Világkampány a lepra legyőzésére

A lepra elleni küzdelemben is alapvető a korai felismerés. A mielőbb induló kezelés sikere, hatékonysága, maga a gyógyulás pedig egy gyógyszer-kombináció alkalmazásától várható, ismerték fel már két évtizede a szakértők, és jelentették be a WHO 1981-es közgyűlésén. Ennek megfelelően, 1982 óta, a terápia az igen költséges - mert akár 2-10 éven át is alkalmazandó -, antibiotikum-kombinációval zajlik.

Ingyen gyógyszer 2015-ig

A világ egyes pontjain a lepra mégis terjed, elsősorban is azért, mert az eredményt adó gyógyszerek éppen ezekre a kritikus területekre nem jutnak el. Ezért keltett nagy figyelmet nemrégiben az a hír, hogy az Egészségügyi Világszervezettel „Egyetértési Nyilatkozatot” (Memorandum of Understanding) írt alá a Novartis – amely iratban a felek megújítják korábbi szándékukat, és megerősítik, hogy továbbra is részt kívánnak vállalni a lepra-ellenes küzdelemben a világon.

A gyógyszeripari cég újabb ötéves elkötelezettsége konkrétan azt is jelenti, hogy 26 millió dollár értékben adományoz gyógyszert a rászorulóknak, s ezen felül 2,5 millió dollárral segíti az adományok logisztikai kezelését, vagyis azt, hogy 2015-ig, a világszervezet az érintettekhez megfelelő módon el tudja juttatni a gyógyszert.

Ez a nyilatkozat egyben arról is szól, hogy a Novartis továbbra is elkötelezetten vállalja a fejlődő országok gyógyszer-ellátásának támogatását, ezzel pedig hozzá akar járulni az Egyesült Nemzetek Millenniumi Fejlesztési Céljainak (Millennium Development Goals) megvalósulásához. A WHO genfi központjában megtartott ünnepségen, minderről szólt dr. Margaret Chan főigazgató.

A Novartis vezérigazgatójával aláírt nyilatkozatuk pedig azt rögzíti, hogy partnerséget vállalnak a lepra-mentes világ megteremtésére. A kombinációs kezeléshez (multidrug terápia, MDT) szükséges gyógyszereket, a cég világszerte ingyenesen biztosítja – az adomány 1,1 millió leprás beteg 5 éven át tartó kezelését fedezi. (A 2011 januárjától 2015 decemberéig érvényes új vállalás a 2000-ben, illetve 2005-ben aláírt Nyilatkozatok sorát folytatja.)

“Már 10 éve dolgozunk a WHO-val azon, hogy a leprás betegek világszerte hozzájussanak az ingyenes kezeléshez. Sokat haladtunk előre, de a csatát még nem nyertük meg. Ezért mindaddig folytatjuk a programot, amíg a betegség el nem tűnik a Föld színéről”, mondta Joseph Jimenez vezérigazgató. A Novartis Fenntartható Fejlődés Alapítványa (Foundation for Sustainable Development) már 25 éve küzd a lepra ellen azért, hogy csökkenjen a betegség miatti megbélyegzettség. Segíti az érintettek társadalomba való visszailleszkedését. Mivel hosszú távra kötelezte el magát a lepra gyógyítása, féken tartása érdekében, olyan projekteket tervez és támogat, melyek segítik a fejlődő országokban élő szegények egészségügyi ellátáshoz való jutását. Rendezvényeivel, kiadványaival igyekszik párbeszédet szervezni a fejlődéspolitikáról az állami és a privát szektor között. Tudományos elemzések révén kívánja meghatározni a - különösen a gyógyszergyártó vállalatokat érintő - társadalmi felelősségvállalás természetét és korlátait. 2000 óta 45 milliónál több MDT (a WHO által is ajánlott kezelési kombináció) bliszter csomagot adományozott mintegy 5 millió leprás gyógyítására a világon.

