Fogamzásgátlás és termékenység

Napjainkban egyre nő a valamilyen fogamzásgátló módszert használó nők száma, világszerte több százmillióan védekeznek ily módon a nem kívánt terhesség ellen. Különösen nő a tablettaszedő tinédzserek aránya, akik még az első gyermekvállalás előtt akár már egy évtizeddel valamilyen hormonális készítményt szednek.

Számos tévhit él a köztudatban ezen mechanizmusok termékenységet befolyásoló hatásáról, melyet az alábbiakban szeretnénk szétoszlatni.

A barrier módszerek, melyek a spermiumok méhűrbe történő feljutását hivatottak megelőzni (óvszer, méhszájsapka, pesszárium stb.) a termékenységet semmilyen módon nem befolyásolják, hiszen az ivarsejtek képződésére semmilyen hatást nem fejtenek ki. Hasonlóan nem rendelkeznek ilyen hatással a spermicid hatású készítmények sem, hiszen ezek a hüvelybe került ondóváladék spermiumainak életképességét befolyásolják.

Tisztázzuk a félreértéseket!

A hormonális fogamzásgátlás megjelenésével egyre nőtt azon elképzelések száma, melyek szerint ezek a termékenységet hosszú távon befolyásolni képesek. Napjaink bizonyítékon alapuló orvoslásának egyik fő feladata, hogy az ilyen hiteltelen elképzeléseket eloszlassa. Számos tanulmány igazolta, hogy a kombinált fogamzásgátló tabletták hosszú távon semmilyen termékenységet befolyásoló hatással nem bírnak, tehát abbahagyásukat követően azonnal helyreáll a fogamzóképesség.

Csakúgy nem igaz az az elgondolás sem, mely szerint a tervezett terhesség előtt ezen készítményeket hónapokkal vagy akár évekkel hamarabb abba kell hagyni.Ennek legegyszerűbb magyarázata, hogy ezen hormonok a vérben csupán pár napig vannak jelen, hiszen ezt követően lebomlanak és ily módon raktározódni sem tudnak. Ha ez így lenne, akkor nem kellene a fogamzásgátló tablettákat naponta szedni, elegendő lenne hetente vagy akár havonta is. Emiatt érthető, hogy a hosszú távú szedés esetén sem kell heteket vagy hónapokat pihentetni a tabletta szedését.

A havonta egyszer alkalmazott hüvelygyűrű esetében sem kell felhalmozódástól tartani, hiszen ezen módszer esetében a speciális szerkezetnek köszönhetően biztosított a napi egyenletes hormonfelszabadulás, a betöltött mennyiség pedig mindössze 21 napra elegendő.

Hasonló elven működik az öt évre elegendő mennyiségű hormont tartalmazó méhen belüli eszköz is, mely idő előtti eltávolítását követően azonnal visszaáll a hormonális ciklus és nem kell tartanunk a maradék hormon „raktározódásától” a szervezetben. A gesztagén tartalmú ún. depo-injekciók három hónapra elegendő hormont tartalmaznak, ennek hatása a beadás idejétől érvényes, de hosszabb távon ezek sem befolyásolják a termékenységet. A sürgősségi fogamzásgátló tabletták csupán egy adott bevétel során hatnak, ezért hosszabb távon ezek sem okolhatóak a fogamzóképesség csökkenéséért. A hazánkban csupán még hormonpótlásra használatos tapasz sem fejt ki komolyabb hatást a termékenységre.

A korábban igen elterjedt méhen belüli eszközökkel kapcsolatban nem egységes a szakmai állásfoglalás ezen a téren sem. Hatásmechanizmusukat tekintve ezek egy „steril” gyulladást hoznak létre a méh üregében és ily módon nem engedik a megtermékenyült petesejtet beágyazódni. Köztudott azonban az a tény, hogy a kismedencei gyulladás előfordulását növelhetik, éppen ezért ennek gyanúja esetén érdemes az eszközt eltávolítani. Ezen gyulladások és esetleges kismedencei fertőzések viszont már okolhatóak a későbbiekben kialakuló, elsősorban kürt eredetű infertilitásért. Ennek a valószínűsége azonban a rendszeresen és szakszerűen kontrollált méhen belüli eszközök esetén igen csekély.

Művi meddővé tétel

Természetesen létezik a fogamzóképességet mesterségesen és tartósan befolyásoló módszer is. A művi meddővé tétel során a petevezetékek folytonosságát szakítják meg, bár számos esetben számoltak be ezek újraegyesüléséről és ily módon terhesség bekövetkezéséről is ilyen műtétet követően.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Erdődi Balázs, szülész-nőgyógyász