek megbetegedések Csehországban is.

A nyugat-nílusi láz terjedése szorosan összefügg azzal, hogy a vírust terjesztő szúnyogok mely területen és időszakban életképesek.

• A forró égövi területeken ez az év egészét jelenti, bármikor elkapható a vírus.
• Dél-Európában rendszerint nyár elejétől késő őszig várható a vírus terjedése, de 2024-ben már márciusban azonosították az első megbetegedést Spanyolországban.
• Közép-Európában a nyugat-nílusi láz a nyár második felétől jelent kockázatot, egészen az ősz közepéig.

A terjedés és a járványkockázat összefügg az adott év időjárási jellemzőivel, az enyhe tél és a csapadékos nyár kedvez a vírust terjesztő szúnyogok szaporodásának, míg az elhúzódó tél és a száraz nyár korlátozza azt.

2023-ban az Európai Unióban 728 nyugat-nílusi lázas esetet azonosítottak, a betegek közül 67-en vesztették életüket. A betegek kétharmada három országból került ki, ezek Olaszország, Görögország és Románia. Az EU-n kívüli európai országok közül a legtöbb megbetegedés (91) Szerbiában történt.

Mennyire gyakori a betegség Magyarországon?

A nyugat-nílusi vírus Magyarországon már az 1960-as évek óta biztosan jelen van, állategészségügyi és humán vizsgálatok is kimutatták a fertőzést. A hazai népesség körében végzett, 5300 főre kiterjedő vizsgálat 1999-ben a mintába került személyek 0,56 százalékánál igazolta, hogy már korábban átesett a fertőzésen.

Az utóbbi két évtizedben évente jellemzően 4-7 laboratóriumi vizsgálattal igazolt megbetegedést diagnosztizálnak Magyarországon, ám 2023-ban ennél jóval magasabb lett a megbetegedések száma, 29 főnél diagnosztizálták a nyugat-nílusi lázat. A tünetmentes, vagy az enyhe panaszokkal járó és nem diagnosztizált esetek száma vélhetően jóval magasabb, becslések szerint csak a fertőzöttek néhány százaléka kerül bele a statisztikákba. A kimutatott vírusfertőzések többsége az Alföld területén történt (Csongrád-Csanád, Békés, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar vármegyék).

A betegség szezonális időszaka hazánkban augusztus-október közé tehető.

A nyugat-nílusi láz tünetei és a betegség lefolyása

A betegség lappangási ideje 2-14 nap között változhat, a gyengébb immunrendszerrel élők körében lehet hosszabb.

A nyugat-nílusi vírussal fertőzöttek kb. 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a fertőzést. Ebben az esetben is vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki a megfertőződést követően.

Az esetek ötödében kialakuló megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel jár, és magától gyógyul. A nyugat-nílusi láz enyhe tünetei nem specifikusak, más vírusfertőzésekre is jellemzőek:

• láz,
• fejfájás,
• fáradtság és rossz közérzet,
• izomfájdalom (myalgia),
• bőrkiütések (főleg gyermekeknél: maculopapulosus, roseola),
• émelygés és hányás,
• nyirokcsomó-megnagyobbodás,
• kötőhártya-gyulladás.

A megbetegedés szövődménymentes esetekben 1-2 hét alatt specifikus kezelés nélkül is gyógyul.

A fertőzöttek legfeljebb 1 százalékában alakul ki súlyos szövődményként agyhártyagyulladás (meningitis serosa, az esetek harmada/negyede), illetve agyvelőgyulladás (encephalitis infectiosa, az esetek kétharmada/háromnegyede). Ezen, a központi idegrendszert érintő betegségek tünete a hirtelen kialakuló magas láz, tudatzavar, erős fejfájás, görcsök, járászavar lehet. Az idegrendszeri tünetek kialakulásáig 3 hét telhet el. Az agyi érintettség kialakulása esetén a megbetegedés halálozási aránya magas (CDC adatok szerint 17%), fokozottan veszélyeztetettek a gyermekek, az 50 év feletti felnőttek, az immunkárosodott betegek és más súlyos krónikus betegségekben szenvedők (daganat, cukorbetegség, vesebetegség).

