A terhességmegszakítások statisztikájának alakulása
megjelent:
64 év alatt több mint 5 millió abortusz történt hazánkban, 2022-ben 100 nőre egy művi terhességmegszakítás jutott. Az előzetes adatok szerint a jogszabályi szigorítások az abortuszok számában tavaly kisebb változást hoztak.
A terhességmegszakítások alakulásáról az 1950-es évek közepétől állnak rendelkezésre megbízható adatok. A számítások szerint 1956 és 1990 között 4,4 millió, majd 1990 és 2022 között összesen körülbelül 1 millió abortuszt végeztek , azaz 64 év alatt több mint 5 millió terhességmegszakítás történt Magyarországon.
Az abortuszok számának alakulása a rendszerváltás előtt
A forradalom évében lépett életbe az 1047/1956-os törvénycikk, amellyel széles körben legalizálták az abortuszokat, ami azt jelentette, hogy az anya kérésére lényegében feltétel nélkül engedélyezték a terhességek művi megszakítását.
A magzatelhajtások száma hirtelen és látványosan emelkedett az 50-es évek közepétől: míg 1955-ben 35 398, egy évvel később 82 463 terhességmegszakítást regisztráltak. 1958 és 1960 között évente 10 ezerrel növekedett a beavatkozások száma. A 60-as évek végére elérte, sőt meghaladta az abortuszok éves száma a 200 ezret. A kiugró év 1969 volt, 206 817 beavatkozással.
1973-tól szigorították az abortusztörvényt és úgynevezett „abortuszbizottságokat” állítottak fel, ennek hatására lényegesen lecsökkent a beavatkozások száma: egy év alatt közel 68 ezerrel kevesebb terhességmegszakítást végeztek.
Az 1980-ban regisztrált 80 882 terhességmegszakítás a 2022-es statisztikai adatokhoz mérve - amikor 21 779 ilyen beavatkozást végeztek - kiugró számnak tűnik, de nem ez volt a csúcs év, ha az elmúlt 50 évet vesszük górcső alá: 1990-ben a rendszerváltást követően 90 395 abortuszt regisztráltak. Ebben az időszakban létrejöttek a Családvédelmi Szolgálatok, ahol speciálisan felkészített védőnők vizsgálták meg az abortuszkérelmek szociális indokait.
A terhességmegszakítások száma az elmúlt 30 évben
Az 1990-es évek elejétől megfigyelhető hosszabb távon tartós és folyamatos csökkenésben fontos szerepet játszott az 1992. évi magzatvédelmi törvény, amely újraszabályozta az engedélyezések indítékait („1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről”). Amíg 1990-ben 90 ezer felett volt, addig 2001-ben jóval 60 ezer alá csökkent a terhességmegszakítások száma.
2001-től évente tovább csökkent az abortuszok száma. 2005-től minden évben 50 ezer alatt maradt ez a szám, 2011-ben pedig először regisztráltak 40 ezer alatti eredményt: 38 443 terhességmegszakítás történt. 30 ezer alá 2017-től csökkent a beavatkozások száma, és egészen a legutóbbi, 2022-es adatokig 20 és 30 ezer között maradt az abortuszok éves statisztikája.
