Orvosi ellenőrzés mellett használható fogamzásgátló módszerek

Cikkünk második részében az orvosi közreműködéssel alkalmazható - rendszerint hatékonyabb, bár esetenként nagyobb kockázattal járó - fogamzásgátlási eljárásokat mutatjuk be.

Spirál

A méhen belüli fogamzásgátló eszköz (spirál, IUD) olyan eszköz, ami a méh üregébe felhelyezve megakadályozza a megtermékenyült petesejt beágyazódását. Ezt a hatását egyrészt mechanikai úton fejti ki, steril gyulladást létrehozva, izgatva a méh nyálkahártyáját; ugyanakkor az eszköz felszínéről leváló fémionok is segítik a fogamzásgátló hatást. Alkalmazása csökkenti a petevezetők motilitását, vagyis a petesejtet a méh ürege felé terelgető mozgását. Felhelyezésére menstruáció idején vagy közvetlenül szülés után kerülhet sor, öt évig maradhat a méh üregében.

Létezik olyan spirál, ami folyamatosan hormont bocsát ki, ezáltal a spermiumok bejutását is akadályozza. A spirált csak szült nőknek ajánlják. Az eszköz hatására a havi vérzés mennyisége nőhet, előfordulhat görcsös menstruáció is. Ritkán, de kialakulhat kismedencei gyulladás az alkalmazás során. Amennyiben terhesség jön létre IUD alkalmazása mellett, az többnyire kiviselhető. Növeli a méhen kívüli terhesség kialakulásának kockázatát.

Méhen belüli fogamzásgátló eszköz (spirál)

Pesszárium

A hüvelyi pesszárium egy félbevágott labdához hasonló eszköz, amelyet a szexuális érintkezés előtt kell a hüvelybe, pontosabban a méhszájra helyezni. Az aktus után néhány órán keresztül a hüvelyben kell hagyni, ezután eltávolítani. Tisztítás után többször is használható. Hatásfokát a felületére kent spermicid anyaggal lehet fokozni. A megfelelő méret kiválasztása szakorvos feladata. Használata kevés gyakorlással megtanulható. Hátránya, hogy Magyarországon nem kapható, csak külföldről rendelhető. Előnye, hogy olcsó, nem károsítja az egészséget.

Hormonális fogamzásgátlás

Az alábbiakban felsorolt eljárások közös tulajdonsága, hogy női nemi hormonokat juttatnak be a női szervezetbe, ezáltal a peteérést megakadályozzák. Befolyásolhatják ezen kívül a petevezetők motilitását, a méhnyak-nyák átjárhatóságát is, valamint a méhnyálkahártya alkalmasságát az embrió befogadására.

Fogamzásgátló tabletta

A legismertebbek a fogamzásgátló tabletták. Ezeknek több típusa van attól függően, hogy milyen hormonokat tartalmaznak és milyen arányban (egy-, két-, háromfázisú tabletták, csak gesztagént tartalmazó készítmények). A tabletták igen megbízhatóak, a mai csökkentett hormontartalmú termékek pedig mellékhatások tekintetében is sokkal kedvezőbbek, mint a korábbiak.

Ezt olvasta már? A leggyakoribb hibák fogamzásgátló tablettát szedőknél

A kombinált, két összetevőt tartalmazó (ösztrogén és gesztagén komponens) tablettákat 21 napon keresztül kell szedni, majd 7 nap szünet következik. A szünet idején jelentkezik az úgynevezett megvonásos vérzés. A szünet után ismét el kell kezdeni a szedést. Fontos, hogy a tablettát minden nap lehetőleg ugyanabban az időpontban kell bevenni. Amennyiben kimaradt egy vagy több tabletta, vagy hasmenés, hányás jelentkezett, a ciklus további napjaiban egyéb fogamzásgátló módszerről is gondoskodni kell. Néhány gyógyszer is befolyásolhatja a tabletták hatását, így például bizonyos antibiotikumok.

Bővebben Antibiotikum és fogamzásgátló

A tablettaszedés megkezdése előtt fontos tisztázni, hogy nincs-e a szedésnek ellenjavallata. (Például véralvadási eltérések, idősebb életkor, emlő-és méhtestrák, bizonyos májbetegségek.) Az egy összetevőt tartalmazó tabletták csak gesztagéneket tartalmaznak. Ezeket folyamatosan kell szedni, szoptatás alatt is alkalmazhatók.