További szövődmény lehet a májgyulladás, szívgyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás. Az esetek nagy részében csak szövődmény esetén diagnosztizálják a kórokozót, ezért az azonosított nyugat-nílusi lázas esetek mindegy 10 százaléka halálos kimenetelű.

Hol kapható el a vírusfertőzés?

Az európai megbetegedések döntő többsége lokális, a személy lakókörnyezetében kialakuló fertőzés eseredménye. A legfrissebb, 2023-as adatok szerint az Európai Unió területén bekövetkező 728 nyugat-nílusi lázas megbetegedésből 709 ilyen lokális fertőzéssel alakult ki, 13 esetben európai utazás során kapták el a vírust, és mindössze 6 esetben azonosítottak Európán kívüli úticélt a megbetegedés hátterében.

Elsősorban olyan környezetben kapható el könnyen a vírus, ahol a terjesztő szúnyogok nagy számban fordulnak elő: vízpartok, állattartó telepek.

A nyugat-nílusi láz kezelési lehetőségei

Kóroki terápia jelenleg nem áll rendelkezésre a nyugat-nílusi láz kezelésére. A megbetegedések többsége terápia nélkül is gyógyul, vagy tüneti kezelés vehető igénybe (pl. lázcsillapítás). Szövődményes esetekben kórházi ellátás és gyulladáscsökkentő terápia szükséges.

Aki egyszer átesett a fertőzésen, az - az eddigi adatok alapján - élethosszig tartó védettséget szerez a vírussal szemben.

Hogyan lehet védekezni a nyugat-nílusi láz ellen?

A vírus elleni oltóanyag nem áll rendelkezésre, bár dolgoznak a kifejlesztésén.

A jelenlegi egyetlen fegyver a vírus ellen a szúnyogcsípés elleni védekezés. Ehhez a legfontosabb a szúnyogirtás, a szúnyogok számára kedvező körülmények felszámolása a lakókörnyezetben, a szúnyogháló használata.

Amennyiben valakit megcsíp egy szúnyog, még nem biztos, hogy fertőzött lesz, ha azonban jelentkeznek a már említett tünetek, mindenképpen forduljon orvohoz. A csecsemők mellett az idősebb korosztály a veszélyeztetett, a legyengült immunrendszer kaput nyithat a nyugat-nílusi láznak.

A nyugat-nílusi láz gyanúja esetén kötelező a bejelentés

Magyarországon az idegrendszeri szövődményeket okozó vírusos fertőző betegségek gyanúja minden esetben bejelentendő. Nem szükséges azt mérlegelni, hogy milyen kórokozó állhat az esetleges agyhártyagyulladás vagy agyvelőgyulladás hátterében, minden esetben kötelező a betegek klinikai mintájának mikrobiológiai vizsgálata. A laboratóriumi protokoll alapján a gyakoribb kórokozók mellett a nyugat-nílusi láz irányában is megtörténik a vizsgálat, függetlenül attól, hogy az orvosban felvetődött-e a nyugat-nílusi láz gyanúja.

A kóroki diagnózis klinikai szempontból azért fontos, hogy a nyugat-nílusi láz elkülöníthető legyen olyan, szintén idegrendszeri tüneteket okozó más virális betegségektől (pl. herpesencephalitis), melyekben a specifikus terápia hasznos lehet, míg a nyugat-nílusi láz esetén hatástalan, sőt a mellékhatásai ronthatják a beteg állapotát. Járványügyi szempontból pedig azért hasznos, hogy kirajzolódjon a víruscirkuláció által érintett terület, ami segítheti a betegség hazai elterjedtségének megismerését, és a későbbiekben további járványügyi intézkedések bevezetésének mérlegelését.

WEBBeteg összeállítás
Felhasznált források: Országos Epidemiológiai Központ, ECDC - West Nile virus infection