| Társadalmi háttér |
| A 2010-es adatok alapján az abortuszra jelentkező nők több mint fele volt hajadon, harmaduk házasságban élt, míg tizedük elvált vagy özvegy. Érdekes módon ez a tendencia lassan fordult meg az évek során, a rendszerváltás környékén még a férjezett nők végeztettek legnagyobb számban terhességmegszakítást. (A trendváltásban nem csekély szerepet játszott, hogy a termékeny korú nők között is jelentősen csökkent, sőt kisebbségbe került a házas nők aránya a nem házasokkal szemben.) A társadalmi csoportok tekintetében a 8 általános iskolai osztályt illetve a középiskolát végzettek nagyjából egyenlő arányban jelentkeztek a terhességmegszakításra. Az élveszülésekre viszonyított abortuszok számát tekintve a legtöbb abortuszt szintén a 8 osztályt végzettek körében végezték, minden élve születésre jutott egy abortusz. 2010-ben a legtöbb abortuszra jelentkező nő gyermektelen és hajadon volt, de az egy- illetve kétgyermekes, férjezett anyák között is kiemelkedően sokan döntöttek úgy, hogy nem tartanak meg egy harmadik gyermeket, vagyis akik a családi háttér mellett nem mertek vállalkozni gyermekük megtartására. (Dr. Erdődi Balázs, szülész-nőgyógyász - WEBBeteg) |
2022 őszén történt a terhességmegszakítások elvégzését szabályozó legutóbbi jogszabálymódosítás: ezután minden művi abortusz előtt a kismamának kötelező meghallgatnia a magzat szívhangját és ezt követően dönthet a beavatkozásról. Ennek hatására a KSH előzetes adatai szerint nem jelentkezett jelentős változás (2023-ban 21 ezer körül várják a számokat), de ha valóban így lesz, 2023-ban történt az elmúlt 70 év legkevesebb terhességmegszakítása.
Mit mutatnak a számok?
- Ezer, 15 és 49 év közötti nőre 1990-ben még 35,6, míg 2021 óta 10 abortusz jutott. A szülőképes korú nők számának csökkenése mellett az abortusz gyakorisága is folyamatosan csökkent az emúlt 30 év során.
- Száz élveszületésre 2022-ben 24,6 abortusz jutott, 10 évvel korábban kereken 40, 1990-ben pedig még 71,9 volt ugyanezen mutató.
- Az összes terhesség 61 százaléka zárul élveszületéssel, 25 százaléka magzati veszteséggel (vetélés) és 15 százaléka terhességmegszakítással. 1990-ben 100 terhességből még csak 39 végződött élveszületéssel.
- A rendszerváltás környékén a 28 éves nőknél volt a leggyakoribb a művi abortusz, az ezredfordulón a 22 éveseknél, később (2016-os adat) pedig a 20 éves nők körében.
- Az 1990-es évek elején Budapesten volt a legmagasabb, 2016-ban viszont Győr-Moson-Sopron és Vas megye mellett már a fővárosban volt a legalacsonyabb az abortuszgyakoriság.
| A művi terhességmegszakítás támogatottsága |
| Világszerte átlagosan minden második ember (56%) gondolja úgy, hogy az abortusznak legális lehetőségnek kell lennie, köztük minden negyedik (27%) úgy érzi, hogy minden esetben legálisnak kell lennie – derül ki az Ipsos 29 országra kiterjedő 2023-as nemzetközi kutatásából. A legnagyobb támogatást a terhességmegszakítás abban az esetben élvezi, ha egy nő élete vagy egészsége veszélyben van. Az abortusz engedélyezésének támogatottsága Európában a legmagasabb, az élen Svédország (87 százalék) és Franciaország áll (82 százalék), de a magyarországi 72 százalékos egyetértés - 13 százalékos elutasítottság mellett - is magasnak számít. A művi terhességmegszakítás támogatottsága Ázsiában, elsősorban pedig Indiában a legalacsonyabb (52%). Európán belül legtöbben Írországban utasítják el az abortuszt (26%), kétszer annyian, mint Magyarországon. |
A leggyakrabban, az esetek 97 százalékában (a Semmelweis Egyetem 2016-os adatai szerint) súlyos válsághelyzetre hivatkozva szakíttatják meg a terhességet. Ez alatt azt kell érteni, hogy az anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozná, ha gyermeke születne. A további 3 százalék esetében azért történik abortusz, mert a terhességet bűncselekmény okozta, vagy mert az anyának az súlyos betegséget okozna, esetleg a magzat súlyos fejlődési rendellenességére derül fény. Az illegális abortuszok száma Európában nem jelentős, ám a harmadik világban becslések szerint évente 70 ezer nő halálát okozzák.
Szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
Források: KSH adatok, KSH - Terhességmegszakítások (pdf, 2017), Az abortuszok története Magyarországon (Wikipédia), MTI
