Fogzás és a kisgyerekek fogainak ápolása

A tejfogak száma 20, melyek már a magzati élet 8. hetében elkezdenek fejlődni érdekes módon úgy, hogy először a kis fog koronája fejlődik ki és később a gyökere. Leghamarabb az először kibúvó kis alsó tejmetszők koronája lesz kész olyannyira, hogy nem is ritkán a baba foggal születik.

Ez csak az édesanyának fog kellemetlen szoptatási élményt okozni, mégis nehogy valakinek eszébe jusson ezeket a fogakat ilyen vagy olyan okból lecsípni, lecsiszolni vagy kihúzatni! Ekkorra bent a csontban már „munkára és harca” kész a többi kis tejfog koronája is, és fejlődnek szépen. Jönni fognak sorban (fogzás) az élet első 6-24. hónapjában, mire a csecsemő átáll „a vegyes kosztra”, tehát 2, maximum 3 éves korra a teljes garnitúra rendelkezésre áll. Nekünk szülőknek az a felelősségünk, hogy az így is maradjon!

Legyünk őszinték, a fogzás nem csak a szülőket, de a csecsemőket is megviseli. A baba nyálzik, nyugtalan, sírdogál, sőt még hőemelkedése is lehet, hiszen a kis fog a csontból indul kifelé, nyomja a szöveteket, megpirosodás, gyulladás (sőt még egy kis pattanás) léphet fel. A baba is "segít", hiszen ilyenkor mindent a szájába vesz.

A kis kezét már megtalálta (egyes szerzők szerint már az anyaméhben), de... Ekkor jön az első gond: hogy ne sírjon, és hogy ne szenvedjen, cumival elfárasztva aludjon, nagy ötletként dugják a baba szájába a teával töltött, szinte tisztán tarthatatlan cumisüveg műanyag szopókáját, vagy a mindenbe belelógó, általában koszos cumit, amit szép színes madzagon kötnek (óvatosságból, hogy le ne nyelje, de kéznél legyen) a nyakába.

A baba látszólag „boldog”, különösen, ha a cumit jól meg is cukrozzák vagy mézzel kenegetik, és mert már a világra hozta a szopó reflexet, el is foglalja magát, elfárad és elalszik, a kis cumi kiesik a szájából és "boldog" csend borul a szobára.

Ez a cikk is érdekelheti Kell-e cumi a gyereknek?

Valójában mi történik?

A cukor és a méz magas ozmotikus nyomása miatt hihetetlen rövid idő alatt megtámadja az alig előtört fogakat - fogszuvasodás (caries) alakul ki, amit ha nem veszünk észre (hiszen kezdetben alig van tünete), körkörösen pusztítja a fog anyagát, és hetek alatt szinte gyógyíthatatlanul elpusztítja azt. Az első tünet nemegyszer általában evéskor, vagy ami még rosszabb, éjjel jelentkező fogfájás, és az álmából ébresztett fogorvos ott áll a dilemma előtt: Most mit tegyen?

Kihúzza?

A hozzátartozó nemegyszer követeli (fáj neki, szenved a baba, vagy ami még rosszabb, fel van az ínye vagy a kis arca dagadva). Egyszerű, gyors és nagyon rossz megoldás. Elsősorban a szülők felelőtlenségéért a baba fizet egy borzalmas és életre szóló élménnyel, de a nagyobb baj az, hogy a kihúzott fog helye összetárul, és a babát „eljegyeztük” a fogszabályozó rendelővel.

Kezelje?

Nehéz kérdés, de szinte az egyedüli megoldás, különösen elhanyagolt esetben (oh, de sokat látunk), melyhez az orvos részéről igen nagy empátia, türelem, gondosság és gyakorlat, valamint kiváló és igen drága műszer és speciális anyagkészlet szükséges. Erre az állapotra való speciális (és nem drága) anyaggal és nagy türelemmel a fogakat gondosan ki kell kezelni és be kell tömni. (Lehetőleg nem röntgenezni!)

Bízzuk ezt szakemberre!

Mi legyen a teendő? Egyértelmű, hogy a megelőzés. Hát ne adjuk soha a cumit a baba szájába! Őkelme viselkedése tisztán nevelés kérdése, hiszen Kodály is megmondta, hogy a gyermek nevelése a megtermékenyítéskor kezdődik!

Az ujjszopás szinte természetes, inkább pszichés hatású, de „megelégedett baba esetén” egy idő után magától elmarad. Nyáladzás esetén a legjobb a kezébe adni egy sárgarépát, amit átfúrva, egy spárgával lehet rögzíteni. Több fog megjelenésekor a legjobb egy kis darab alma, majd később meg lehet kísérelni a puha fogkefe és fluormentes fogkrém használatát, de vigyázni kell, nehogy a baba a krémet annak íze miatt lenyelje vagy nyalogassa. Helyes, ha rászoktatjuk a babát, hogy reggel és este „majszoljon” el egy almát.

Később, teljes foggarnitúra esetén pedig minél gyakrabban, ideális esetben minden reggel, és ami még fontosabb, minden este úgy, ahogy van, csutkástól egy cikkely alma legyen a kisgyerek fogainak védője.

Nézzünk szinte hetenként a baba szájába, és ha bármilyen kisebb rendellenességet is látunk, irány egy megfelelő gyermekfogászati szakrendelés, ahol nagy türelemmel és hozzáértéssel nem elijesztik, hanem hozzászoktatják a rendelő csillogóan ijesztő környezetéhez a csemetét, ahol élete folyamán, ha ad magára és egészégére, többször meg kell még fordulnia.

Erre készülve helyes, ha a panaszmentes babát néhányszor, tisztán szoktatásként, esetleg (egy barázdazárásra) egy félórára elhozzák, telefonon egyeztetett és nagyon ráérő időben a rendelőbe. Tisztán csak körülnézni, ahol a doktor bácsi is „körülnéz”, és ha kell és lehet, fúrás nélkül, esetleg több ülésben, kézi műszerrel, fájdalom nélkül a szükséges kezelést időben elvégzi.

Az intézményes kezelésre hordás sem a bölcsödének, sem az óvodának, sem az iskolának nem célja, hanem kényszerű kötelessége, és csak figyelemfelkeltő jellegű. Ellenben ez a szülő lelkiismerete, felelőssége és kötelessége!

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szendrey Gábor, fogszakorvos