A fogamzásgátlás története
megjelent:
A fogamzásgátlás, mint a nem kívánt terhesség megelőzésének formája nem újszerű gondolat, csaknem egyidős az emberiséggel. Hivatásos feljegyzésekkel már az ókori Egyiptomban is találkozunk: az i.e. 19. századból származó Kahun papirusz részletesen beszámol a kor születésszabályozó módszereiről.
A fő cél mindenképpen a spermiumok méhszájba jutásának elkerülése volt, melyre számos szert használtak: a bizonyítottan spermicid hatású gumiarábikum ma is használatos bizonyos fogamzásgátló zselékben. Ettől jóval érdekesebb a méz és sziksó keverékének hüvelybe kenése, de érdekesnek hangzik a krokodilürülékből készített „pesszárium” használata is.
Már az ókori görögök is…
Már ebben az időben felismerést nyert a szoptatás fogamzásgátló hatása is, mely akkoriban igencsak jó hatásfokúnak volt mondható. Szintén említést érdemel a megszakított közösülés is, melyre a Bibliában is találunk utalást: "Onán a magját a földre irányította, nehogy testvére özvegye tőle teherbe essen". Az ókori görögök számos növénynek tulajdonítottak “magzatelhajtó” hatást, mint például a gránátalmának, fűzfának, csombormentának, ürömnek, vadmuroknak (a sárgarépa rokona). Ez utóbbit a mai napig használják Indiában fogamzásgátló anyagként.
Érdekes tény, hogy az ún. silphium ki is pusztult a megnövekedett igény miatt, ára az ezüstével vetekedett. A rómaiak szintén ezeket a növényeket használták, egyes feljegyzések szerint abortuszt is végeztek. A Biblia mellett a Talmud is megemlíti a fogamzásgátlást: szivacs-szerű anyaggal (valószínüleg gyapjú vagy pamut) közösülhettek a kiskorúak, a terhes nők és azok, akik gyermeket nevelnek. A távol-keleti kultúrákban előtérbe került a férfi fogamzásgátlás, mégpedig az ejakuláció nélküli szexuális együttlét formájában.
Mitől nem véd az óvszer? |
| Tévhit, hogy az óvszer véd minden fertőzés ellen. Tény, hogy a legtöbb nemi betegség a vér útján terjed, tehát kis sérülések útján jut el a kórokozó egyik gazdából a másikba. Vannak azonban olyan kórok, melyekkel szemben az óvszer nem bizonyul 100 százalékosan hatékonynak. Mire jó az óvszer?>> |
Feljegyzés létezik a higany és olaj keverékéből készített szerről, mely szájon át elfogyasztva gyermeket szülni már nem kívánó nőknek javasoltak. Az indiaiak a pálmalevél és vörös kréta keverékére, valamint egyéb növényekből készített főzetek fogamzásgátló hatására esküdtek. A korai iszlám világban elterjedt volt a kősó, szurok és a káposzta használata hüvelykúpként a terhesség megelőzésére.
Sötét középkori „módszerek”
A sötét középkor sok minden más mellett a fogamzásgátlásról alkotott képet is megváltozatta: a boszorkányüldözések és az inkvizíció megjelenésével mind a terhességmegszakítás, mind a születésszabályozás az egyház akaratával ellentétesnek minősült, melyet VIII. Ince pápa bullájában is deklarált. A modern kori demográfiai robbanás azonban ismételten előtérbe helyezte a fogamzásgátlási módszereket.
Az első óvszerek
A nemi úton terjedő betegségek felismerése és megelőzése vezetett az óvszer feltalálásához, melyet először a 16. században említett meg Gabriele Fallopio a szifilisz terjedésének megelőzésére, természetesen még lenvászonból készült formában.
Az első gumióvszer 1855-ben készült, bár formájában ez még inkább hasonlított egy kerékpár gumibelsőre mint a mai óvszerekre, de fontos mérföldkőnek számít a fogamzásgátlás és a nemi úton terjedő betegségek megelőzésében. A második világháború során a katonákat országaik látták el óvszerekkel, a háborút követően ennek hatására egyre szélesebb körben terjedt el a civilek körében is.
A fogamzásgátló tabletta forradalma
A következő mérföldkövet a 20. század derekán a hormonális fogamzásgátlás megjelenése jelentette, mégpedig Haberlant felfedezésével, akinek elsőként sikerült a sárgatesthormon mesterséges változatát előállítania. Ezt követően egymást követték az újabb és újabb sárgatesthormonok, majd megszülettek a kombinált hormontartalmú, vagyis sárgatesthormon mellett ösztrogén komponenst is tartalmazó tabletták.
A méhen belüli eszközök elődeit már az ókorban is használták (csirkecsontot helyeztek a méh üregébe), ám ezek is hatalmas teret hódítottak a tablettaszedés széles körben való elterjedését megelőzően.
Napjainkra a világ szinte minden pontján elérhetővé váltak a biztonságos és korszerű fogamzásgátló módszerek, melyekkel csaknem 100 százalékos hatékonysággal lehet nem kívánt terhességet megelőzni, számos, a fogamzásgátló hatástól független, pozitív mellékhatás mellett.
(WEBBeteg - Dr. Erdődi Balázs, szülész-nőgyógyász)
