10 + 1 kérdés a fluoridról

A túlzott fluoridfogyasztás nagyobb veszéllyel jár, mint a fluoridhiány? Van benne igazság. Miben található fluorid? Miért hasznos, illetve káros-e?

Nagyon sok téves információ jelent meg az elmúlt időben a fluorról és annak egyik vegyületéről, a fluoridról. Először is keveredik a két elnevezés. Tisztázzuk az alapokat, valamint választ adunk az olvasóinkban felmerülő kérdésekre.

1. Fluor vagy fluorid?

A fluor a legkisebb rendszámú halogénelem, gáz halmazállapotú, rendkívül nagy a reakcióképessége, erősen oxidáló, szobahőmérsékleten hevesen reagál pl. a hidrogénnel, a kénnel, a szénnel, tűzveszélyes. A szabad fluor a szervezetre nagyon ártalmas, mert minden élő szövetet azonnal elroncsol, a bőrön nehezen gyógyuló sebeket hoz létre. Vegyületek formájában fordul elő például a talajban, így a vízben, illetve a levegőben is ott van, ha ipari környezetről van szó.

Legfontosabb ásványai: kalcium-fluorid (folypát), hidroxiapatit (a csontok és a fogak alapállománya) és a fluorapatit (fogzománc). A nátrium-fluorid (fluorid, sodium fluoride) egy ionos vegyület (NaF), amely színtelen, szilárd anyag (por vagy kristályos). Kémiai veszélyek: forró felülettel érintkezve az anyag bomlik, mérgező és maró hatású gőzöket képezve, reagál savakkal, mérgező és maró hatású füstöket képezve. Az anyag bejuthat a szervezetbe, irritálja a szemet, a bőrt és a légzőrendszert. Kis mennyiségben fluoridforrásként használják például a fogszuvasodás elleni védelemben, ezen kívül antibiotikumok előállításánál is alkalmazzák.

2. Miben található?

A fluorid legfontosabb forrása az ivóvíz, megtalálható még a talajban is, így majdnem minden növényben ott van. Leggazdagabb forrásnak néhány teafajta és a tengeri halak számítanak: tengeri halak (2-5 mg/kg), szardínia és egyéb egészben fogyasztott halaknál ez magasabb, tea (400 mg/kg száraz anyag), rizs (2 mg/kg).

Az élelmiszerek fluoridtartalma nagyban függ az előállításához felhasznált víz fluorid tartalmától.

3. Mennyi az annyi?

A Magyar Élelmiszerkönyv előírása alapján a napi fluoridigény csecsemőkorban 0,25-0,5 milligramm, gyerekkorban 18 éves korig 1,5 milligramm, 18 éves kor fölött pedig 3,5 milligramm.

4. Miért hasznos?

A csontok és a fogak alapállománya, a hidroxiapatit nagyobb tömegben (pl. a csontokban) kellő mechanikai stabilitást nyújt, de a kopásállósága nem túl jó. A fogak zománcában a sokkal kopásállóbb fluorapatit található, de ez sem végtelen, a fog zománca lassan, de kopik, a szuvasodás eléri a zománc alatti réteget is.

A fluorid (forrásai a fogkrémek, ásványvíz, ivóvíz) képes a hidroxidionok helyére beépülni a fogak felszínén, védve az alatta levő struktúrát. Megóvja a fogak felszínét, segít a fogszuvasodás megelőzésében, megakadályozza a baktériumok (streptococcus) elszaporodását, javítja a csontok mechanikai tulajdonságait - ismerteti dr. Németi Balázs, a PTE Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet docense.

Kiderült, hogy a megfelelő fluoridellátottság csökkenti a szívinfarktus kockázatát, valamint szerepe van bizonyos rosszindulatú daganatok megelőzésében is (Banóczy, J., Ritlop, B., Solymosi, G., Gombik, A., Adatia, A. (1990). Anticarcinogenic effect of fluoridated milk and water in rats. Acta Physiol. Hung., 76. 341-346.)

5. Mit okoz a hiánya?

Alapvetően nálunk nem fordul elő hiány – mondja Györki Niké dietetikus, az MDOSZ vezetőségi tagja. Változatos étkezés és kellő mennyiségű folyadékfogyasztás (csapvíz és ásványvíz) mellett, különösebb odafigyelés nélkül fedezhető a napi mennyiség. Leginkább fogszuvasodás, a csontok törékenysége alakulhat ki, ha nem jut a szervezet megfelelő mennyiségű fluoridhoz.

6. Mi a helyzet túlzott bevitelnél?

Kiderült, hogy a túlzott fluoridfogyasztás (pl. az ásványvíz magas fluorid koncentrációja) nagyobb veszéllyel járhat, mint a fluoridhiány. Túlzott bevitelnél, enyhébb esetben a fogzománc elszíneződése, súlyosabb esetben csontrendszeri elváltozás, illetve fogzománcsérülés alakulhat ki (fluorózis). A csontok és a fogak törékenysége jellemző a hiány esetében is (Takács S.: Környezet, ember, mikroelemek, 1992 és Kahama, R.W., Kariuki, D.N., Kariuki, H.N., Njenga, L.W.: Fluorosis in children and sources of fluoride around lake Elementaitan region of Kenya, 1997).