14 millió gyógyult leprás

„Az MDT-nek köszönhetően, 1985 óta, 14 milliónál többen gyógyultak meg a leprából, 95%-kal csökkentve a betegség elterjedését világszerte. 2009-ben - több mint 140 országból - 250 ezernél kevesebb új esetet jelentettek. Ezen sikerek ellenére továbbra is kritikus a lepra feletti kontrol többfelé a világban, és a betegségről szóló tudás nagyon hiányos, szegényes. Ezért kell sokat hangoztatni, milyen fontos a korai felismerés és mennyire elengedhetetlen az ingyenes terápiák folyamatos elérhetősége” mondta dr. Margaret Chan az aláírási ceremónián. Azt is hozzátette, hogy „a kombinációs terápia, az MDT kifejlesztése drámaian megváltoztatta a lepra arculatát. Az MDT három összetevőből áll (rifampicin, clofazimin és dapsone), melyek közül kettőt (a rifampicin és clofazimin nevű hatóanyagot) - az 1980-as években - a Novartis kutató-laboratóriumaiban fejlesztettek ki. Ezt követően a ’multidrug’ terápia tette lehetővé, hogy a betegeket meggyógyítva, megszakítsuk a lepra terjedését. Még a betegség legsúlyosabb típusában szenvedők állapota is jól látható klinikai javulást mutatott a kezelés megkezdését követő néhány héten belül”, emelte ki a WHO főigazgatója.

Aminek a legyőzésére szövetkezett a WHO és a gyógyszeripar

A lepra krónikus, fertőző betegség, elsősorban a környéki (az agyon, gerincvelőn kívül elhelyezkedő) idegek, a bőr, az orrnyálkahártya, a herék, a szem károsodása jellemzi. Terjedési módját pontosan nem ismerik a szakemberek, annyi azonban tényszerűen állítható, hogy a kezeletlen, súlyos beteg tüsszentésével a baktériumok szétszóródnak a levegőben, és minden második leprás esetről tudni, hogy fertőzött egyénnel való szoros együttlét után jelentkezett a betegség. A lepra kialakulásáért felelős, a TBC kórokozójára hasonlító, saválló baktérium (Mycobacterium leprae) szövetkultúrában nem tenyészthető. Sokáig csak emberben előforduló betegségnek tartották, de újabban Afrikában csimpánzokban, az Egyesült Államokban pedig a kilencöves tatuban is megfigyelték, az armadilló nevű állattal való érintkezés útján, de akár poloska, szúnyog közvetítésével is terjedhet, olykor pedig a talajból is bejuthat a szervezetbe. (A lepra ellen nincs vakcina, de megfigyelték, a BCG oltás védelmet nyújt a leprával szemben is.)

A kór nehezen fertőz, jellemzően szoros és tartós érintkezés útján terjed, a rossz higiénés körülmények között, zsúfoltan élő közösségekben. A fertőzés bármely életkorban kialakulhat (a gyerekek érzékenyebbek rá), de leggyakoribb a 20-30 évesek körében. A baktériumnak kitett személyek 95 százaléka azonban nem betegszik meg, mert immunrendszerük legyőzi a fertőzést.

Akit viszont megbetegít, igen egyéni, hogy ez mikor mutatkozik - egyeseknél néhány hónapnyi, másoknál viszont csak rendkívül hosszú (olykor 40 évnyi!) lappangási idő után fejlődik ki a lepra. A kezeletlen beteg élethosszát a szervezet általános erőnléte (pontosabban legyengülése), és a higiénés körülmények (a sebek elfertőződése) szabják meg - a beteg átlagosan akár 20 évig is életben maradhat. A lepra kórokozóját 1873-ban a norvég dr. Gerhard Armauer Hansen izolálta (innen ered a stigmatizáció elkerülés miatt szívesebben használt Hansen-kór elnevezés).

A klinikai formái - átmeneti esetekkel - sokfélék, legismertebb a viszonylag jóindulatú, lassú lefolyású, nem ragályos tuberkuloid változat, ami elsősorban a bőrt és a környéki idegeket támadja meg. A gyors lefolyású, erősen fertőző - a bőrön göböket (leprómákat) képező - lepromatózus forma, az idegeket, zsigereket is megtámadja. Ez számít rosszabb indulatúnak, ugyanis kiterjedtebb szöveti károsodásokat okoz, és könnyebben terjed. (A súlyos forma férfiaknál kétszer gyakoribb.) A kutatók tapasztalatai szerint, mint említettük, az emberek 95%-a ellenálló a lepra baktériumával szemben.

