A fogvesztés 9 kockázati tényezője

A fogvesztés elkerülése nagyrészt Önön múlik. A Journal of Periodontology című szaklapban fogászati szakértők 9 kockázati tényezőt sorolnak fel a fogágybetegség miatti fogvesztésre. Ezeket mutatjuk be az alábbiakban.

A fogvesztés leggyakrabban előforduló rizikófaktorai

A fogvesztésnek több kockázati tényezője ismert. Ezek közül az alábbi 9 a leggyakoribb:

• fogászati ellenőrzés mellőzése
• rendszeresen fogmosás elhanyagolása
• dohányzás
• cukorbetegség
• 35 évesnél idősebb életkor
• elhízás (gyulladásos folyamatok indukálása útján)
• alkoholfogyasztás
• férfi nem (nem tekinthető önálló rizikófaktornak, inkább az áll a háttérben, hogy a fériak közül többen hanyagolják el a szájhigiéniát, mint a nők közül)
• rheumatoid arthritis (nem önálló rizikófaktor)
• átlépés a menopauzán (hormonális tényezők miatt)

Mindezek mellett érdemes még szót ejteni a magas vérnyomás (nem önálló rizikófaktor), a genetikai hajlam és a stressz (fogcsikorgatás), bizonyos gyógyszerek, egyes immunbetegségek szerepéről is.

Noha a kockázati tényezők közül az életkorán és nemén nem tud változtatni, a fogmosás, a rendszeres orvosi ellenőrzés és a dohányzásról való leszokás, illetve rá nem szokás Önön múlik.

Bár a fogszuvasodás is vezethet végül fogvesztéshez, az esetek többségében a foghiányokért a fogínygyulladások és a nyomukban fellépő fogágybetegségek a felelősek. Bár mint látjuk, van több kockázati tényező, amit nem tudunk sajnos befolyásolni, de mindkét ok elsősorban az elhanyagolt szájhigiénia következménye, ez a rizikófaktor pedig kiiktatható. Tehát még ha fenn is állnak egyéb kockázati tényezők, mi magunk nagyon sokat tehetünk a fogvesztés megakadályozása érdekében rendszeres és alapos fogmosással, fogászati ellenőrzésen való rendszeres részvétellel, a fogkő rendszeres eltávolításával, a káros szokások mellőzésével és ha vannak betegségeink, azok megfelelő orvosi kezeltetésével.

Miért vesztíhetjük el fogainkat fogágybetegség következtében?

A fogínyvérzéssel, fogínygyulladással (gingivitis) nemcsak az a baj, hogy kellemetlen, sőt gyakran fájdalmas, hanem az is, hogy ha a gyulladás időről időre visszatér, a fogat körülvevő, védő íny elválik a fogtól, és tasakok keletkeznek benne. Ezek a foggyökér és az íny között kialakuló gyulladásos „zacskók” nagyon sok baktériumot, gyulladt szövetet, fogkövet tartalmaznak, ezért – akár bántóbb tünetek nélkül is – állandó gyulladás színhelyeivé, amolyan bakteriális gócokká válhatnak.

Ezzel a folyamattal az is a baj, hogy megállíthatatlanná válik. Mivel az állandó gyulladás miatt az íny fáj, megduzzad, fogainkat nem tudjuk rendesen ápolni, így a kórokozók mind jobban elszaporodnak, a tünetek krónikussá válnak, majd a kezdődő fogínybetegséget a fogíny lassú, kóros visszahúzódása (sorvadása), illetve az állkapocs csontállományának fokozatos leépülése követi. A végállomás pedig a fogak kilazulása, kihullása. Az utóbbi évek tudományos kutatásai nyomán ráadásul kiderült, hogy a fogágybetegségeket okozó baktériumok szerepet játszhatnak a súlyos szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában is, mert a szájüregből a vérkeringésbe kerülnek, és rongálják az erek falát.

A fogorvosok/parodontológusok szerint a fogágybetegség egyébként gondos és alapos fogápolással – az esetek többségében – elkerülhető, bár gyakran genetikai okok (a fogak és rajtuk keresztül az íny egészségtelen terhelése, ami az állkapocs alakjára, a szabályozatlan fogakkal történő, egyenetlen rágásra vezethető vissza), illetve valamilyen társult betegség (cukorbaj, anyagcserezavarok, gyomor- és májbetegségek, immungyengeség), hormonális változások, helytelen étkezési szokások (rendszertelen vagy szénhidrátokban gazdag táplálkozás) is előidézhetik.

Bővebben Milyen ételek ártanak a fogaknak és mi tesz jót nekik?

Mindezt kutatások is alátámasztják

Egy tanulmányban azokat a felnőtteket vizsgálták, akiknek 21 éves korában volt már fogeltávolítása. A kutatásban részt vevő 1775 embernek összesen 3694 foga volt eltávolítva, közülük 14 személy minden fogát kihúzták.

A fogvesztés vezető oka világszerte a fogágybetegség. A férfiaknál nagyobb valószínűséggel kell fogat húzni, mint a nőknél, s a betegség sokkal gyakoribb a 35 év felettieknél. 10-ből 3 beteg dohányzott, ami arra utal, hogy a dohányzás és fogvesztés közötti kapcsolat nagyon erős.

A betegek mintegy 40%-a nyilatkozott úgy, hogy sosem volt fogászati vizsgálaton, és csak 13%-uk volt fogorvosnál fél évvel a foghúzás előtt, és csak 16%-uk mos naponta kétszer vagy többször fogat.

Sok betegnek egyéb egészségügyi problémája is volt. Minden ötödik vizsgált alany volt cukorbeteg, és több mint 10 százalékuk szenvedett magas vérnyomástól. Korábbi kutatások szoros kapcsolatot mutattak ki az ínybetegségek és a magas vérnyomás között posztmenopauzális nőknél. Emellett összefüggés van a cukorbetegség, illetve a rheumatoid arthritis és ínybetegségek miatti fogvesztés között.

Tovább Tíz egészségügyi probléma, ami a rossz szájhigiénia következménye lehet

Forrás: WEBBeteg/Ötvenentúl
Cs. K., fordító, WebMD
Lektorálta: Dr. Veress Dóra, általános orvos