A túlzott fluorbevitel veszélye: a dentális fluorózis
frissítve:
Fluorózis akkor alakul ki, amikor a fogzománc az elégtelen mineralizáció (vagyis az ásványi anyagok hiányos beépülése) miatt porózusabbá, érdesebbé, törékenyebbé válik. Ezt a fogzománc érési, fejlődési szakában történő túlzott fluoridbevitel okozza, leginkább tehát az 1-8. életévben jellemző, mert ez idő alatt fejlődik ki a maradó fogaink zöme az állkapcsunkban.
A maradó fogazatban sokkal gyakoribb a fluorózis megjelenése.
A dentális fluorózis tünetei
A fluorózis lefolyása és súlyossága több tényezőtől is függ: döntően a bevitt fluor mennyiségétől, koncentrációjától, az aktuális életkortól, amikor ez a többletbevitel megtörténik, illetve a fogak aktuális fejlettségi szintje is befolyásolhatja.
- Enyhe esetben apró, veleszületett fehér foltok láthatók csupán az érintett fogfelszínen. Sokszor alig észrevehető, és csak egy-egy fogat érint az elszíneződés.
- Súlyosabb esetekben barnás, sárgás vagy szürkés foltok lesznek, ezt találóan „márványozott fogazatnak” is nevezik.
- A legsúlyosabb esetben anyagveszteséggel is járó lyukak keletkeznek az érintett fogfelszínen, melynek következtében a fog érdessé válik, és emiatt nehezebben is tisztítható.
A fluorózist jelző elváltozások a fogakon általában szimmetrikusan jelennek meg az ellenoldali azonos fogakon is.
A fluorózis kezelése
Többféle kezelés, illetve ezek kombinációja létezik, amelyekkel enyhíthető vagy megszüntethető a panasz.
1. Zománc mikroabráziója
Ez a legkevésbé invazív eljárás a fluorózis kezelésére. Ebben az eljárásban a fogorvos megfelelő ínyvédelem mellett előbb savval kezeli a fogfelszínt, majd egy speciális pasztával a felszíni, gyengébb szerkezetű zománcot eltávolítja. Ezt követően polírozza és helyileg fluoridtartalmú pasztával kezeli azt. Fontos kiemelni, hogy a helyileg alkalmazott fluor nem, csak a szisztémásan bevitt fluor tud fluorózist okozni! Ezt az eljárást általában többször kell alkalmazni a kívánt eredmény eléréséig.
2. Fogfehérítés
Különböző fogfehérítési eljárások léteznek, úgymint rendelői vagy otthoni. A rendelőben alkalmazott fehérítő anyag koncentrációja sokkal magasabb, és így az eredmény is gyorsabb, látványosabb. Az otthoni fogfehérítési eljárással viszont jobban kontrollálható a fehérítés mértéke.
Ezeknek a kezeléseknek a lényege ugyanaz, mégpedig, hogy valamilyen peroxid tartalmú alapanyagot a zománcra applikálva, az abból felszabaduló naszcens oxigén (amely szerkezeténél fogva rendkívül reakcióképes) egy kémiai folyamat során semlegessé teszi az elszíneződést okozó pigmenteket. Fogfehérítő lámpával történő megvilágítás gyorsítja ezt a reduktív folyamatot.
A fogfehérítés előtt azonban mindig meg kell vizsgálni, hogy mi okozza az adott elszíneződést, ugyanis egy fogazaton belül is eltérő okok lehetnek a háttérben! Fontos tudnivaló továbbá, hogy a gyökérkezelt fogakat belülről is fehéríteni kell.
3. Direkt felépítés
A fogak megfelelő előkészítése után a fogorvos egy fedőréteget formáz a fogfelszínre kompozitból. Hátránya, hogy nem olyan tartós, általában pár éven belül meg kell ismételni, vagy véglegesebb megoldást (pl. direkt héj, korona) kell alkalmazni.
4. Direkt héj
Ezen eljárás során egy nagyon vékony, kevesebb mint 1 mm zománc eltávolítása után a fogorvos nagyon precíz lenyomatot vesz, melyre a fogtechnikus elkészíti a lecsiszolt fogfelszínre tökéletesen passzoló porcelán héjat, ily módon rendkívül kiváló esztétikai hatás érhető el.
5. Korona
Ez a leginkább invazív megoldás, ez jár a legtöbb foganyag feláldozásával. Inkább már felnőttkorban, vagy olyan súlyos esetekben indokolt, ahol már jelentős foganyagveszteséggel jár a folyamat. Ilyenkor a fogorvos az egész fogat körbecsiszolja, és szintén egy precíz lenyomat és viaszharapás segítségével a fogtechnikus elkészíti a lecsiszolt fogra tökéletesen illeszkedő koronát. Anyagát tekintve ez általában fémkerámia vagy a leginkább szembetűnő frontterületen a még jobb esztétikai tulajdonságokkal bíró cirkónium.
Hogyan előzhető meg a fluorózis?
A fluorózis egy olyan állapot, amely könnyebben megelőzhető, mint kezelhető! Ennek érdekében fontos odafigyelni, hogy a rizikó korcsoportú (1-8 év) gyermekek mivel vihetnek be a kívántnál nagyobb mennyiségű fluort a szervezetükbe, és ezeket tanácsos elkerülni.
Nagyon fontos odafigyelni a gyermekeknél, hogy életkoruknak megfelelő dózisú fluortartalmú fogkrémmel mossanak fogat. Ne egyék meg a fogkrémet, a fogmosás után pedig öblítsék ki a felesleget. Azoknál, akik még nem tudnak öblíteni, célszerű fluoridmentes fogkrémet használni. Ugyanez érvényes a fluortartalmú szájvizekre is.
Érdemes továbbá a magas fluortartalmú ásványvizeket kerülni. Magyarországon az ivóvizeket külön nem dúsítják fluoriddal, de tejben, asztali sóban például már jellemző az emelt dózis. Ezért mielőtt fluortartalmú tablettát adnának gyermeknek, előtte mindenképp kérjék ki fogorvosuk véleményét, tanácsát az adagolást illetően! Fontos egyeztetni szakemberrel, hogy milyen más forrásból is kaphat fluoridot a gyermek.
Ez is érdekelheti
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Gosztonyi Julianna Johanna, fogorvos