A tabletták kedvezőtlenül befolyásolhatják a termékenységet a szedés befejezése után. Megnövelhetik a vérrögképződéssel járó betegségek kialakulásának a kockázatát (pl. trombózis). Esetenként, főleg a szedés kezdetén kialakulhat pecsételő, rendellenes vérzés. A májfunkciós laboreredmények romolhatnak és jóindulatú májelváltozások is létrejöhetnek.

Egyéb hormonális készítmények

Az ún. depóinjekciók csak gesztagén komponenst tartalmaznak. Izomba adják, három hónapig akadályozza meg a peteérés létrejöttét. A hatóidő alatt többnyire szünetel a vérzés. Ritkán elhúzódó vérzést is okozhatnak és mivel a szedést nem lehet felfüggeszteni, a vérezgetés nehezen szabályozható.

Viszonylag új termék az ún. hüvelygyűrű, amit 21 napra kell a hüvelybe helyezni, majd eltávolítása után 7 nap szünet következik és a tablettákhoz hasonlóan ilyenkor jelentkezik a vérzés. Kétfajta hormont tartalmaz, ezeket bocsátja ki folyamatosan. Azoknak előnyös, akik nem szeretnének minden nap tablettát bevenni, vagy gyakran elfelejtik. Szeretkezés közben érezhető lehet a partner számára.

A bőr alá ültethető fogamzásgátló eszköz egy néhány centiméter hosszú hajlékony műanyag rudacska, csak gesztagén komponenst tartalmaz. Szakorvos írhatja fel és helyezheti be a felkar bőre alá. Három éven keresztül biztosítja a peteérés felfüggesztését. Ezen idő alatt előfordulhat szabálytalan vérezgetés, de az is, hogy vérzés egyáltalán nem jelentkezik. Előnye, hogy nem kell nap mint nap foglalkozni a fogamzásgátlással. A páciens kérésére bármikor eltávolítható.

Ezt olvasta már? A férfi fogamzásgátlásról a WEBBetegen

Esemény utáni tabletták

A hormonális fogamzásgátlás eszközei közé sorolhatóak az esemény utáni tabletták. Többféle ilyen termék van forgalomban, ezeknek közös jellemzője az, hogy a védekezés nélküli együttlét után (vagy ha a védekezés sikertelen volt) 72 órán belül kell bevenni. Csak gesztagén komponenst tartalmaznak, nagy mennyiségben. Kedvezőtlenül befolyásolják a peteérést, a megtermékenyített petesejt beágyazódását. A havi vérzés általában a számított időpont környékén, néhány nap eltéréssel jelentkezik az alkalmazást követően.

Ha a terhesség már kialakult, a vizsgálatok szerint a tabletta nem jelent kockázatot az embrióra. A sürgősségi fogamzásgátlást nem célszerű gyakran alkalmazni a termékek magas hormontartalma miatt.

Művi meddővé tétel

A beavatkozások célja, hogy a páciens termékenységét véglegesen felfüggesszék. Nőknél és férfiaknál is alkalmazható. Korábban a jogi szabályozás szerint csak 35 év feletti életkor és három vér szerinti gyermek esetén végezték el a műtét. Jelenleg bárki, aki a 26. életévét betöltötte, kérheti a művi meddővé tételt. Nőknél és férfiaknál is többféle műtéti eljárás is létezik. A családtervezési céllal végzett műtéteket a társadalombiztosítás nem támogatja, a páciensnek kell finanszíroznia.

A női sterilizációs műtétekben az a közös, hogy a petevezetők folytonosságát szakítják meg. Így a peteérés után a petesejt és s hímivarsejt nem találkozhat, nem történhet megtermékenyítés sem. A beavatkozást laparoszkópos úton ("kulcslyuk-sebészet") végzik.

A férfiakon végzett műtétek során az ondóvezeték átjárhatóságának a felfüggesztése a cél. Többféle műtéti eljárás létezik, leggyakrabban a herezacskó bőrén ejtenek két oldalt apró metszést és azon keresztül roncsolják az ondóvezetéket. Van már metszést nem igénylő technika is.

Bővebben az eljárásról Mit kell tudni a művi meddővé tételről?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szimuly Bernadett, általános orvos