7. Miért vitatott a fluorid fontossága?

Annak ellenére, hogy a csont- és a fogállomány fluoridtartalmára igen korán, már a 19. században felfigyeltek, a szóban forgó vegyület létfontossága tekintetében évtizedek óta megoszlanak a vélemények.

Dr. Sarkadi István, a hódmezővásárhelyi Ars Dental fogszakorvosa, általános orvos a WEBBeteg.hu portálnak elmondta: bizonyos cikkek szerint a túlzott fluoridbevitel számos betegséget (a feltételezések szerint egyebek mellett hiperaktivitást és/vagy letargiát, ízületi betegséget, demenciát, alacsonyabb pajzsmirigy aktivitást, csontrákot) okozhat, míg mások szerint, ha a gyermek fogszuvasodás szempontjából veszélyeztetett (pl. a tejfogak korai szuvasodása, családi hajlam, fogzománc fejlődési zavara áll fenn), akkor van létjogosultsága a mértékletes bevitelnek a fogzománc megerősítése miatt.

Mi is olvastunk néhány cikket arról, hogy nagyobb mennyiségben mennyire káros az emberi szervezetre a fluorid, de konkrét kutatási eredményeket nem rendeltek az írásokhoz.

8. Okozhat-e ízületi betegséget a túl sok fluorid?

Takarmányt fogyasztó háztáji állatoknál megfigyelték, hogy a fluorózis a testtömeg csökkenését, súlyosabb esetben izomgyengeséget, bénulást okozott – olvasható a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar és a Kémiai Tanszék közös kutatásában.

Krónikus mérgezésnél ízületi elváltozást és anémiát figyeltek meg embereknél (Takács S. - Környezet, ember, mikroelemek).

9. Mennyi fluorid van az ivóvízben?

Az ivóvíz esetében 1,5 mg/l a fluoridra vonatkozó felső határérték. Alsó határértéket a jogszabály nem jelöl meg, bár az ivóvíz legalább 0,5 mg/l fluorid koncentrációja előnyös lenne egészségügyi szempontból – olvasható az Országos Környezetegészségügyi Intézet tájékoztatójában.

A kaposvári egyetem kutatói Budapesten és 17 megyében vizsgálták az ivóvizeket, kiderült, hogy nagyon alacsony a hazai vezetékes víz fluorszintje: 0,3 és 0,6 mg/l közötti.

Magyarországon az ivóvíz hozzáadott fluoridot nem tartalmaz. Az ivóvízben megjelenő fluorid tartalom természetes, geológiai eredetű, tehát a nyersvíz kőzetekből történő kioldásával jut a vízbe.

10. Van fluorid az ásványvizekben?

A palackozott ásványvizek fluoridtartalma változó, általában a vezetékes vízhez képest jóval magasabb. Megnéztük: két gyártó termékének a palackján 1,4 mg/l szerepel, egy harmadik terméken azonban nem tüntették fel a fluoridtartalmat.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete 2010-ben végzett terméktesztet, amelyben az ásványvizeket vették górcső alá: „Mivel a csecsemők és a kisgyermekek vannak leginkább kitéve a fluorózis kockázatának, ezért a jogszabály szerint a meghatározott érték feletti természetes ásványvizek címkéjén a Több mint 1,5 mg/l fluoridot tartalmaz: csecsemők, illetve 7 évesnél fiatalabb gyermekek számára rendszeres fogyasztásra nem alkalmas szöveget kell feltüntetni.” Az egyik termék esetében a laborvizsgálat során kapott eredmény jóval meghaladta a feltüntetett, valamint a jogszabályban meghatározott értéket.

11. Miért nem mindegy, mennyi fluorid van a fogkrémben?

Lokális fluoridforrás a fogkrém és az öblögető (sodium-fluoride), ahogyan azt már tisztáztuk, fontos a fogszuvasodás megelőzésében, valamint a fogzománc szilárdságáért felelős.

A fluorid felszívódhat a nyálkahártyán, és így bekerülhet a szervezetbe, ezért kell figyelni arra, hogy ne nyeljük le a fogkrémet. Gyerekeknél a korosztályuknak megfelelő fogpaszta szükséges, abból is borsónyi mennyiséget szabad csak használni.

• Hat éven aluli gyermekeknek legfeljebb 0,05 százalék vagy 500 ppm tartalmú fluoridtartalmú készítmény ajánlott.
• Hat éven felüliek esetében ez az érték 0,1-0,15, illetve 1000-1500 ppm lehet.

Érdemes a fogorvosunkkal konzultálni, a szájhigiénés tanácsadás mellett pedig a táplálkozási tanácsadás is elengedhetetlen.

Egyet ne feledjünk! Nem a fluoridos fogkrém használata a lényeges momentum a fogmosásban, hanem maga a mechanikus tisztítás legalább naponta kétszer - mondja dr. Sarkadi István.

A prevenció fontos része még a rendszeres fogászati szűrővizsgálat, ezen kívül arra is figyelni kell, mit és mikor eszünk. A fogromlást, így a fogszuvasodást ugyanis a szájüregben lévő savak okozzák, amit baktériumok termelnek a cukor átalakítása során. Figyeljünk a kiegyensúlyozott, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag étkezésre, tartózkodni kell a szénsavas, cukros és 100 százalékos gyümölcstartalmú savas italok túlzott mértékű fogyasztásától, korlátozni kell az édességfogyasztást - tanácsolja az általunk megkérdezett fogszakorvos.

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)