A foglepedék kialakulása és a szájüregi mikroorganizmusok
lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos frissítve:
A fogakon, a nyelven, a szájüregben rengeteg baktérium található. Megfelelő szájhigiénia hiányában a mikroorganizmusok akadálytalanul elszaporodhatnak. Először lepedék rakódik le, majd fogkő keletkezik, ami nem egyszerűen csúnya látvány, hanem fogszuvasodás és parodontitisz kialakulásához vezet.
A szájüreg a mikroorganizmusok több száz fajának ad otthont.
Baktériumok a szájüregben
Egy grammnyi lepedékben körülbelül egy billió baktérium található, egy milliliter nyálban pedig a számuk akár egymilliárd is lehet. Az összes baktériumot alapos fogmosással sem tudjuk elpusztítani, és ez így van jól, hiszen legtöbbjük fontos feladatot lát el; erősítik az immunrendszert és védik a nyálkahártyát.
Mikor van probléma?
Ezek a parányi élőlények csak akkor válnak károssá, ha alkalmat adunk nekik, hogy elszaporodjanak. A megfelelő szájhigiénia hiányában ez be is következik. A nyál enzimei ilyenkor már nem elegendőek ahhoz, hogy megakadályozzák a baktériumok igencsak gyors elszaporodását. A baktériumok lepedéket képeznek, ami veszélyezteti a fogakat. Az apró mikroorganizmusok savakat termelnek, amelyek feloldják a fogzománcot. Közben kellemetlen szagú gázok keletkeznek: kén-hidrogén és ammónia.
A lepedékképződés következményei
Kellemetlen lehelet
Minél vastagabb lepedéket képeznek a mikrobák, annál kellemetlenebb szájszag alakul ki. Ha a folyamat odáig is eljut, hogy a baktériumok bizonyos fehérjéket is elkezdenek lebontani, édes szagú cadaverin szabadul fel, ami a rothadás folyamatában is keletkezik.
Fogínytasakok képződése és érzékenység
A baktériumok a fognyak irányába vándorolnak, ami a fog foggyökér és a fogkorona közötti része, bejutnak a fogak és fogíny közt keletkező fogínytasakokba. Az ínyszövetek fájdalmasan megduzzadnak, elválnak a fognyaktól, ami így fokozatosan szabaddá válik, és érzékeny lesz.
Plakk-képződés
Rendszeres fogápolás híján a fogak között ételmaradékok rakódnak le, ami kiváló táptalajt jelent a baktériumoknak. Az ételmaradékok, a mikrobák és a mikrobák által kiválasztott anyagok képezik a plakkot, azaz a lepedéket, ami főleg a fogíny szélein, a fogközökben, a fogakon lévő barázdákban és a fogínytasakokban telepszik meg.
Fogkőképződés
Ha a lepedék hosszabb ideig a fogakon marad, idővel fogkővé alakul. Néhány fogmosás nélküli nap elegendő ahhoz, hogy a plakk megkeményedjen. A baktériumok összekeverednek az ételmaradékokkal és a fogzománcból kioldott ásványokkal és a nyállal, együtt sűrű lepedéket képeznek, ami megkeményedik és elmeszesedik. A fogkő főleg a felső fogsorban lévő őrlőfogak külső oldalán és a metszőfogak belső felületén alakul ki. A fogkőtől fogkefe segítségével már nem lehet megszabadulni, csak fogorvos tudja eltávolítani.
Tudta? |
| A fogkő kezdetben világos, sárgás színű, és viszonylag puha, majd idővel barnássá válik, és keménysége is fokozódik. A fogkő hajlamos a növekedésre, és – a lepedékkel ellentétben – már nem távolítható el a fogmosás során egyszerű fogkefével. Kialakulásában fontos szerepe van a hajlamnak, az örökletes tényezőknek és a dohányzásnak is. Van, akinél az eltávolítás után azonnal újraképződik, és van, akinél csak hosszú idő után jön létre. |
A lepedék és a fogkő egy sor további fogászati problémát von maga után:
A legtöbb szájüregben megtalálható baktérium a Lactobacillusok közé tartozik. Önmagukban ezek nem veszélyesek, ám ha el vannak látva táplálékkal, tejsavat termelnek, ami megtámadja a fogzománcot.
Fogszuvasodás
A fogszuvasodást okozó baktériumok közül a legveszélyesebb a Streptococcus mutans. Amíg a lepedék egyre vastagszik, a baktériumok látszólag békésen várakoznak, ám amikor a plakk fogkővé kezd alakulni, hirtelen szaporodni kezdenek, megtapadnak a fogzománcon, megbújnak a barázdákban és a fogközökben, és ott az ételmaradékban lévő cukrokat savakká alakítják. A sok édesség fogyasztása még több savtermeléssel jár. A sav először a fogzománcot támadja meg, majd ezt követően a fog szuvasodni kezd.
Fogínyvérzés, parodontitisz, parodontózis
Ha a fogíny vérzik is, az azt jelzi, hogy az Actinobacillus actinomycetem comitans nevű baktériumok is megtelepedtek a fogínytasakokban, a fognyak körül. A rendszeres fogápolás sakkban tartja ezeket a baktériumokat, és nem kell tartani az elszaporodásuktól. A megfelelő szájhigiénia hiányában azonban elszaporodnak, és kialakulhat a parodontitisz. Ennek velejárója a fogínyvérzés, a fájdalom, legrosszabb esetben a fogíny visszahúzódása, így a fognyak szabaddá válik (parodontózis) és a fogak akár ki is hullhatnak.
Egyéb mikoorganizmusok a szájüregben
A szájüregben nem csak baktériumok élnek. Ostoros egysejtűek, amőbák és gombák is. Az amőbák közé tartozik az Entamoeba gingivalis, ami a fogínyen tapad meg, és néha bejut a mandulákba. Baktériumokkal táplálkozik.
A Candida albicans nevű élesztőgomba fonalszerűen növekszik és bevonja a szájnyálkahártyát. Egészséges szájban a gombák alkotta szövedék nem ártalmas. A szájhigiénia hiányában azonban gyorsan elszaporodnak. A következmény pedig a szájpenész, ami fehéres tapadós lepedéket képez a nyelven és a nyálkahártyán.
Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Stern.de
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
