Lázcsillapítás kezdőknek és haladóknak
frissítve:
Fertőzés esetén kialakult láz napi ritmusára jellemző, hogy többnyire délután, kora este kezd emelkedni, reggelre általában elmúlik, majd délután ismét emelkedni kezd. Egy vírusos fertőzés kapcsán a láz 2-3 nap alatt megszűnik, önmagában orvosi ellátást nem igényel.
Lázról akkor beszélünk, ha a test belső hőmérséklete meghaladja a 38°C-ot, mely hónaljban mérve megfelel 37,5°C-nak, szájban mérve 37°C-nak.
Ilyenkor a szervezetben zajló bonyolult folyamatok révén, a test hőközpontja a test hőmérsékletét a külső hőmérséklethez képest a szokásosnál alacsonyabbnak észleli, és elkezdi a testet fűteni azáltal, hogy összehúzza izmainkat (vacogás, libabőr), csökkenti a párolgást, álmosságot okoz. Majd miután a központ észleli a tévedést, igyekszik az addig megtakarított felesleges hőtől megszabadulni, ilyenkor kipirulás, izzadás mellett csökken a test hőmérséklete.
A láznak fontos szerepe és haszna van, hiszen immunrendszerünk magasabb hőmérsékleten jobb hatásfokkal dolgozik, hamarabb legyőzi a kórokozókat, a fertőzést, a gyulladást. Általánosságban elmondható, lázat csillapítani csak akkor szükséges, ha a beteg közérzete rossz (kivételt képeznek az idős betegek, kisgyermekek, szív-és tüdőbetegségben szenvedők, stb.). Ha a lázcsillapítás célja csupán a testhőmérséklet csökkentése, az abban az esetben nem indokolt, ha a beteg jó közérzetű.
Lázcsillapítás pro és kontra |
| Kutatások szerint nincs arra utaló jel, hogy a kezelés nélkül hagyott láz görcsöt vagy agykárosodást okozna, ahogy arra sem, hogy a láz mérséklése csökkentené a betegséget. A lázcsillapítás legfontosabb oka az legyen, hogy a beteg közérzete javuljon. Különösen beteg gyermekek esetében hajlunk a túlkezelésre, a szülők még akár fel is ébresztik az alvó gyereket, hogy lázcsillapítót adjanak be neki. |
Mire figyeljünk lázcsillapítás során?
Amennyiben indokolt, a lázcsillapítás menetében első lépésként ne fűtsük tovább a már amúgy is túlhevült beteget. Ne öltöztessük túl, csak egy vékony takarót tegyünk rá, ne fűtsünk még külön a szobában, akkor sem, ha a beteg vacog. Növeljük a folyadékbevitelt, amely szintén ne legyen forró, inkább langyos, hiszen a folyadék literenként akár fél-egy fokkal is csökkenti a hőmérsékletet.
Próbálkozhatunk gyógyszeres lázcsillapítással is. Erre ideálisak a patikában vény nélkül kapható paracetamol tartalmú gyógyszerek, ezek már 3 hónapos kortól használhatóak, 10-15 mg/testtömeg kilogrammonként 4-6 óránkén adagolva. Egy felnőtt ember 4 óránként vehet be 1-2 tablettát (325-650 mg), naponta maximum 4000 mg-ot.
A paracetamol túladagolása májkárosító hatással rendelkezik, így ne adagoljuk túl. Fontos, hogy a különböző hatóanyagú szereket ne kombináljuk, egymás után ne alkalmazzuk! Ez vonatkozik a kombinált készítmények alkalmazására is, amiket szintén számításba kell venni egy-egy hatóanyag összemennyiségének kiszámításánál.
Hűtőfürdő és hidegvizes borogatás láz ellen
Ha a fentiek mellett sem csökken a hőmérséklet, akkor szóba jöhet még a hűtőfürdő lehetősége, amennyiben jól esne a betegnek. A lázas beteget a testhőmérsékletével megegyező hőmérsékletű vízzel teli fürdőkádba ültetjük, fokozatosan langyos vizet engedünk bele, lassan kevergetve, egészen 31-34 fokos vízhőmérsékletig, vagy addig, míg a betegnek jól esik. Kerüljük el a didergést, mert az rontja a hőleadást!
A karra, bokára helyezett vizes kendő törődő gesztus, de sajnos lázat nem csillapít. Gondoljanak bele: ha egy forró vízzel teli fazék két fülére hideg vizes kendőt csavarunk, attól a fazékban lévő víz hőmérséklete lényegében nem változik.
Az egész testet beborító hideg vizes borogatás, avagy priznic a régi idők hagyatéka, ám a beteget stressznek, kellemetlenségeknek teheti ki, így alkalmazása ma már nem javallott.
Mindenképpen orvoshoz kell azonban fordulni, amennyiben a láz három-négy nap után sem szűnik meg, vagy tudatzavart, zavartságot okoz a betegnél, esetleg kullancscsípés után jelentkezik. Ezekben az esetekben a láz súlyos betegségre utalhat.
(Dr. Olasz Katalin - Inter-Ambulance)