Ha a fertőzött kezelését későn kezdik el, amikor a tünetek már előrehaladott állapotra utalnak, hiába gyógyítják meg bakteriológiailag a beteget, a kialakult testi torzulások megmaradnak. Márpedig a külvilág számára ezek a feltűnő elváltozások (csonkolás) oly mértékben keltenek visszatetszést, hogy az egészségesek közössége ma is kiközösíti magából a leprás betegségtől érintettet, hiába is próbálná igazolni, hogy meggyógyult, már nem fertőz. Az erősen stigmatizáló kórt valaha bélpoklosságnak hívták nálunk, a tőle való félelem pedig valójában az emberiséggel egyidős.

A lepra Kelet-Afrikából terjedt át a világ többi részére, vélik szakértők. Az mindenesetre történelmi tény, hogy Európában már az ókorban is létezett és a keresztes háborúk idején, a pestissel együtt, tömegesen jelent meg. Fokozatosan vált szórványossá, azonban volt több „fellángolása”, mint például a 19. században, amikor egyedül Norvégiában két millióan betegedtek meg leprában.

Korábban már legyőzöttnek hitték, ám napjainkban is milliós nagyságban fordul elő a világon, több országban igen elterjedt. (Közelünkben Romániában, a Duna-delta vidékén van egy szanatórium, ahol 2007 végén 23 beteg élt, a maga nemében ezt tartják Európa utolsó lepratelepének.) Elsősorban a fejlődő országokban, a trópusi vidékeken, a szegények körében fordul elő, sokan ezért is tartják "nyomorbetegségnek". Azonban az Egyesült Államokban mintegy 5 ezernyi a diagnosztizált fertőzött, és minden évben 100 körüli új esetet regisztrálnak, igaz, főként a fejlődő országokból bevándoroltak körében.

Mintegy 5 millió fertőzött személy

Napjainkban mintegy 5 millió fertőzött egyént tartanak számon a világ különböző pontjain – leggyakrabban Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában és a Csendes-óceáni szigeteken fordul elő. Ami a kialakult betegséggel élőket illeti, jelenleg mintegy 10-12 millió leprásról tudnak, döntő többségükben a trópusi országokban. A betegeket a társadalomtól többnyire elkülönítik – részben járványügyi okok miatt, másrészt pedig a mindenütt mutatkozó társadalmi nyomás miatt. (Hazánkban legfeljebb véletlenszerűen behurcolt esetekkel lehet számolni.)

Az általános hiedelemmel szemben a leprás - különösen a korán kezelt - beteg, nem jelent veszélyt környezetére.

(Gondozóiknak persze szigorúan be kell tartaniuk a megfelelő higiénés szabályokat. Ha valaki mégis hosszú időn át kénytelen fertőzöttekkel, rossz higiénés körülmények között együtt lenni, antibiotikumokkal védekezhet.) Egyébként a kórokozó kiirtása rendszerint nem jelent problémát. Annál fontosabb a torzító hegek, csonkolások megelőzése érdekében a gyors felismerés és hatékony gyógyszeres kezelés. Ezek teljesülése esetén a lepra ma már szelíd betegségnek tekinthető – de egyelőre csak a fejlettebb országokban, ahol a gyógyult beteg teljes értékű életet élhet. Ezért is van akkora jelentősége annak, hogy az Egészségügyi Világszervezet – a két lepraellenes termék gyártójával együttműködve – vállalta azt, hogy 2015-ig (és ha szükséges azon túlmenően is) ingyenesen juttatja el a kombinációs kezeléshez szükséges gyógyszereket a világ érintett területein élő rászorulókhoz.

Az együttműködés célja, hogy sikerüljön véglegesen kiirtani a leprát, ezt a fertőző, krónikus, stigmatizáló betegséget a Föld színéről.

(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet)